Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-18 / 11. szám

vonatkozó adatokat ismételve vagyunk kénytelenek nél­külözni. ígéret szerint reméljük, hogy a legközelebbi év­könyv erre is ki fog terjeszkedni. — Legtöbb halálozás volt március és április hónapokban; legkevesebb junius­ban és júliusban. Egy éven alól elhalt: 157.148, öt éven alól: 253.212; tíz éven alól 280.524, — szomorú tanul­ságául annak, hogy a született gyermekek közül a nagyobb fél (268,411) hét éven alul pusztul el. Elmebaj következ­tében 2528-an haltak meg. Öngyilkos volt 2819, s ezek között 651 nő. Halálozások hitfelekezetek szerint: összesen 1000 7 éven Termész. 1000 lélekre alul. szaporodás lélekre Róm. katholikus 263,214 27-4 140,753 121.595 12-7 Görög katholikus 58,168 320 29,260 8,499 4-7 Görög keleti 90,900 32-9 44,516 5,777 2 1 Ág. h. evang. 32,043 250 15,222 12,236 9-5 Ev. református 63,2*8 267 31,021 19,722 83 Unitárius 1.616 24-3 665 687 10-3 Izraelita 14,368 17-4 6848 14,373 17-4 Egyéb 46 — 25 461 — Felekezeten kiv. 109 — 41 15 — Ismeretlen vall. 638 — 60 — — Természetes népszaftorodás volt az 1898-ilc évben: 18.2,443, °/0 -han: 9'7 (1897. évben: 219.077). A népesség száma az 1898-ik évben hitfelekezetek szerint, a természetes szaporodás alapján következőképen oszlik meg : Magyarország %-ban Róm. katholikus Görög katholikus Görög keleti Ágost. h. evang. Ev. református Unitárius Izraelita Egyéb és ismereti. Felekezeten kiv. Összesen: 7.983,563 1.810,046 2'162,024 1.263 446 2.370.773 66.718 813,955 hitf. 7.328 11.412 4-8-42 10 98 13-11 7-66 14-38 040 494 004 007 Morvát Sziavon országokban 1.673,255 13,425 6U6,165 25.927 12,528 30 19,327 548 %-ban 71-17 0-57 25-78 110 0-53 000 0-82 003 16.489,265 ÍOO'UO 2.351,205 100*00 1869-ben az egész Magyar birodalomban ág. h. ev. % szerint volt: 807, 1880-ban: 8-06, 1890-ben: 778, lH98-ban: 6'85. — Ev. ref. 1869-ben % szerint volt: 14 86, 1880-ban: 1471, 1890-ben: 14"59, 1898 ban: 12 65. — A róm. kath. hitfelekezet 1869-től 45 77 %-ról 51'25-re emelkedett; az izraelita hitfelekezet ugyanazon időben: 3 99-ről 4-4-re. A többi hitfelekezetek szinién hanyatlanak. A protestáns hitfelekezetek hanyatlása, fo­gyása 1869-től állandóan fokozatos. Meddig fog ez tar­tani? Ki fogja azt valahára megállítani, jobbra fordítani?! (Folyt köv.) Homola István. K U LJF O L D. Japán és a keresztyénség. Japánról, erről a hirtelen civilizált sziget-országról ritkán hallunk hirt, de a mit hallunk, az mindig igen érdekes. A felkelő nap országának lakosait még nem is régen, fajrokonaikkal, a dunaiakkal együtt a maradiság valódi képviselőinek tekintettek és fejlődésre képtelennek tartották Európában. Még három évtizeddel előbb is a megakadt művelődés példányául szolgait. Sok dolgot, sok értékes találmányt, melyek földrészünkön a művelődés hatalmas emeltyűjévé vállak, nálunknál több száz évvel előbb ismertek már a japánok: de azokat sohasem érté­kesítették. Most hirtelenséggel, mintha szárnyaik nőttek volna, rövid néhány évtized alatt elértek oda, hova más nép hosszú, századokig tartó fejlődés után jutott. Mar is félelmes versenytársai a fehér fajnak a csendes óceán szigetein. Valósággal talány ez a nép, ennek rohamos fejlődése. Japán már XVI. század vége felé érintkezésbe jött a keresztyénséggel, előbb a portugálok, majd később a hollandusok révén. A portugáloknak sikerült is a keresz­tyénséget bevinni; de a feltámadt heves reakció elsöpörte, gyökeresen kitépte a fejlődésnek induló plántát A portu­gálokat felváltó hollandusok keveset lettek a keresztyénség érdekében. Nem is igen tehettek, mert érintkezésük nagyon korlátolt volt. Évenként csak bizonyos számú hajóval és bizonyos kikötőbe volt szabad beszállniok. A mostani keresztyénség nagyon új keletű Japánban. Kez­dete összeesik azzal az idővel, midőn az amerikaiak és az angolok kierőszakolták a kereskedelmi összeköttetést a hatvanas években. Ennek a mai japáni keresztyénségnek az állapotát akarjuk itt ismertetni és pedig egy született japán kongregacionálista lelkész, Miyagawa adatai alapján. Miyagawát köbei gyülekezete, huszonötéves lelkészi szolgálata ünnepléséül világkörüli útra bocsátotta. Nem régen Londonban időzött s a Cliristian World szerkesz­tőjének igen érdekes dolgokat mondott el Japánról. — Bár még alig mult 43 éves, azért még emlékszik arra az időkre, a melyet az európaiak a japánok barbár­korának neveznek. Miyagawa tagadja azonban, hogy népe barbár lett volna, mivel — úgymond — hazája civilizá­ciója ezelőtt már 300 évvel elkezdődött. A régiből mind­azt megtartották, a mi jő; a nyugoti civilizációból pedig átvették a legjobbat. Iskoláikat amerikai mintára szervez­ték. A hadügy terén a francia és a német rendszeri fogadták el, de javítva. A hadi tengerészetben Anglia lett a modelljük, úgyszintén a vasútépítés terén is. Van pos­tájuk, távirdájuk; rendőrségüket pedig jobbnak mondja bármely európai rendőrségnél. De leginkább érdekel bennünket, a mit a keresz­tyénségről, illetve annak egy alakzatáról, a kongregácio­nálizmusról mondott. Hetvenkét egyházuk közül 23 a saját erejebői tartja fenn magát s gyülekezetüket a tagok füg­getlenül kormányozzák. A gyülekezetbe való belépés föl­tétele a Krisztusban való hit. A magukat föntarlani nem tudó egyházakat a japán hazai misszió-társulat segé­lyezi. A szükséges összeget maguk a kongregácionálisták adják össze; külföldi pénz egy fillér sincs benne. A bei­misszió társulat az országot nyolc körre osztotta föl. Mindenikben egy evangélistát foglalkoztat és támogatja mindaddig, míg magát föntartó egyházat nem tud szer­vezni. Miyagawa szerint a kongregácionálista és a pres­biteri rendszerek illenek össze legiobban a japánok jelle­mével. Mindegyik egyház circa 80,000 lelket számlál. Ulánok a methodisták következnek. Ezek már nem tud­nak úgy hódítani; s az anglikán egyház és az üdv serege még kevésbé. Bár a methodisták és a püspökiek sokkal többet költenek, mint a többi felekezetek, meg sem tud­nak nagy eredményt felmutatni, mert a japánok nem szeretnek idegen misszió-társulatoktól függeni. A japán nép szelleme, — mondja — független és független egyházat óhajt. Arra a kérdésre, hogy terjed-e a keresztyénség? így'válaszolt: »Most tíz éve nagyon kedvező idő volt a hittérítésre. A kormány európaiasílani akart és ennek követ­keztében szívesen látta a keresztyén vallás terjedését. Nagy tömegek léptek be az egyházakba: de fájdalom, sok volt köztük a névleges keresztyén. Majd beállt a reakció. A buddhisták és shintoisták felléptek a keresztyén

Next

/
Thumbnails
Contents