Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-18 / 11. szám

rokonságban áll, úgy a szervezet, mint a tan és a kultusz tekintetében. Ebből a tekintetből, azt hiszem, ma is hasznos dolog lesz megismernünk segélyző egyházunkat. Szóljunk tehát először is az egyesült-államokbeli ref. egyház szervezetéről.* Az az egyház, a mely az idegenbe szakadt, lelki gondozás nélküli protestáns magyarság ügyét hathatós támogatásába vette, a mely ma is az édes anya szeretetével öleli keblére a mindinkább fejlődő magyar ref. egyházakat: a »Re förmed Church in the United States« nevet viseli. Nem tévesztendő ez össze a »Reformed Churh in Amerika« nevet viselő egyházzal, a melyet »holland* egyháznak is neveznek. A mi pártfogó és fentartó egyházunk régebben »German-Reformed Church in the United States oí Amerika« néven neveztetett. Első szervezője ennek az egyháznak Weiss Mihály, a ki 1727-ben jött Amerikába s Philadelphiában szervezett gyülekezetet. Előtte is voltak már oly egyének Amerikában, kik igyekeztek egyházilag összetartani a bevándorló németeket, de ezek egymástól nagyon függetlenül munkálkodtak. A másik szervező volt Schlatter Mihály, ki 1746-ban érkezett Amerikába s már 1747-ben szervezte az ú. n. coetust, mely egész 1793-ig a hollandi egyház fenhatósága alá tartozott. Ekkor függetlenné lett s ezóta maga intézi ügyeit. Ma van egyházunkban 8 egyházkerület, 57 egyházmegye, 1660 gyülekezet, a melyet 1029 lelkészgondoz. A rendes egyháztagok száma 242,299 ; a nem konfirmált tagok száma pedig 125,752. Ennek az egyháznak a kormány formája a zsinatpresbiteri. Igaz, hogy nem egészen olyan, mint a magyarországi református egyház szervezete; de viszont az is igaz, hogy az apostoli egyszerűség itt jobban érvényesül. Az első képviseleti és kormányzó hatóság a konzisztórium. A konzisztóriumot a lelkész, illetve-lelkészek, a presbiterek és diakónusok alkotják. A konzisztórium elnöke a lelkész, vagy ha több lelkész van, úgy sorban egymásután. Ha lelkész nincs, akkor egy presbiter a konzisztórium elnöke. Rendes gyűléseit az egyházközségi rendtartás szerint vagy havonként, vagy negyedévenként tartja; de az elnök, a szükséghez képest rendkívüli gyűléseket is hívhat össze. A konzisztórium tagjait az egyházközségi közgyűlés választja. A konzisztórium jogai és kötelezettségei csaknem azonosak azokkal a jogokkal és kötelességekkel, a melyeket a magyar ref. törvénykönyv a presbitereknek ad. Abban van némi eltérés, hogy a konzisztóriumnak nagy befolyása van a lelkész választásra, a mennyiben az ajánlási jog a konzisztórium kezében van letéve, s a gyülekezet közgyűlése csak arra a jelöltre szavazhat, a kit a konzisztórium, a szavazás * Ismertetésünk alapját azok az egyházi törvények képezik, a melyek az 1896-ik évben tartott zsinat jegyzőkönyvének 211—238 lapjain találhatók. előtt legalább egyhéttel bejelentett a gyülekezetnek. Ha a jelöltet az egyházközség elejti, akkor más egyént kell ajánlani a konzisztóriumnak. A konzisztórium választja az egyházmegyére küldött képviselőket. A lelkész, illetve lelkészek és a presbiterek alkotják az ú. n. spiritual councilt. Ez tisztán fegyelmi hatóság, s kötelessége felügyelni arra, hogy az egyház tagjai megtartják-e a Krisztus tanítását és az egyház hitelveit. Tagokat egyedül a »spiritual counciU vehet fel és bocsáthat el vagy zárhat ki az egyház kebeléből és pedig hitbeli vagy erkölcsi gyengeség miatt. Gyűléseit az úrvacsora osztási alkalmak előtt s a katekhumenusok oktatásának a befejezése után tartja. Gyűléseiről rendes jegyzőkönyvet vezet, s azt, ha szükség kívánja, az egyházmegyei gyűlésre beterjeszti. A lelkészek fegyelmi ügyeiben azonban nem hozhat határozatokat. Nálunk, mint tudjuk, a fegyelmezési jog is a presbitérium kezében volna, ha ugyan egyházfegyelemről lehet szó a mi egyházunkban. A második képviseleti és kormányzó hatóság az egyházmegye vagy is a classis. Az egyházmegyét azok a lelkészek alkotják, a kik az egyházkerület által egyházmegye gyanánt meghatározott területen működnek ; továbbá az egyházmegye területén fekvő egyházközségek egy-egy küldötte. Az egyházmegye a kebelbeli lelkészek és egyházközségek felett gyakorol jurisdikciót. Három egyházközség és ugyan annyi felszentelt lelkész már egyházmegyét alkothat. Az egyházmegyei gyűlés az előző gyűlésen meghatározott helyen és időben tartatik. A gyűléseken az egyházmegye kebelébe tartozó mindenik lelkész köteles megjelenni, hol szólási és szavazati joggal bír, választó és választható-. Úgyszintén minden egyházközség is tartozik egy képviselőt küldeni. Az egyházmegyei tisztviselők, kivéve a jegyzőt, — évről-évre választatnak. Az egyházmegyei gyűlés, a tulajdonképeni gyűlést megelőző estén, ünnepélyes istentisztelettel kezdődik, a mely után a következő évi tisztviselők választatnak meg s a bizottságok küldetnek ki. A gyűlésre minden lelkész tartozik beterjeszteni egy írott jelentést, a mely a gyülekezetnek úgy szellemi, mint anyagi állapotáról pontos és kimerítő képet ad. A jelentés felolvasása után az egyházközség világi képviselője tesz eskü alatt bizonyságot a jelentés igaz voltáról s néhány kérdésre ad feleletet. Ezek a kérdések a gyülekezet hit- és valláserkölcsi életére, a gyermekek és ifjak vallásos nevelésére, a lelkészi látogatásokra, a lelkészi fizetés rendes kiszolgáltatására s az egyház-fegyelem gyakorlására vonatkoznak. Ez helyettesíti a nálunk szokásos egyházlátogatást s az egyházlátogatók jelentését. Az egyházmegye vizsgálja meg azokat a lelkész-jelölteket, kik az egyházmegye területén fekvő egyházközségben óhajtják megkezdeni működésöket, s ugyancsak az egyházmegye intézkedik az így megvizsgált s már megválasztott lelkészek felavatására és beiktatására nézve is. Az egyházmegye ítél a lelkészek fegyelmi ügyeiben, s mindazokban az ügyekben, a melyek