Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-18 / 11. szám

A mostani tanterv szerint tanítunk : I.-ben : Ó-testamentomi bibliaismertetést; II.-ban: Új-testamentomi bibliaismertetést; III. ban: Hittant; IV.-ben : Erkölcstant; V.-ben : Egyetemes egyháztörténetet; VI.-ban: Szimbolikát; VII.-ban: Összehasonlító vallástant; VIII.-ban: Magyar protestáns egyháztörténetet. Barla úr terve szerint ugyanazon fokozatokban: Ó-szövetség ismertetés; Uj-szövetség ismertetés; Keresztyén egyháztörténet 33 —312-ig; Keresztyén egyháztörténet 313—800-ig, — Keresztyén egyháztörténet 800—1517. s még koufir­mációi káté; Keresztyén hittan ; Keresztyén erkölcstan; Magyar protestáns egyháztörténet. Az én beosztásom szerint lenne : I. Egyetemes egyháztörténet; II. Ugyanaz; III Bibliaismertetés; IV. Hit és erkölcstan ; V. Egyetemes egyháztörténet ; VI. Keresztyén hittan; VII. Keresztyén erkölcstan; VIII. Magyar protestáns egyháztörténet Hogy a tananyag beosztásánál lényegesen eltértem ugy a mostani, mint a Barla úr által proponált beosz­tástól, annak, hogy ismételten kifejezzem, az az oka, mert én a vallástanításban is össze akarom kötni az elemi iskolát a középiskolával. Nem tudom helyeselni azt a mai beosztást, hogy a középiskola első és második osztályá­ban ugyanazon anyagot tanítsuk, mint az elemi iskola második és harmadik osztályában, t. i. bibliai története­ket és izagógikát. Ez magában, a mint ma tanítanunk kell, oly száraz és oly nehéz, hogy valóban nagyon kevés eredmény érhető el annak tanításával. Ha ezt a harma­dik osztályba tennők és pedig úgy, hogy a bibliai törté­netek kapcsán tanulhatnák növendékeink, hiszem, hogy a történetekhez tűzött izagógikai ismeretek is jobban meg­maradhatnának a tanulók lelkében, s úgy könnyebben és alaposabban megismernék azt a könyvet, a mely Isten­nek hatalma minden hívőnek üdvösségére. Én a tananyag beosztásában három kört állapítot­tam meg. Első: az elemi iskola I—VI. osztálya; a má­sodik : a középiskola I—IV. osztálya; harmadik: a kö­zépiskola V—VIII. osztálya. E beosztásban az a meggyő­ződés vezetett, hogy mindenik körnek megvannak a maga növendékei, a kik a második, vagy harmadik körbe már nem jutnak fel és így minden körnek meg kell adnunk a vallástanból azt, a mi a növendéket nemcsak keresz­tyénnek tartja meg, hanem jó reformátussá is teszi, a mire pedig eddig kevesebb gondot fordítottunk, mint kel­lett volna. Vallástanításunkkal arra kell törekednünk, hogy öntudatos és buzgó egyháztagokat és jó keresztyé­neket neveljünk, hogy ne történhessék meg olyan elszo­morító dolog, mint egy gimn. VIII. osztályú tanítványom mondá, hogy ő egész gimn. életében erkölcstant sohasem tanult, a mi arról tesz tanúságot, hogy a mai rendszer­telenségbe nagyon is itt az ideje, hogy határozott rend­szert vigyünk he. Keresztesi Samu. TÁRCA. A református egyház az Egyesült-Államokban. A magyarországi református konvent 1896-ban az amerikai magyar református misszionáriusok emlékiratára azt a határozatot hozta, hogy ha megismeri a magyar missziói egyházakat segélyező és fentartó egyházat és a magyar missziói egyházak és lelkészek viszonyát a fen­tartó egyházhoz: akkor megfontolás tárgyává teszi az amerikai magyar ref. egyházmegye ügyét s határoz a lelkészek minősítése és a gyámintézethez való viszonyuk kérdésében is. Mi, a kik Isten akaratából, idegenbe szakadt testvé­reinket legeltetjük az Urnák kies mezején, mindent elkövettünk, hogy az egyházmegyét, mely közöttünk egy­séget hozzon létre megteremtsük. Úgyde törekvésünk nem sikerült. Nem pedig egyfelől azért, mert mi magyarok sem valánk egyakarattal ; másfelől pedig azért, mert e tekintetben a németek féltékenységével kellett megküz­denünk. Az egyházi törvények értelmében a new-yorki, south-norwalki és bridgeporti egyházak kérték a »New-York classistóU az önálló egyházmegyének a megalapítá­sát. A classis egész természetesen az egyházkerületre* terjeszté az ügyet. Itt dr. Vollmer referált e tárgyban s a magyarokat a leghatározottabban elutasítani kívánta kérelmükkel. És ha bár maga az állandó jegyző, dr. Duhl­man volt is a védő, Nyitray Emilnek s e sorok Írójának felszólalásai sem győzték meg az előítéletes német test­véreket az önálló magyar egyházmegyének a szükséges voltáról, s az egyházkerület a zsinathoz terjeszté az önálló magyar egyházmegye kérdését. A zsinat, a mely 1899. május 23-án kezdett ülé­sezni, Tiffinben. Ohio államban, az önálló egyházmegyét nem engedélyezte, hanem felhívta az egyházmegyéket, hogy véleményeiket a legközelebbi zsinatra terjeszszék be. A magyar misszionáriusoknak pedig megengedte, hogy lelkészi értekezleteket tarthassanak, a mely értekezletek határozatait a belmissziói bizottság megfontolás tár­gyává teszi. így tehát, jelen viszonyok között, önálló egyház­megye alkotására az amerikai magyar ref. misszionáriusok nem gondolhatnak. Nem pedig azért, mert ez a segélye­zés megtagadását vonná maga után. Ez azonban nem gátolhat bennünket abban, hogy az egyesült-államokbeli ref. egyházat meg ne ismertessük hazai egyházunkkal. Mindenesetre nagyfontosságú dolog az, hogy hazai egyházunk ebben a kérdésben megnyug­vást adó feleletet nyerjen. Itt, a hol oly temérdek protes­táns felekezet van. nem kicsinylendő dolog, hogy ahhoz az egyházhoz csatlakozzunk, a mely velünk a legközelebbi * Germán Synod of the East.

Next

/
Thumbnails
Contents