Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-18 / 11. szám
A mostani tanterv szerint tanítunk : I.-ben : Ó-testamentomi bibliaismertetést; II.-ban: Új-testamentomi bibliaismertetést; III. ban: Hittant; IV.-ben : Erkölcstant; V.-ben : Egyetemes egyháztörténetet; VI.-ban: Szimbolikát; VII.-ban: Összehasonlító vallástant; VIII.-ban: Magyar protestáns egyháztörténetet. Barla úr terve szerint ugyanazon fokozatokban: Ó-szövetség ismertetés; Uj-szövetség ismertetés; Keresztyén egyháztörténet 33 —312-ig; Keresztyén egyháztörténet 313—800-ig, — Keresztyén egyháztörténet 800—1517. s még koufirmációi káté; Keresztyén hittan ; Keresztyén erkölcstan; Magyar protestáns egyháztörténet. Az én beosztásom szerint lenne : I. Egyetemes egyháztörténet; II. Ugyanaz; III Bibliaismertetés; IV. Hit és erkölcstan ; V. Egyetemes egyháztörténet ; VI. Keresztyén hittan; VII. Keresztyén erkölcstan; VIII. Magyar protestáns egyháztörténet Hogy a tananyag beosztásánál lényegesen eltértem ugy a mostani, mint a Barla úr által proponált beosztástól, annak, hogy ismételten kifejezzem, az az oka, mert én a vallástanításban is össze akarom kötni az elemi iskolát a középiskolával. Nem tudom helyeselni azt a mai beosztást, hogy a középiskola első és második osztályában ugyanazon anyagot tanítsuk, mint az elemi iskola második és harmadik osztályában, t. i. bibliai történeteket és izagógikát. Ez magában, a mint ma tanítanunk kell, oly száraz és oly nehéz, hogy valóban nagyon kevés eredmény érhető el annak tanításával. Ha ezt a harmadik osztályba tennők és pedig úgy, hogy a bibliai történetek kapcsán tanulhatnák növendékeink, hiszem, hogy a történetekhez tűzött izagógikai ismeretek is jobban megmaradhatnának a tanulók lelkében, s úgy könnyebben és alaposabban megismernék azt a könyvet, a mely Istennek hatalma minden hívőnek üdvösségére. Én a tananyag beosztásában három kört állapítottam meg. Első: az elemi iskola I—VI. osztálya; a második : a középiskola I—IV. osztálya; harmadik: a középiskola V—VIII. osztálya. E beosztásban az a meggyőződés vezetett, hogy mindenik körnek megvannak a maga növendékei, a kik a második, vagy harmadik körbe már nem jutnak fel és így minden körnek meg kell adnunk a vallástanból azt, a mi a növendéket nemcsak keresztyénnek tartja meg, hanem jó reformátussá is teszi, a mire pedig eddig kevesebb gondot fordítottunk, mint kellett volna. Vallástanításunkkal arra kell törekednünk, hogy öntudatos és buzgó egyháztagokat és jó keresztyéneket neveljünk, hogy ne történhessék meg olyan elszomorító dolog, mint egy gimn. VIII. osztályú tanítványom mondá, hogy ő egész gimn. életében erkölcstant sohasem tanult, a mi arról tesz tanúságot, hogy a mai rendszertelenségbe nagyon is itt az ideje, hogy határozott rendszert vigyünk he. Keresztesi Samu. TÁRCA. A református egyház az Egyesült-Államokban. A magyarországi református konvent 1896-ban az amerikai magyar református misszionáriusok emlékiratára azt a határozatot hozta, hogy ha megismeri a magyar missziói egyházakat segélyező és fentartó egyházat és a magyar missziói egyházak és lelkészek viszonyát a fentartó egyházhoz: akkor megfontolás tárgyává teszi az amerikai magyar ref. egyházmegye ügyét s határoz a lelkészek minősítése és a gyámintézethez való viszonyuk kérdésében is. Mi, a kik Isten akaratából, idegenbe szakadt testvéreinket legeltetjük az Urnák kies mezején, mindent elkövettünk, hogy az egyházmegyét, mely közöttünk egységet hozzon létre megteremtsük. Úgyde törekvésünk nem sikerült. Nem pedig egyfelől azért, mert mi magyarok sem valánk egyakarattal ; másfelől pedig azért, mert e tekintetben a németek féltékenységével kellett megküzdenünk. Az egyházi törvények értelmében a new-yorki, south-norwalki és bridgeporti egyházak kérték a »New-York classistóU az önálló egyházmegyének a megalapítását. A classis egész természetesen az egyházkerületre* terjeszté az ügyet. Itt dr. Vollmer referált e tárgyban s a magyarokat a leghatározottabban elutasítani kívánta kérelmükkel. És ha bár maga az állandó jegyző, dr. Duhlman volt is a védő, Nyitray Emilnek s e sorok Írójának felszólalásai sem győzték meg az előítéletes német testvéreket az önálló magyar egyházmegyének a szükséges voltáról, s az egyházkerület a zsinathoz terjeszté az önálló magyar egyházmegye kérdését. A zsinat, a mely 1899. május 23-án kezdett ülésezni, Tiffinben. Ohio államban, az önálló egyházmegyét nem engedélyezte, hanem felhívta az egyházmegyéket, hogy véleményeiket a legközelebbi zsinatra terjeszszék be. A magyar misszionáriusoknak pedig megengedte, hogy lelkészi értekezleteket tarthassanak, a mely értekezletek határozatait a belmissziói bizottság megfontolás tárgyává teszi. így tehát, jelen viszonyok között, önálló egyházmegye alkotására az amerikai magyar ref. misszionáriusok nem gondolhatnak. Nem pedig azért, mert ez a segélyezés megtagadását vonná maga után. Ez azonban nem gátolhat bennünket abban, hogy az egyesült-államokbeli ref. egyházat meg ne ismertessük hazai egyházunkkal. Mindenesetre nagyfontosságú dolog az, hogy hazai egyházunk ebben a kérdésben megnyugvást adó feleletet nyerjen. Itt, a hol oly temérdek protestáns felekezet van. nem kicsinylendő dolog, hogy ahhoz az egyházhoz csatlakozzunk, a mely velünk a legközelebbi * Germán Synod of the East.