Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-25 / 8. szám

Munkássága a vármegyei életre is kiterjedt. Három ízben volt a siklósi választókerületben választási elnök; megyebizottsági tag sok éveken át; az állandó népnevelési egyesület alelnöke; az állandó választmány tagja, és a fontosabb vármegyei értekezletekben nem hiányzott és nem egy izben képviselte ott hatással egyháza érdekeit, kitüntetvén magát egyebekben is éles ítélő tehetségével. Tizenhat évig volt egyházmegyénk esperese. Hogy munkája maiadandó nyomokat hagyott hátra, igazolta azt a 19 lelkésztárs, kik együtt érezték a veszteség nagyságát, s megjelentek, hogy a szeretet s a részvét adóját koporsójánál leróják. Harcolt mindenkor, de szeretettel; ritkán vette igénybe a törvény betűjét és ha igen, azt a szeretet melegébe burkoltan tette, a legnagyobb kímélettel. Ötven évig volt lelkész. Utóbbi éveiben életfájanak ágai korhadoztak. Az új idők szokatlanok lettek előtte. Nem tudott megbarátkozni a rohamosan történt újításokkal, s egyben nem is csalódott. Az a gyülekezet, a melyik egykor dicsekedve szólott róla, az új rendtől megszelesedve, fájdalom, öregsége napjait megkeserítette, és ő nem volt már ahhoz elég erős, hogy mint Aron kezében a száraz fa, keze vezetése mellett nyerjen minden új életet. Harmincnyolc évig volt házas, kincset birván nőül, most már bánatos özvegyében Zathureczky Zsófiában, ki vele osztozott a jó és balsorsban egyaránt. Szeretett leánya férjhezmenetele után hamar elhalván, özvegyén kivül fia Antal, honvéd főhadnagy és neje és a kiket annyira szeretett : unokái s azoknak atyja Veigl József siratják. Hetvenhat évig élt, s milyen is volt ez az élet!. .. Kezdődött nélkülözésekkel; az idő haladásával hozott sok kitüntetést, de vele sok tövisét is. Hosszú, munkás élete alatt közel s távolban mily sok szivet megnyert. Háza nyitva állt mindenki előtt, és a kik e sorokat olvassák, nem egy lesz azok között, kik baráti szivből fakadt könynyel áldoznak emlékének. Temetésén a gyászszertartást végezték : a koporsó felett imát mondott s érdemeit méltatta Iványos Soma n.-harsányi lelkész ; a templomban Lukácsy Imre viszlói lelkész tartott, az elhunytat munkásságában méltató beszédet, mely a gyászo.ó gyülekezet figyelmét igazán kiérdemelte; majd a sirnál a távolból megjelent Fábián Mihály ireghi lelkész, munkásságának egyik volt osztályosa szólt szivből, míg Szűcs Sándor harkányi lelkész érzékeny búcsúbeszédben mondott Isten hozzádot az elhunvtnak. És mindnyájan, kik elkísértük az utolsó útig. foglalkozva a régi szép napok emlékeivel, borongó szívvel mondjuk: Isten veled ... s ha ajakad nem beszédes többé, emléked legyen áldott mindenha közöttünk! Iványos Soma, nagyharsányi lelkész. IRODALOM. ** Két asszony. Regény. Irta Baranczevics Sz. Kázmér, oroszból fordította Szabó Endre, ki a Franklin-Társulat révén már több orosz írót mutatott be a magyar irodalomnak. A Két asszony története egy rendkívül érdekes mese körül forog, melynek szálait az iró igen ügyesen fonja egy kis hivatalnok élete körül. Az orosz kis hivatalnokok élete nagyon hasonlít a mieinkhez, mely körülmény a magyar olvasók előtt kétszeres érdeket kölcsönöz a jeles műnek. A cselekvény folyamán megkapó a jellemző erő és az élethűség is. mely a jelesebb orosz íróknak előnyös sajátsága. A mű értékét mutatja az is, hogy az orosz tud. Akadémia a Puskin-féle nagy díjjal tüntette ki. A fordítást Szabó Endre erőteljes és folyékony magyarsággal gondosan végezte. A két kötetes regény ára 4 korona. Megrendelhető Budapesten a kiadó Franklin-Társulatnál. (F.) ** Egyházlátogatás (canonica visitatio) cimü és a f. borsodi egyházmegyei értekezlet által pályadíjjal jutalmazott munkájára hirdet előfizetést Szuhay Benedek kápolnai ref. lelkész, ki egyéb dolgozatain kivül »A prot. lelkész feladata napjainkban* cimű müvével megérdemelt elismerést nyert. Munkája, 18—20 ívnyi terjedelemben f. é. áprilisban vagy májasban látna napvilágot, ha az előfizetések biztosítanák megjelenhetését. A munka felöleli mind az öt magyarországi ev. ref. egyházkerület egyházlátogatási eljárását és használatban levő kanonikus kérdéseit betű sorrendben. Közli a tiszáninneni egyházkerületnek nyomtatásban még sehol meg nem jelent > Egyházlátogatásban követendő Rendtartását*. Közli 8 egyházmegyéjének eljárását, kanonikus kérdéseit. Aztán hoz 15 hiteles vizitácionális jegyzőkönyvet, nemcsak e század elejéről, de 1700., 1600., sőt még 1598-ból is, hogy a történeti folytonosság szemmel látható legyen. Ez okmányok között lesz Bocskay István és Rákóczy Ferencnek eredeti levele, a melyet 1606, illetőleg 1705-ben küldtek a Fejedelmek Szendrő város kapitányához és bírójához a ref. pap és tanító jövedelmének örök időkre való biztosítása érdekében. A munka egyes fejezetei a következők lesznek : Bevezetés. I. Az egyházlátogatás az apostoli korban. II. Az egvhazlátogatás a reformáció 3 első századában hazánkban. III. Az egvházlátogatas tovább fejlődése a XIX. században, s külön-külön a dunamelléki, dunántúli, erdélyi és tiszántúli egyházkerületben. IV. A tiszáninneni egyházkerületnek > Rendtartása* s 8 egyházmegyéjének eljárása és kanonikus kérdései, betű sorrend szerint. V. Az egyházlátogatás jog-és hatásköre. VI. Fölmenthető-e a Canonica visitatio az iskolalátogatás kötelessége alól? VII. Fölmenthető-e a Canonica visitatio a gondnoki számadás felülvizsgálása alól ? VIII. Az egyházlátogatás gyakorlati jelentősége. IX. Az egyházlátogatás fölteendő kérdő pontjai. (Tervezet.) X. Vizitácionális jegyzőkönyvek az elmúlt századokból. Zárszó. — A mű előfizetési ára, portómentesen 3 korona lesz. A szerző most egyelőre még csak előjegyzést kér, az előfizetési összegeket pedig majd csak akkor kéri, ha az előjegyzések reményt nyújtanak a munka kiadhatására. Az előjegyzések április l-ig szerzőhöz Kápolnára (u. n. Sajó Szentpéter, Rorsod m.) küldendők. A nagy tanulmánynyai irt s rendkívül becses tartalmú művet a legmelegebben ajánljuk lelkésztársaink és az egyházigazgatásban vésztvevő világiaink figyelmébe és pártolásába.