Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-25 / 8. szám

EGYHÁZ. A budai ev. ref. egyházrész 1899. évi évkönyvét vettük, a melyből mint nevezetesebb mozzanatokat kiemeljük a következőket. A mult évben a régi fazekas-téri egyházi épület helyén felépült az új. három emeletes bérház, a mely azonkívül, hogy helyet nyert benne a lelkészi hivatal, továbbá a lelkész, egvházfi és harangozó lakása, a kölcsöntörlesztések és a javítási kiadások levonása után is évi 1500 frt tiszta jövedelmet hajt. Az új templomba elkészíttette a gyülekezet 6600 írton az orgonát is, s így most már ezzel is emelheti a templomi éneklést. Belefogott már az egvház védelme alatt álló Nagypénteki társaság is, kamara erdei telkén, az elzüllött gyermekek menhelyének felépítésébe. Már tető alatt áll s a folyó év őszén meg is nyílik, hogy megkezdje áldásos működését A Ref. Nőegylet tavaly is folytatta keresztyéni munkáját s a szegény iskolás gyermekeket téli ruhákkal, könyvekkel látta el, a munkára képtelen öregek, betegek és szegények sorsát pedig pénzbeli adományokkal enyhítette. — A vasárnapi istentiszteletek és a hétköznapi könyörgéseken kivül a gyülekezet felnőtt és növendék tagjainak lelki gondozását a lelkészi látogatások, a vasárnapi iskolák és a csütörtökön este tartott bibliai esték által igyekezett a gyülekezet előmozdítani. Gondoskodott a Sváb-hegyen lakó hívek lelki szükségeinek kielégítéséről is, s advent első vasárnapja óta minden vasárnap istentiszteletei tart az egyik vallástanár a községi iskola termében. Népmozgalmi adatai a következők voltak : született 101 fiú, 81 leány, — összesen 182 gyermek ; házasságra lépett 50 pár; meghalt 70 férfi és 44 nő, összesen 114; kitért 4; áttért 5; megkereszteltetett 3 izraelita férfi; konfirmáltatok 37 fiú, 30 leány, - összesen 67 gyermek. — Adófizető egyháztagjai száma 771, a kiktől befolyt: egyházi adó 3852 kor. 40 fill.; országos közalap 788 kor. 80 fill.; templomalapra 653 kor. 44 fillér. A budai ref. egyházrész f hó 18-án tartotta meg Szász Károly püspök, első lelkész és Szilassy Aladár algondnok elnöklete alatt egyházközségi közgyűlését, a melynek főtárgya a helyi bizottság kisorsolt tagjai helyébe uj tagok választása volt. A beadott szavazatok alapján a kisorsolt régiek közül újra megválasztattak rendes tagokká Fodor István, dr. hamary Béla és Tdegdy Károly; — uj rendes tagokká Kovács Gyula és dr. Némethy Károly. Póttagokka megválasztattak: dr. Biher Gyula. Farkas Sándor, dr. Harmatzy Dezső. Jurányi Henrik és dr. Szegedy Maszák Aladár. Régi magyar énekek. Mult számunkban már említettük, hogy az egyetemes énekügyi bizottság március 6-án tartandó ülése alkalmából Kálmán Farkas gyomai ref. lelkész, régi magyar énekeink egyik legalaposabb ismerője előadást tart a templomi éneklésről. Mint halljuk, ez előadáson egy néhány régi kálvinista éneket is be fog mutatni Kálmán Farkas és pedig kettőt a mostani, hármat a régi énekesből; továbbá barom Elvira-zsoltárt, egyet közülök Sztárai Mihály, kettőt pedig az előadó által szerzett dallamra. Az »Erdélyi püspök* cím, a melyet Majláth Gusztáv róm. kath. püspök a kultuszminiszter jóváhagyásával teljesen magának foglalt ie, mind nagyobb ellenmondasra talál az erdelyi protestáns körökben. A szászok már korábban tiltakoztak e cini kizárólagos pápás használata ellen, újabban pedig a reformátusok is sorompóba léptek ellene. Az igazgató-tanács, báró Banffy Dezső elnöklete alatt legközelebb egy memorandumba foglalta tiltakozását, s ezt fel fogják terjeszteni a kormányhoz és esetleg a képviselőházhoz is. A memorandum sérelmesnek mondja az erdélyi püspöki cimnek a római kath. püspök által történt lefoglalását, mert Erdélyben nemcsak r. kath., hanem református és evangélikus püspök is van; továbbá történeti alapokon igyekszik kimutatni, hogy e cim kizárólagos használata a római kath egyház püspökét jogszerint sem illeti meg. A memorandumra, melyet Pokoly József theol. tanár szerkesztett, még visszatérünk. Vallásos estélyek Marosvásárhelytt Az egyházi élet élénkítésének e hatalmas eszközét igen szép sikerrel vette alkalmazásba a marosvásárhelyi ref. egyház, buzgó lelkésze vezetése alatt. A folyó év első péntekjétől kezdve minden pénteken tartanak érdekes programmal estélyeket és a hívek mindig zsúfolásig megtöltik a helyiséget. Az estélyek tartásában segítségére vannak a rendezőségnek a kolozsvári ref. theol. fakultás tanárai is, a kik közül már többen tartottak az összejöveteleken felolvasásokat és előadásokat. A gyülekezet buzgó ielkésze most azon fáradozik, hogy ifjúsági, konfirmándus és nőegyesületet szervezzen, s e végből már el is kérte a budapesti ref. ifjúsági egyesület és a Lorántffy-egyesület alapszabályait. Isten áldása legyen fáradozásán. ISKOLA. A tiszántúli ref. középiskolai tanáregyesület f. é. április hó 18. és 19. napjain Mezőtúron fogja megtartani idei közgyűlését. A gyűlés első napján délután a választmány a vallástanárok külön szakértekezletét tervezi. Erre valóban igen nagy szükség van, mert mai vallástanítási rendszerünk gyökeres átalakítást követel ; az átalakítás alapelveit pedig ilyen szakértekezletek állapíthatják meg leghelyesebben. A gyűlésre, de különösen a vallástanári szakértekezletre felhívjuk a vallástanárok figyelmét. A budapesti ref. vallástanárok értekezlete. A budapesti ref. egyház vallástanárainak f. hó 15-én volt első értekezlete, a mikor az egyháztanács által elfogadott szabályzat alapján testületté alakult, s elnökké Fábián Jánost, jegyzővé Kóréh Endrét, az egyházi bizottságba képviselőül Kovács Emilt választatta meg. A választás után élénk eszmecsere indult meg a szabályzat egyes pontjai fölött, melyek a vallástanárok munkakörét és a munka irányát is magukban foglalják. Az iskoláknak körökbe osztására bizottság alakíttatott, hogy e bizottság meg a