Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-03 / 49. szám

csoportban történik (délben 1 /i I és 1. este l /é r 7 és 7 órakor). S így nem a tanórarend alkalmazkodik a konvik­tushoz (mint oly helyeken, a hol a konviktus miatt a tanítás reggel 7 és délután 1 órakor kezdődik !), hanem megfordítva, a konviktus alkalmazkodik az ős-hagyomá­nyos alapon célszerűnek bizonyult és modern alakjában is már régi tanórarendhez. A konviktusi tagok száma 300, kik közül gimn. tanuló 151. Ezek közül ingyenes 8, húsz frtot fizető 18, negyven frtot fizető 42, hetven frtot fizető 83. A házirendnek közvetlen felügyelője a senior és az esküdt, a kik együtt étkeznek a tápintézeti tagok­kal, s mind az ebédet, mind a vacsorát imával nyílják meg és zárják be. 14. És most keressük fel az internátust. S bárha váratlanul nyitunk be a lakószobákba — melyek falain a lakók teljes névsora (nacionaléja) a diák-felügyelő élén, továbbá a Házi-rend és az együttlakásra tartozó szabályok keretek alatt ki vannak függesztve — a tanulókat illedel­mes magaviselettel s illetőleg asztalaiknál dolgozva talál­juk. Ez a fennebbi adatok félsorolásai után másként nem is történhetik. De míg ide fegyelmezi a tanári testület évről-évre azokat a sokféle jellemű, sokszor bárdolatlan­csiszolatlan elemeket: bizony ide a türelemnek, kitartásnak, pedagógiai tapintatnak, bölcs tapasztalatnak, a százados tradíciónak nem kevés tanulsága kivántatik meg,— főleg az igazgató részéről, a ki Debrecenben a főgimnáziummal kapcsolatos internátusért is felelős hivatalánál fogva, a nélkül, hogy mellette külön díjazott internátusi elnök volna, mint sok más helyen. S ha az eddig mondottak után az igazgató tisztéhez még ide veszszük, hogy évhar­madok végén ő hasonlítja össze a tananyag elvégzését az osztálykönyvek nyomán (tartott pl. a mult év folya­mán 110 hospitálást, helyettesített 80 tanórát, elnökölt 26—28 tanárszéken és módszeres értekezleten; elvégzett 1500 iktató számot), hogy hivatalból felelős tagja a főiskolai igazgató-tanácsnak és a főiskolai gazdasági-tanácsnak (nem számítván, hogy a Tiszántúli Tanáregyesület elnöke, az Orsz. Tanáregyesület és a Csokonay-kör választmányi s a Philologiai Társulat rendes tagja és a debreceni ref. Egyházmegye világi jegyzője stb. stb.), akkor az igazgató­nak ezt a hivatalával járó tevékenységét, munkásságát, kitartását, példaadását nem lehet eléggé méítányolni. Csakis ily vezérlet mellett fejlődhetik és virágozhatik ez a hatalmas intézet! 15. De ha valahol, itt érvényesül igazán, hogy az igazgató csak »primus inter pares«. Abból a munkából, melyet az igazgatónál jeleztem, a testület mindenik tagja egyenlő részt követel. Az egyházi, iskolai, közéleti, tár­sadalmi és tudományos tevékenységet többé-kevésbbé sok középiskola tanárkaránál feltalálhatjuk ugyan, de a debre­ceni főgimnáziuménál nagyobb mértékben aligha. A ki ezen kételkedik, nézze meg a debreceni ref. főgimnázium Millenniumi Értesítőjét és nézze meg csak a mult tanévi Értesítőt. Ez a tanárkar (beleszámítván a helyettes, segéd és melléktanárokat) számra nézve csak hárommal több, mint akárhány oly állami vagy államsegélyes prot. inté­zet tanárkara, melyben sem párhuzamos osztály egyet­len egy sincs, sem görögpótló tanfolyam nincsen} s így a heti órák és Írásbeli dolgozatok száma is sokkal keve­sebb ott. mint emitt: s mégis szintén itt nagyobb az az egyházi, iskolai humanitárius és tudományos tevékeny­ség, mint akárhol másutt. Itt rendes tanárok 18—19 heti órával is érkeznek még 3 —4 heti órán valamely rend­kívüli tantárgyat is tanítani, — lévén mindenik tanár szak­mája mellett valamiben officiálista, imitt-amott egyesületi, vagy választmányi, vagy képviseleti tag, stb. nemcsak egyszeresen, hanem többszörösen. Általában véve a rend­kívüli tárgyakra (francia, szabadkézi rajz, gyorsírás) nagy gondot fordítnak. S az egyik-másik ilyen tantárgy tanítását nem tekinti sem az igazgató, sem a tanári kar csupán az illető előadó tanár privát ügyének, hanem a kultúrai előhaladás egy-egy hatalmas emeltyűjének. Például; a gyorsírást, azonkívül, hogy Török Péter főgimnáziumi r. tanár tanfolyamában a III—IV. osztályból mint kezdők 14-enésmint haladók a IV. osztályból 8-an tanulták,— a főiskolai gyorsíró-körben a főgimnáziumból mint kezdő 36, mint haladó 28 és mint gyakorló 5, összesen 91-en tettek versenydíjakkal összekötött vizsgálatot eme, mai időben legpraktikusabb rendkívüli tantárgyból. 16. Még sok dolog volna a debreceni ev. ref. fő­gimnáziumnál, a miről írni lehetne. De, azt gondolom, ennyi is elég volt arra nézve, hogy mintegy kis tükör­ből megnézhessük és fogalmat szerezhessünk ezen nagy­nevű intézet belső életéről. Azonban »Rómába menni és pápát nem látni*, abszurdumnak tűnhetnék fel akárki előtt. Épen úgy a debreceni ref. főgimnáziumról írni és Dóczi Imréről meg nem emlékezni, részint figyelmetlenség, részint öreg hiba lenne. Ő pedig itt a megemlékezést megérdemli — bárha ismert szerénységénél fogva távolról sem kívánja. Hiszen, ha a főgimnázium mai fejlettségéről szó lehet, ez az ő nevétől és az ő tevékenységétől elválaszthatatlan. Az ő igazgatói működése mély nyomokat hagyott a fő­gimnázium kulturális életében. S ha nevét és ténykedését egyéb nem tenné is emlékezetessé: már csak a fennebb is említett és 36 nagy ívre terjedő Millenniumi Értesítő szerkesztésével is elegendően rászolgált volna. Igaz, hogy ezt a testes munkát, — melynél különbet az e nembeli ezredéves monográfiák létre nem hoztak, — nem egye­dül ő irta, a minthogy ezt nem is akarhatta. Mert a mindent tudó bölcseséget és a minden lében kanálkodást a nálá­nál kisebb kaliberű embereknek szokta átengedni. Épen azért nem derogált neki, hogy ezt a monumentális érte­sítőt oly munkatársakkal írja meg, mint: Géresi Kálmán (A kollégium külső történetének vázlata 1848-ig; Az isko­lai élet általános képe 1848. előtt; A főkönyvtár törté­nete című szakaszok irója); Sinka Sándor (A gimnáziumi oktatásügy története 1848-ig; A publikus praeceptorok); dr. Gulyás István (A kollégium tanárai és irodalmi műkö­désük 1848. előtt; Az 1848. előltt használt tankönyvek, Kulcsár Endre és S. Szabó József segítségével); Kulcsár Endre (A gimnáziumi önképző-kör története); H. Kiss József (A physicai szertár története); Kovács János (A

Next

/
Thumbnails
Contents