Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-26 / 48. szám

D) Minden tanár minden tanórán ügyel e következőkre- a) Leckemulasztás, igazolás, jelentések a tanítás kezdetén intézendők el. b) Tanuló, kinek bármi jelenteni valója van, a tanteremben tanítás kezdete előtt a kathedránál jelent, c) Későn jövő tanuló késedelme okát illedelmesen jelenti; az ilyen az elmulasztottak pótlására figyelmeztetik, d) Alsó osztályos tanulókat előforduló alkalomkor szoktatni kell az illendőség követelményeire is: köszönés, meghajlás stb. e) A tanár ügyel, hogy a tanulók testtartása az egészség követelményeinek megfelelő legyen ; a tanulók fesztelenül, ildomosán s egymástól kellő távolban üljenek úgy, hogy a kezüket mindig látni lehessen. /) Minden mozgás, foglalkozás, mely a tanulók figyelmét elvonja, zavarásnak veendő. Papírhulladék, szemételhányás, köpködés, valamint ételneműek, gyümölcsök bevivése eltiltandó, g) A tanárt vagy bármely látogató vendéget beléptekor és távoztakor a tanulók szó nélkül, helyükről lehetőleg egyszerre történő fölkeléssel üdvözlik. II. A tanítási eljárás módozatai. A) A tanár belépése előtt: a) Úgy a délelőtti, mint a délutáni első tanítási órán már az első csengetésre minden tanuló az osztályhan tartozik lenni s csendben a tanárra várni; második csengetéskor pontban .a tanítás kezdődik, b) Óraközökben rendesen 10 perc szünet van, mely ulán csengetésre minden tanuló helyét újra elfoglalni tartozik. B) A tanár belépte után : a) Imádkozás és a szokásos jelentések után mindent el kell távoztatni, a mi a tanítás menetét zavarhatná, b) A tanár ügyel, hogy a padon vagy a tanulók kezében szükségtelen könyv vagy más eszköz ne legyen, c) A szükséges könyvet, füzetet, irást, vagy egyéb tanszert az egész osztálylyal egyszerre vétetünk elő és rakatunk el; valamint egyszerre készülnek elmenetelhez s más efféléhez a tanulók, d) A tanár kérdezés és tanítás közben oly helyet foglaljon el, a honnan minden növendéket láthat, e) A tanár fontos ok nélkül helyét ne változtassa; hátat az osztálynak, ha múlhatatlanul nem szükséges, ne fordítson, f) Első legyen a mult órán tanultak számon kérése (feleltetés), g) Egész órán nem kell feleltetni, hogy az osztály foglalkozzék; minden órán újat is kell tanítani, ismétlésnél, pl. az ismerteket egy vagy más szempontból ,összefoglalni, rendszerezni. h) A kérdés feltevése lehetőleg mindig előzze meg a tanuló felhívását, i) A felszólítások arányosan oszoljanak meg, necsak a jók, hanem főleg a nehezebb felfogásúak és beszédűek is felhívandók. k) Felelni (igazítani) akarók felemelt jobb kézzel adnak jelt. (Ezt a szokást, t. i. az ujj-felemelést sokan, a kiváló pedagogusok közül is, helytelenítik. Magam is az általános szokás közepette inkább hátrányát, mint előnyét tapasztaltam és tapasztalom. A szerényebb és bátortalanabb tanulók még felhívásra sem igen tartják fel ujjukat, ellenben a fitog-tatók, kérkedők s illetőleg a »szamarak« annál többször. Ezt a pontot a következő l) alatti pont feleslegessé teszi.) I) A tanuló feleletét necsak a tanár, hanem olykor-olykor egy másik tanuló is javítsa (természetesen a tanár megszólítására.) C) Új ismeretek tanítási módja. a) A tanítás közös munka legyen s gondoskodni kell, hogy a tanulók maguk is a munkába be legyenek vive; ezért minden kérdés és fejtegetés az egész osztálynak szóljon, b) A tanítás a legkisebb részletében is tudatos legyen s a következő fokozatokon át vezettessék: a) Első a cél kitűzés: mit akarunk megtanulni. — Figyelemkeltés foka. — A cél konkrét Jegyen, pl. nem azt mondjuk, hogy: most az ablativus absolutus-t akarjuk tanulni; hanem: lássuk ezt. a példát, Bruto occiso, most nézzük meg, hogy mi ez stb./?) Második fok: kérdések által kell az újat megvilágítani s régibb ismeretekkel kapcsolatba hozni. — Megértés foka. — A fiúk a kérdéseket egészen ismétlik a feleletben, Y) A kellően megvilágított részletet egész összefüggésében többször el kell mondatni, begyakorolni — Begyakorlás foka. — S) Időnként a tanultak elsajátításáról, részint élőszóval való felmondás, részint Írásbeli feldolgozás útján meg kell győződni. — Reprodukálás foka. — c) A szabályt vagy tételt tanácsos a tanulók szavaival formulázni és betanítani, d) Minden kis részletet lehetőleg mindenkinek tudni kell. III. Felügyelet órák előtt és 10 perces szünetek alatt. a) A tantermek óra előtt V4

-del nyittassanak ki; ezen idő előtt az intézet, első udvarán a gyülekezés, játszás, futkározás, lármázás tilos, b) a szünetek alatt minden tanuló hagyja el a termet, s lehetőleg ajtó-, ablak-nyitással szellőztetni kell. c) Órák előtt tanácsos az osztályfőknek a tantermekbe véletlenül benézegetni s a fegyelemről meggyőződni, d) A tantermekben általában minden csend-és rendzavarás, feltett kalappal járás, porolás stb. tilos. e) Szünetek alatt a folyosókon, lépcsőkön való futkározás, tolakodás, lökdösődés, birkózás, lapdázás, dobálás eltiltandó. f) Szünetek alatt a rend fentartásáról az a tanár gondoskodik, a kinek órája következik, g) A tanteremből való távozás csendben történjék; a tanár rendesen maga előtt ereszsze ki a tanulókat; néha ő menjen ki előbb s a folyosón ügyeljen, hogy a tanulók illedelmesen tavozzanak az intézetből. VI. A büntetési fokozatok, a) Tanítás közben megállapodás, roszaló arckifejezés, b) Figyelmeztetés, padraütés vagy kézzel való intéssel, c) Általánosan szóló komoly feddés, fenyegetés, dorgálás, d) A figyelmetlen tanuló megnevezése, padból való kiállítása, e) A rendetlenkedő utasítása, hogy jelentkezzék az osztályfőnél, mi a Naplóba is beírandó, f) Ismételt esetben vagy nagyobbfokú kihágásnál az igazgató elé idézés, g) Fenmarasztás 1—2 órára, tanulással vagy feladattal összekötve, h) Osztályfői vagy igazgatói fegyelmezések az osztály Jegyzőkönyvébe bejegyzendők, i) Ismételt vagy súlyosabb vétség esetén a tanári szék elé idéztetés (1. a többire nézve a rendtartást.)