Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-26 / 48. szám

V. A hospitálás, a) A hospitáló tanár a tanításba ne avatkozzék, véleményt ne nyilvánítson, b) Az igazgató mint ellenőrző, kérdéseket tehet, de a tanítást gátolnia nem kell. c) A tanító tanár a kellő köszöntésen kivül a látogatóval ne közlekedjék. 11. Ezen, sokak előtt talán aprólékosoknak tetsző, az iskolai élet minden legkisebb mozzanatát is bölcs körültekintéssel felölelő rendszabályoknak lehet tulajdonítani ama, csaknem hihetetlen dolgot, hogy a mult évre fölvett 782, illetve 777 vizsgázott tanulónak fegyelmi és erkölcsi állapota olyan kielégítő volt, hogy ilyen kontingensből csak négy kapott kevésbé szabályszerűt, s oly súlyos fegyelmi eset, melyben a tanári széknek kellett volna intézkedni, az egész éven át egy sem fordult elő! Épen ilyen megnyugtatónak, sőt örvendetesnek lehet feltüntetni a tanulásbeli előmenetelt is, midőn ugyancsak 777 tanulóból csak 65 kapott kettőnél több elégtelent, — szemben 31 és 70 egy s illetőleg két elégtelennel osztályozott tanulóval, a kik előtt a javítás és tovább haladás útja épen nem volt elzárva. Pedig a tanári kart elnézéssel vagy kedvezéssel vádolni nem lehet, mikor -a június havi érettségi vizsgálati eredményből azt látjuk, hogy a középiskolai tanítás színvonalának megőrzése, vagy a gimnázium elébe tűzött cél elérése végett a VIII. osztály különben is nagy létszámából (53-ból) javításra 9 és ismétlésre 2 utasíttatott. Más bírálat alá esik, hogy az osztály törzs-számához járult még a megelőző évről részint ismétlésre, részint javításra 16 (kik nagyobb részint nem is Debrecennek voltak növendékei, hanem épen a nagy létszámba bízva innen-onnan odasereglettek.) Ezen 16-ból 5 érettnek nyilváníttatván, 8 javításra utasíttatott; ellenben 5-öt véglegesen meg kellett buktatni, miután ezek »szerencséje* másodszor, illetőleg harmadszor sem succedált. Eme természetes ok miatt a főgimnázium tanulmányi előmenetelére alaptalan következtetéseket hozni ki: egyértelmű volna vagy a roszakarattal, vagy a tájékozatlansággal — a mi a következőkből még jobban ki fog tűnni. Sepsi-Szentgyörgy. Benke István, (Folyt, köv.) ev. ref. főgimnáziumi tanár. TÁRCA. Az angolországi evangéliumi szabadegyházak új katekhizmusa. Körülbelül két és félévvel ezelőtt az angolországi szabad egyházak, áthatva az »egy akol és egy pásztor* gondolatától, bizottságokat küldöttek ki egy új katekhizmus összeállítására. A bizottságok megfeleltek a reájok bízott feladatnak s ez év elején közzétették a munkálatot, a melyet a szabad-egyházak katekhizmus gyanánt fogadtak el. A bizottságban képviselve voltak a kongregacionálista, wesleyanus, methódista, a baptista, a primitív methódista, a presbiteriánus, a methodist new connection nevet viselő egyház, a bibliai keresztyének és a methódista szabad egyház nevet viselő protestáns felekezetek. A katekhizmust első formájában dr. J. Oswald Dykes a cambridgei presbiteriánus főiskola elnöke fogalmazta, s miután több bizottság kezén keresztül ment, azt a nevezett felekezetek képviselőiből alakult nagygyűlés is elfogadta. Azt hiszszük, nem végzünk felesleges munkát, ha a magyar protestánsokkal is megismertetjük ezt az új katekhizmust. Hátha egy porszemmel ez is hozzá fog járulni az unió nagy munkájához. 1. Kérdés: Mi a keresztyén vallás? Felelet: Az a vallás, a melyet a mi Urunk és Megváltónk, a Jézus Krisztus alapított, ki a legtökéletesebben ismertette meg velünk Istent és az örök életet. 2. Kérdés: Mint kell vélekednünk Istenről ? Felelet: Isten az egyedüli örök lélek; minden dolgoknak teremtője és gondviselője; Ő a szeretet, végetlen a bölcseségben és hatalomban; tökéletes a szentségben, irgalomban és igazságban. 3. Kérdés: Hogy tanította Jézus, hogy miként nevezzük őt? Felelet: Mennyei Atyánknak. 4. Kérdés: Mit tanulunk meg az Atyának e nevéből ? • Felelel: Azt, hogy Isten minket az 0 saját képére teremtett; hogy Ő bölcs gondoskodással gondot visel reánk, s hogy Ő jobban szeret minket, mint bármely földi atya. 5. Kérdés: Mit mondd Jézus önmagáról? Felelet: Azt, hogy Ő Istennek fia, kit az Atya nagy szeretetéből küldött a világra, hogy lenne bűneinkből megváltónk. 6. Kérdés: Mi a bűn ?. Felelet: Bűn mindaz a gondolat és érzés, szó és cselekedet, a mely vagy ellenkezik az Isten szent törvényeivel, vagy meg nem felel annak, a mit az kíván. 7. Kérdés: Mondd meg, röviden, mit kíván az Istennek törvénye? Felelet: Azt, hogy szeressük Istent teljes szivünkből és szeressük felebarátunkat, mint magunkat. 8. Kérdés: Képesek vagyunk mi ezt önerőnkből megcselekedni? Felelet: Nem, — mert bár az ember elsőben ártatlannak teremtetett is, de engedetlenségbe esett s ettől kezdve senki sem képes az ő saját erejéből megtartani az Istennek törvényét. 9. Kérdés: Mik a bűn következményei? Felelet: A bűn elválasztja az embert az Istentől ; megrontja természetét; kiteszi számtalan fájdalomnak és Mnatnak és hiába bánkódik, át kell esnie a halálon. 10. Kérdés: Megszabadulhatunk-e önerőnk által a bűntől és annak következményeitől ? Felelet: Egyáltalában nem, mert nem vagyunk képesek sem szivünk megtisztítására, sem bűneink helyrehozására.