Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-19 / 47. szám

S egyszerre a sötét éjben valaki elkezdte énekelni az angoloknak egyik legszebb énekét s a következő pillanatban már száz és száz hang énekli felséges összhangban: »Nearer my God to the, nearer to the* (Közelebb hozzád Istenem). Olyan megható jelenet volt ez; még az á kis philippini matróz is az árbóckosár tetején Önkénytelenül imárá kulcsolta kezeit. Nem szándékom ez alkalommal ismertetni a Y. M. C. A. működését a maga teljes egészében, csakis a hadseregben való munkásságáról fogok megemlékezni. Az egyesület minden regiment számára egy kürülbetül 600 láb hosszú és 400 láb széles vászon sátort épít, a mely az ezredet követi még a tűzvonalban is. E sátor a katonáknak valóságos otthonuk s úgyszólván egyedüli szórakozó helyük a csatatéren. Minden sátornak külön papja van, a ki istentiszteleteket tart, biblia olvasási és más egyéb vallásos estélyeket rendez. Ezek között különösen érdekesek az úgynevezett vallásos vita estélyek, a melyeken a bibliának egy-egy nehezebben megérthető részét teszik komoly tanulmány tárgyává. Az istentiszteleteken mindig van egy quartett, duett vagy szóló közvetlenül a prédikáció előtt és a legelőkelőbb hölgy is nagy megtiszteltetésnek veszi, ha egy-egy ilyen alkalommal énekelhet. Az énekeket pianon kisérik, a melyet a leleményes amerikai ipar oly ügyesen állít össze, hogy kézben egy gyermek is elviheti. Á sátorban van ezen kivül egy zongora is; természetesen a ki zongorázni tud, az igen hamar népszerű lesz. Sokszor százan is körülállják és éneklik a szebbnél-szebb amerikai dalokat. Vagy pedig felbiztatnak egy-egy négert, hogy táncolja a >jig«-et, a mit a többiek nagy gyönyörűséggel szemlélnek. A zongora úgyszólván egész nap folyton szól. Előkelő amerikai ladyk kiszállnak a hintóból, ha arra kocsikáznak és eljátszanak egy pár darabot a »boys«-oknak (= fiúk, — így nevezik a katonákat). Minden héten egyszer zeneestély van, a mely valóságos koncert számba megyen. Ezeken rendesen egy magasabb rangú tiszt is tart beszédet, a melyben hazaszeretetre buzdítja a fiúkat és praktikus tanácsokkal látja el őket. Ezután jön az Amerikában divatos kézfogás, a major vagy generális leszáll a pódiumról s kezet fog mindenkivel. Ugyanezt teszi a pap is istentisztelet után s megkérdez minden egyes katonát, hogy írt e már levelet haza szüleinek stb. A sátorban írószerek, levélpapiros és boríték ingyen állnak mindenkinek rendelkezésére, sőt ha nincs pénze bélyegre az illetőnek, az egyesület tesz rá bélyeget is. San-Franciskoban magam láttam, hogy a a titkár 600 levelet bélyegzett le egy nap. A legfrissebb napilapok, s havi folyóiratok (magazines), könyvtár, ezenkívül vallásos kiadványok, melyeket mindig ingyen osztogatnak. Egyes asztalokon az egyesület céljaival nem ellenkező játékszerek állnak mint pl. sakk. chekkers, domino stb. kártya vagy más nyerészkedő játék szigorúan tiltva van. Ezenkívül minden sátorban jégbehűtött ivóviz van, a mi különösen itt a 1 tropikus éghajlat alatt valóságos áldás a katonának. Tű, cérna, gombok halomszámra van az asztalokon, vehet belőle ki-ki, a mennyi szükséges. Egyes helyeken vendéglőt tart fenn az egyesület, a hol a tagok, úgyszólván, ingyen étkezhetnek. Hosszú volna leírni azt a gondosságot és figyelmet, melyet az egyesület vezetősége tanúsít a tagok irányában úgy anyagi, mint erkölcsi életüket illetőleg. Még csak egy rövid kimutatást közlök az egyesület statisztikájából. Az egyes adatokat Mr. F. A. Jakson és Mr. G. A. Glunc a manillai osztály titkárai voltak szívesek rendelkezésemre bocsátani. Az egyesület alaptőkéje 19.847,930 doll. (50 millió forint) és 1429 főosztálya van. A tagok száma közel 300 ezer. íme ezek a számok beszélnek mindennél ékesebben. 344 palotája van a különböző amerikai városokban, a melyek legtöbbnyire nevelési célokra szolgálnak s a népiskoláktól kezdve fel az egyetemig ingyen oktatást nyernek az ifjak. A manillai osztály csak rövid idő óta áll fenn, de azért elég szép az eredmény, a mit felmutathat. 1898. szept. 1. — 1899. ápril l-ig volt 76 istenitisztelet, 31 biblia olvasási estély 32 prayer services (ima estély) 25 vita estély, 2 Úri szent vacsora osztás, 16 zene estély. Ezenkívül 18 koncert a kórházban levő betegek számára és 77 meeting különböző tárgyú. A Y. M. C. A. sátra az egyedüli oasis a csatatér kietlen sivatagjában és hogy mennyire méltányolják e nemes munkálkodást, bizonyítj 3, ÜZ 9l számtalan köszönő levél, mely az egyesület vezetőségéhez százával érkezik naponta a társadalom minden osztályától. Elkezdve Mac-Kinley-től a szerető édes anyáig, ki aggódva remeg távollevő fia életéért. Nálunk ezek a dolgok csak nagyon kezdetleges állapotban vannak. Egy két úgy nevezett, Ifjúsági egyesület van az egész országban s ezek is csak ú'gy tengenek, ha ugyan a viszonyok egy évi távollétem alatt meg nem változtak, de azt hiszem, még most is a régi mederben folyik minden. A budapesti Ref. Ifj. Egyesületnek tagja voltam egy ideig, s így közvetlen tapasztalatok után tehetem meg az összehasonlítást. S bizony ez nagyon elszomorító. 150 tag az egész Budapesten s ezek közöít 20 — 30 egyetemi hallgató. Alaptőke úgyszólván semmi. Elkezdtük a helyiség alapra való gyűjtést az utolsó időkben, nem tudom, hogy mennyire haladt azóta, de emlékszem, hogy nagyon sok gazdag családtól üres kézzel jöttünk ki. Sőt megtörtént az is, hogy a református egyháznak egyik oszlopos tagja és vezérfia azzal a kifogással utasított el bennünket, hogy ő előtte nagyon gyanús az egyesület működése és nem tartja összeegyeztethetőnek az igazi protestáns szellemmel. Ilyen körülmények között igazán bámulattal kell szemlélnünk azt a nemes buzgalmat és fáradhatatlan kitartást, melylyel nagytiszteletű Szabó Aladár úr az egyesület megteremtője és vezetője igyekszik elhárítani a felmerülő akadályokat. Legtöbben nem értik a működését, sőt még olyanok is akadnak, a kik kigúnyolják. Sokan vannak, a kik azt hiszik, hogy ez hiába való munka, s külföldieskedés, a mely nem felel meg egyáltalában a magyarországi viszonyoknak. Én azt hiszem, hogy a vallásos téren az egész világon csak egy féle szellem lehet, az igazi Krisztusi szellem s ezt minden úton módon be kell oltani az ifjakba. hogy így később buzgó és felvilágosodott — egyháztagokat nyerjünk. A Ref. Ifj. Egylet előtt ez a nemes cél lebeg s így minden szülőnek érdekében áll, hogy ezt elősegítse, hiszen saját gyermekeik üdvéről van szó, a kiket talán elzülléstől ment meg az egyesület. Nagyt. Szabó Aladár úrnak sikert kívánok nemes munkálkodásához és bocsánatát kérem, a miért elég indiscret leszek elbeszélni végül egy kis epizodot, a mi közöttünk történt. Elutazásom előtt való nap, kimentem búcsúzni a nagyt. úrnak városmajorban levő villájába. A legnagyobb szivélyességgel fogadott és emlékül egy Új testamentumot adott, melybe ezt a rövidke kis jelmondatot írta: A Krisztus is azt mondja: »Légy hű mindhalálig*. Aztán maga köré gyűjtötte családját. Jertek kedveseim, ez a fiatal ember nagyon messzi útra készül, jertek imádkozzunk érette és kérjük Isten áldását, hogy segítse meg őt törekvéseiben. A kis Biblia eljött velem az Atlanti Óceánon, Észak-Amerikán s a Pacific Óceánon keresztül ide Manillába is. Ereklye gyanánt Őrzöm e kis könyvet, melyben min-