Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-19 / 47. szám

f) Igazgató: eddigi látogatásaink eredményéről beszámol. Ennek rendjén: a tanulók viselkedése a tantermekben, óraközökben. A füzetek kezelése körüli tapasztalatai. A tanítás külső technikája. Egymástól sokféleképen eltérő kérdezési mód. A tradíciókhoz való alkalmazkodás szükséges, főleg a fiatal tanároknak. Mindezek és egyebek tekintetében részleges vagy kebli Rendtartás készítését látja szükségesnek (Ez nem sokára meg is történt.) Ezen speciális Belrendtartás közlését, illetve ismertetését a jövő számra hagyván, a már eddig is nagyon szives készséggel szolgált igazgatónk bizalmából lássuk most ezen módszeres értekezleteknek elvi megállapodásait. I. Altalános elvi megállapodások. A) Minden tárgyat illetőleg, a) A párhuzamos osztályokban ugyanazon vagy rokon tárgyakat tanító kartársak általában az egyöntetű tanmenetben, tananyagelosztásban, különösen az olvasmányok kijelölése, az írásbeliek száma és tárgya megállapítása tekintetében, s végül a tanítási methódusban — a mennyire az egyéni különbözőség megengedi — közös és egybevágó eljárásra törekedjenek. E végből egymással gyakran konferálniok szükséges. b) A megterhelés kikerülése végett a tananyag a tanórákon oly módon dolgoztassék fel, hogy azt a tanulók az alsóbb osztályokban már a leckeórán lehetőleg elsajátíthassák és a házi lecke-feladatok minél szűkebb térre szorítandók. c) Egyenlő műszavak használandók. (L. előbbi cikkünk 5. p. a.) d) Kívánatos a kartársaknak az egymás tanóráin való hospitálása. B) A nyelveket illetőleg. Az olvasmányok a magyarnál egyönetűten kezeltessenek; első a tartalmi elemzés. Az idegen nyelveknél a tanítás a mondatelemzésből induljon ki; csak a mondattagok pontos megfigyelése s felismerése után jöhet tekintetbe annak fejtegetése, hogy a mondatrészek milyen szóval vagy beszédrészszel vannak kifejezve. A tartalmi összefüggésre súly fektetendő. II. Egyes tárgyakat illető módszeres megállapodások. A) Magyar nyelv, a) A szaktanárok által megállapított egyenlő műszavak használandók, b) Az olvasmányok egyöntetűen kezeltessenek. Kivántassék meg az értelmes, hangsúlyos olvasás, a tartalmi elemzés, a mondattani elemzés, a szótani elemzés, c) A négy felső osztályban a tanulók magán olvasmányaira különös gond fordítandó. Egyelőre a görögpótló irodalmi olvasókönyvnek összes darabjai tűzetnek ki a felső osztályokban kötelező magánolvasmányul, d) Az aesthetikai fogalmak folyton ébren tartassanak. B) Latin nyelv, a) A nyelvtani cursuson kívántatik: helyesen hangsúlyozó olvasás ; egyenlő, főleg latin nyelvű műszók használata; az igeragozás rendszerének az actis elméletére való fektetése. A tanterv szerint súlyt kell fektetni a szóbőség megszerzésére, továbbá az alaktani és mondattani szabályoknak — miután azok kellő példákon megvilágosíttattak — összefoglalására és biztos tudására, b) Az irodalmi cursuson: A párhuzamos szakaszok ugyanazon írót és abból is lehetőleg ugyanazon részleteket olvassák és tárgyalják. Minden osztályban első évharmadban próza, másodikban költői olvasmány tárgyalandó. A római régiségtani ismeretek az olvasmányokkal kapcsolatban fokozatosan és rendszeresen fejlesztessenek. Caesar és Livius mellett római időszámítás, naptár, hadügyi régiségek ; Ovidius, Vergilius és Horatius mythológiai vallási s társadalmi régiségek: Cicero mellett közigazgatási, törvénykezési dolgok ; Sallastius és Tacitus mellett az állami régiségek tárgyaltassanak. Segédkönyv legyen Wagner-Horváth »Római Régiségek«. Korlátolt terjedelmű magán olvasmány az V-ik osztálytól felfelé megkívánandó. Gond fordítandó a latin kifejezések eredeti alapjelentésére és a szabatos magyar fordításra. Könyvnélkülözés a minimumra szabandó. C) Görög nyelv. A latin nyelvi elvi megállapodások itt is irányadók legyenek. D) Német nyelv. Súly fektetendő a helyes kiejtésre és olvasásra ; az elemzés úgy mint a többi nyelveknél; de különösen minél sűrűbb legyen a tanórákon való szóbeli gyakorlás. E) Földrajz-történelem, a) A tanítás mindig falitérkép alapján történjék; de a tanulók a kézi térkép alapján is kisérjék a tanítást. A fali térképek a földrajzi és történelmi órákra esetről-esetre bevitessenek, b) A földrajzi ismeretekre az egész történelmi tanítás folyamán kellő gond fordítandó, c) A túlterhelés kikerülése céljából a térkép rajzoltatásnál körvonalaikban lehetőleg kész vázlatok használtassanak, d) A földrajz tanításnál a földrajzi tankönyvben előforduló és gyűjteményünkben meglevő ásvány-, növény- és állatfajok szakszerűen magyarázás kíséretében bizonyos órákon bemutatandók. e) Kívánatos, hogy a földrajzi tekintetben fontosabb állatok, növények és ásványok az illető tantermekben megfelelő módon állandóan kiállítva legyenek, f) Kívánatos a tanítás érdekében évenként legalább egyszer hazánk más vidékére is földrajzi kirándulást tenni. F) Matkematika. a) A tanítás sikere céljából kívánatos az egyöntetű műszók használata, s a mennyiben ennek még akadálya volna, szükséges, hogy a különböző műszók használata ne számíttassék a tanulók rovására és hogy a tanárok egymás műszavai iránt a növendékek előtt kellő kímélettel legyenek, b) A mathematikából is a konventi tanterv indokolása alapján egyes részletek befejezése után iskolai Írásbeli dolgozatok készítendők. G) Physika. A physikát nem kell túlterhelni mathematikai képletekkel, ezek csak a törvények kifejezésére és nem bevezetésére használandók. H) Geometria. Az I—Il-ik osztályban a geometriai elemek felfogására szolgáló rajzokon kivül a tanult geometriai alakok felhasználásával diszítményi rajzok is készítendők, hogy így némileg müízlés is fejlesztessék.