Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-19 / 47. szám

utolsó napjának délestéjét nagyobb melegséggel üljük és szenteljük meg; s ha különösen oda hatunk, hogy a nőnemben, az anyákká fejlendő felserdült leánygyermekeinkben korán gyökeret verjen a látványosságot megvető belső vallásosság s a hitfelekezeti állandó ragaszkodás. Ennél fogva igyekezzünk a leányifjúságot a róm. kath. jellegű nőneveldéktől elvonva, saját intézeteinkben képeztetni, mert az ellenfeleink növeldéiből, illetőleg az ott működő vakbuzgó apáczák keze alól serdülő leányaink rendszerint vallásukban megingatva s hitök igazságáról kételkedve kerülvén ki, vallásfelekezetünknek legjobb esetben is csak lanyha és közönyös tagjaivá válnak, sőt arra is van példa, hogy köztök már olyanok is találkoznak, kik saját szüléik botrányára a hitbeli konfirmációtól, s így a felekezeti kötelékbe való ünnepélyes felvételtől vonakodnak, s családi fészkükben nem a mindenható örök Istenhez, nem is a megváltó és egyedül üdvezítő Jézus Krisztushoz, hanem az emberi képzelődés szerint sokféleképen kiszínelt s feldíszített Mária-képekhez imádkoznak. Más részről pedig lelkészeink megszívlelve, hogy legkitűnőbb egyházi- és halotti beszédeik is csak úgy hagyhatnak maradandó és építő nyomot hallgatóik keblében, ha ők maguk nemcsak a hit dolgában, hanem a keresztyéni tevékeny szeretet gyakorlásában s az emberi élet változatos viszontagságaiban is gondosan megőrzendő tiszta erkölcsiség követésében élő példákként járnak gyülekezeteik előtt, s ha hivatalos eljárásukban őket mindig a szeretet, a türelem, a békességre s egyességre törekvés, és az igazság vezérlik: állandó szabályul tartanák ezen latin közmondást: alongum iter est per praecepta, breve et efficax per exemplav! Tóth Lajos, ügyvéd, egybáztanácsos. ISKOLAÜGY. A debreceni ev, ref. főgimnázium. Egy kis körültekintés a Prot. Irodalmi Társaság közgyűlése alkalmával. (Folytatás.) II. 7. Azonban mindezek megszemlélésével is még van mit néznünk a tanári szobában, illetve az igazgatói irodában. Értem a különféle Jegyzökönyveket, Naplókat stb. Mert a rendes tanárszéki jegyzőkönyvön kivül ott van az ú. n. Helyettesítési Napló, melyből megtudjuk, hogy egész éven át melyik tanár, melyik tanártársát helyettesítette napról-napra, óráról órára s illetőleg, hogy melyik napon melyik óra nem volt szabályszerűen vagy egyáltalában helyettesíthető — de azért ezen utóbbi esetben is jól láthatjuk e Naplóból, hogy a tanulók foglalkozás vagy foglalkoztatás nélkül nem maradtak és nem maradnak. Szóval a párhuzamos és görögpótló-tanfolyamokkal bíró s átlag csekély számú tanári kar mellett is a tanulóknak soha sincs megadva az az alkalom, hogy — »pászoljanak«.. . Nem engedi ezt a Helyettesítési Napló, melyet maga az igazgató vezet, mint a ki »az intézet tudományos és fegyelmi ügyeinek vezetője és ellenőrzője s arról első sorban felelős.* Épen ezért gondoskodva van arról is, hogy a fegyelmi büntetések egy külön naplóba, a Fegyelmi Naplóba jegyeztessenek és a büntetések alkalmazásáról a szülők (helyetteseik) az igazgató avagy az osztályfőnök által azonnal értesíttessenek. 8. S itt rátérhetünk arra, a mi a tanári működés fénypontját vagy dicsőségét képezheti s a miből, mint központból, kell hogy kiáradjanak az iskolai tanári tevékenységnek minden sugarai. Értem a módszeres tanácskozásokat, melyekre nézve ismét külön Jegyzőkönyv ad bő felvilágosításokat az egyes osztályfőnökök által vezetett oszlálytanácskozmányokéval egyetemben. Ha emlékeznek t. olvasóink ama következményekre, melyeket e tárgyban Lapunk mult évi 43—44. számaiban: »A módszeres és ellenőrző tanácskozások* címe alatt kifejtettünk, azokat a debreceni ev. ref. főgimnáziumban szó szerint megvalósítva látjuk. Vagyis az állami és felekezeti Rendtartások idevonatkozó pontjai mindenben érvényesülnek. Mert az igazgató bölcs vezérlete alatti tanárok egytő!egyig belátják, hogy ezek a tanácskozások lehelnek életet a tantervekbe, ezek adnak erőt és életet az Utasításoknak; az itt hozott megállapodásokban s ezek kiviteleiben várakozik ugyan a tanárokra a gyakorlati kipróbálás nehéz munkája, de egyszersmind a tanítás és nevelés igazi sikere — az iskola áldása. És hogy ez így van, kövessünk el egy kis indiszkréciót és lássuk pl. a legutóbbi módszeres értekezlet jegyzőkönyvének rövid tárgyalási menetét vagy azt, mik képezték ekkor a tanácskozmány anyagát. a) Magyar nyelv és irodalom. A párhuzamos osztályokban egyenlő tanmenet. Olvasmányok kijelölése. Az írásbeli dolgozatok tárgya és száma. A műszavak terminológiája. A görögpótló tanfolyamon az irodalmi olvasókönyvek összes darabjainak olvasáson alapuló ismerete a felső osztályokban kötelezővé tétele. b) Latin nyelv és irodalom. A szóelemzésen való tanítás meghaladott álláspont; a mondattani alapon való tanításnak kell előtérbe jutni; bő szókészlet szerzése mellett az alak- és mondattani szabályokat példákból kell elvonni. írásbeli dolgozatok száma, mikéntje, stb. c) Görög nyelv és irodalom. Mi biztosítja az irodalmi sikert ? d) Német nyelv és irodalom. Mi biztosítja az irodalmi siker mellett a gyakorlati célt és értéket ? e) Lásd előbbi cikkünk 3. p. a. érintett tananyagbeosztásokat.