Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-15 / 42. szám

1600 frton felüli javadalmasok az I-ső osztályba. A lel­készi fizetéseket az egyházmegyék fölterjesztései alapján a kerületek megállapítják, a konventhez fölterjesztik, s a konvent, a 10 évenként kiadandó egyetemes névtárban közzététeti, s ez a hivatalos kiadmány minden irányban teljes hitelűnek ismerendő el.« Addig is pedig, míg ez törvényhozásilag eszközöl­hető volna, kérettessék meg a főtiszteletü egyházkerület az iránt, hogy : 1. az egyházak osztályozásánál tapasztalható visz­szásságok, 2. az egyházak mely osztályba tartozandóságánál felmerült kétségek megszüntetése, eloszlatása céljából rövid úton állapítsa meg egyházaink osztályát, s ez osztályt a kerületi névtár adatai közt tüntesse föl minden egyház után, mint ahogy újabban a szavazatok számát feltünteti. * * * A javaslat teljes egészében elfogadtatván, mint köz­érdekű, minél szélesebb körben leendő megismertetés végett közrebocsáttatni határoztatott. Közli: Szatmáry Gáspár. Néhány szó a ref. lelkészek evang. özvegyei­nek gyámintézeti segélyezése kérdéséhez.* A magyarországi ev. ref. egyház egyetemes konvent­jének Budapesten, 1899. évi ápril 10—13. napjain tartott üléséről felvett jegyzőkönyvben, a 25. pontban olvasható bizottsági jelentés VII. 2. fejezetében, az orsz. ref. lel­készi özvegy-árva gyámintézet végrehajtó bizottsága, véle­ményt adva az ág. hitv. ev. nővel biró ref. lelkészeknek azon kérelmére vonatkozólag, hogy a konvent változtassa meg a gyámintézeti alapszabály 14. §-ának azon rendel­kezését, melynél fogva csak ref. vallású özvegyek része­sülhetnek a gyámintézet jótéteményében, — ezeket mondja: »Bizottságunk ezen kérelem elutasítását s az alapszabály ide vonatkozó rendelkezésének fenntartását kéri, annyival inkább, mert a testvér ág. ev. egyház egyetemes nyűg-és gyámintézetének alapszabályában is világosan ki van fejezve, hogy csak ág. hitv. özvegyek részesíthetők rend­szeres évi segélyben«. . . A valódi tényállás s ügyvivői tisztem erkölcsi parancs­szavának engedve, ki kell nyilatkoztatnom, hogy az igen tisztelt végrehajtó-bizottságnak a magyarországi ág. hitv. ev. egyház egyetemes nyugdíjintézeti szabályrendeletére vonatkozó, idézett állítása téves, mert a mi nyugdíjinté­zetünk szervezetét magába foglaló szabályrendeletet sehol, sem világosan, sem nem-világosan nem mondja ki azt, hogy csak ág. hitv. ev. özvegyek részesíthetők rendszeres évi segélyben. E helyreigazítást alapítom az egyetemes nyugdíj­intézeti szabályrendeletnek mindazon, nevezetesn 2., 17. és 28. §-aira, melyek az özvegy jogigényéről szólnak, a nél­kül pedig, hogy csak említenék is a hitvallást. Alapítom továbbá helyreigazító nyilatkozatomat a szabályrendelet * E helyreigazító sorokat, a melyeknek igazságát bizonyítják az ev. egyet, nyugdíjintézeti törvények, — ajánljuk a ref. egyet, konvent figyelmébe. Sserk. 18. §-ára, mely azon eseteket sorolja elő, a mikor az özvegy elveszti az ellátási díjra való jogigényét. Ez esetek közé fel van véve az, hogy ha a nő az ág. hitv. ev. egyház­ból hitéit; de e §. sem zárja ki azon özvegyet, a ki nem ág. hitv. evangélikus. Hogy pedig a szabályrendelet ezen §-ai a gyakorlatban is úgy értelmeztetnek, erre nézve döntő bizonyítékul szolgál a nyugdíjintézeti ügyrend 16. § a, mely az özvegyeknek az ellátási díjért intézendő folya­modványa felszerelését szabályozván: csak arról kíván bizonyítványt, hogy az özvegy egyházilag megesketett törvényes neje volt-e férjének s hogy együttélt-e férjével ennek haláláig; ám az özvegy hitvallásáról nem kiván igazolványt. Ebből tehát épen ellenkezően az világos, hogy a magyarországi ág. hitv. ev. egyház egyetemes nyugdíj­intézetének jótéteményében, mindez ideig, azon özvegy is részesülhet, a ki nem ág. hitv. evangelikus. Rimaszombat. Glauf Pál, egyet, nyugd. int. ügyvivő. A bihari ev. ref, egyházmegye közgyűlése. A bihari ev. ref. egyházmegye szeptember 29-én tartotta meg rendes őszi közgyűlését Nagy-Váradon, az egyházmegye központján. Szabó Károly esperes, szép megnyitó imája után, az egyházmegye nevében meleg köszönetet mondott Ritoók Zsigmond kir. táblai elnök, egyházmegyei gondnoknak a protestáns lapokban közzétett gyönyörű cikk-sorozatáért s általában azon apostoli buzgalomért, melyet a protes­tantizmus emelésére minden alkalommal tanúsít. Mire Bitoók Zsigmond gondnok — ismert nagy szerénységével — azt jelentette ki, hogy »akkor sem érdemelnék köszö­netet, ha kötelességemet egészen megtenném, s nagyon óhajtanám, hogy ezt elmondhassam«. Az esperesi jelentés, — mely egy félévről szól — érdekesen tűnteti fel az egyházmegyei mozgalmakat. Ör­vendetes eseményül említi fel, hogy a lelkészi kar egy kitűnő taggal szaporodott, áttérvén hozzánk a nagyvá­radi premontrei rend egyik jelesen képzett tagja: Kele­men Ferenc, a kit, mint váradi ref. segédlelkészt az egy­házmegye hivatalában most megerősített. Az egyházmegye 42 egyházból áll. Ennek területén a baptisták száma 324, a nazarénusoké 150, a felekezet­nélkülieké 174. Nem vettek igénybe lelkészt az egyház­megyében 10 temetésnél, 22 keresztelésnél, 15 esketés­nél. A vadházasságok száma 181. A lelkek száma a 42 egyházban 50,788. Tanköteles gyermek van 5699, a kik közül iskolába nem jár 590. Felekezeti iskolába jár 3567, államiba 442 és községibe 1396 gyermek. Az igazolatlan mulasztások száma 29,000. Az egyházmegyei birói kar jeles taggal szaporodott Szunyogh Péter Biharmegye alispánjának világi tanács­biróvá választásával. Az egyházmegyei könyvtárnok Sulyok István váradi egyik lelkész lett.

Next

/
Thumbnails
Contents