Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-15 / 42. szám
A nagyváradi ref. leányinternátusban a mult évben 26 növendék volt, s ezek közül egy római katholikus, a mi figyelemreméltó jelenség akkor, a midőn Váradon 2 apácaszerzetnek van leánynevelő-intézete bentlakással, s midőn köztudomású, hogy a ref. leányinternátus erősen protestáns szellemben van vezetve. A növendékek közül kettő részesült kedvezményes ellátásban, s ezt elősegélte az a körülmény, hogy dr. Fráter Imre, Biharmegye közkórházának igazgatója, az internátustól járó tiszteletdíjat visszaajándékozta. Az internátus igazgatóságába a hitbuzgalmáról ismeretes Füredy Lászlóné űrnő — Biharmegye árvapénztárnokának neje — választatott be. Az internátust a mult év folyamán főtiszteletű Kiss Áron püspök úr is meglátogatta s megelégedését és örömét fejezte ki a tapasztaltak felett. Az egyházmegye megalkotta a missziói lelkészek eljárására vonatkozó szabályrendeletet. Eddig hivatalosan — már 8 év óta — egy missziói lelkészi kör volt: a kőrös-nagy-révi, melyhez lő község és 296 lélek tartozik a Sebes-Kőrös völgyén; most azonban szervezés alatt van a lessi missziói kör is. A misszióhoz tartozó hívek a fizetések alól fel vannak mentve. Az egyházmegyei gyűlésen élénk vitát idézett elő gróf Rhédey Stefániának az az alapítványa, a mely szerint 2000 frtot adott a zsákai ref. egyháznak, azzal a kikötéssel, hogy az alapítvány kamatjáért tartozik a lelkész gróf Rhédey Jánosnak, a zsákai határon, egy pusztán levő sírjánál, a halálozási évforduló napján, a gyermekek énekelése után imát mondani, beszédet tartani s a gyászszertartást énekkel zárni be. Némelyek ebben a rendelkezésben a római katholikusoknál szokásos rekviemet látták felállítva, a mikor a halottak nyugalmáért imádkozni kell, s ezt nem tartották összeegyeztethetőnek a protestáns hitelvekkel; azonban az egyházmegye tudomásul vette az alapítvány rendelkezését.* Örvendve vette tudomásul a közgyűlés, hogy a Sárrét egyik legnagyobb községe: Csökmő visszaállította felekezeti iskoláit. A többi elintézett ügy kisebb jelentőségű levén, a helyszűke miatt azokat mellőzöm. K. Nagy Sándor. egyházmegyei tanácsbiró. Egyházfegyelmi szabály tervezet a gömöri ev. ref. egyázmegyében. (Folytatás.) 12. §. A családi élet törvényei ellen vétők fegyelmezése. a) Szülék. Minden szüle köteles gyermekét, vagy gyermekeit, ha azok testileg, szellemileg épek, legalább 18 éves korukig élelemmel, ruházással ellátni, neveltetésökről gondoskodni, erkölcsi magaviseletükre felügyelni s azok * Bizony pedig kötelessége lett volna az egyházmegyei gyűlésnek felvilágosítani az alapítványtevőt a felől, hogy az ilyen rekviemek a mi egyházunkban nem engedhetők meg. Szerk. előtt jó példájukkal tündökölni. Testileg, vagy lelkileg nyomorék gyermekeikről a szülék holtuk napjáig gondoskodni tartoznak. Az ezen kötelességet nem teljesítő, vagy nem helyesen teljesítő szüle vagy szülék egyházi fegyelem alá vonandók s ha köztudomásúlag bebizonyulna, hogy valamely szüle elhanyagolja gyermekét s így azt gondatlansága, vagy roszakaratával elsikkasztani s magát a további ápolás és nevelés gondjaitól megszabadítani törekszik, így az is, a ki gyermekei hajtás, vagy gyermeksikkasztás bűnében vétkesnek állíttatik, presbitérium elé idéztetik, s ha a nyomozás folytán csakugyan vétkesnek találtatik, megbüntetés végett a gyülekezetnek bejelentetik, a mely a vétség súlyosságához képest az illetőt az úrasztalától egy-két alkalomra eltiltja, sőt javíthatatlanság esetén az egyházból is kirekeszti. Az egyházból való kirekesztés azonban végrehajtás előtt az egyházmegyei bíróságnak jelentendő be s csak ennek helyeslése esetén válik érvényessé. Ugyanezen eljárás alkalmazandó azon szülék ellen is, kik nyomorék s így munkaképtelen gyermekeikkel embertelenül bánnak, azok fentartásáról nem gondoskodnak; a mely szüle pedig gyermekét vagy roszra csábítja, vagy az előtt, akár tisztátalan beszéde, vagy korhely, dologtalan életmódja s annak megfelelő költekezése által rosz példát mutat, könnyelmüleg tékozolja a család anyagi és erkölcsi vagyonát, az, mint családvezetésre képtelen szüle, első ízben a presbitérium elé idézendő s megdorgáltatván, helyesebb életvezetésre, példásabb magaviseletre intendő, minek ha kivánt eredménye nem lenne, az újabban felmerült eset alkalmakor a presbitérium által a gyámhatóságnak bejelentendő s az illető hatóság felkérendő, hogy a kérdéses gyermekeket védelme alá fogván, a családi vagyont gyámhatósági megbízott kezelése alá adja. A mely szüle gyermeke, családfő családtagja keresztvízre küldését, konfirmáltatását, házassági szövetségre lépéskor az egyházi áldás kikérését, vagy haláleset alkalmával az egyházi szertartás szerint való temettetést elmulasztja, vagy attól vonakodik, mint a gyülekezet testének egészségtelen tagja presbitérium elé idézendő s figyelmeztetvén családja becsülete és egyháztagsági kötelességeire, az • elkövetett mulasztás helyrehozására felszólítandó s ha ennek eleget tenni vonakodnék, a gyülekezetnek bejelentetvén, az egyházból való kirekesztésre ajánltatik. b) A gyermekek. Minden (ép és egészséges) gyermek köteles tisztelettel, engedelmességgel és szeretettel viseltetni szülei iránt s köteles azokat elnyomorodásuk, vagy tehetetlen aggságuk esetén eltartani, ápolni s tisztességes eltakaríttatásukról gondoskodni. A mely ifjú, vagy hajadon, vő vagy meny megtagadja szülei, illetve ipa, napa iránt a köteles tiszteletet, az első izben két presbiter által otthon a szülék jelenlétében megintendő, ha ennek kivánt sikere nem lenne, azon esetben, ha a gyermek még nőtlen ifjú vagy hajadon, presbitérium elé idézendő s ott megdorgáltatván, tudomására hozandó, hogy ismétlés esetén még ha házassági szövetségre lépne is, tőle az egyházi áldás megmnatik; ha pedig már házasságban élők tanúsítanának tiszteletlenséget a szülék, illetve nagyszülék iránt, azon 84*