Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-15 / 42. szám

tettsóvár lelkét a nemzetépítés dicső munkájában. Hogy a zsidók magyarosítása ügyének biztos alapot vessen, magyar rabbiképezde fölállításának eszméjét vetette föl Kossuth »Pesti Hirlap«jában, s a szép tervnek Széchenyit, a legnagyobb magyart is megnyerte, ki e célra 200 forinttal nyitotta meg az aláirást. De ez egyik legnemesebb tervével érte a legcsúfosabb kudarc, a mennyiben a dúsgazdag pesti zsidó hitközség, a melyet az eszme pártolására külön memorandumban fölkórt, a méltán várt ezerek helyett egy hideg »Protocolls-Exact« kíséretében csak 140 váltó frtot szavazott meg, mely szűkkeblű határozat a lelkes fiatal izraelitát végleg elkeserítette. Legszebb, leghőbb tervének e dugába dűlése fordulópontot képez a lelkes, az eszmékért hevülő és immár teljesen magyar tudós lelkében. A nemzet első napszámosaival, az Eötvössel, Kossutthal, Széchenyivel való bizalmas érintkezés folytán különben is belekerült a negyvenes éveknek amaz eszményi és nemzeti sodrába, mely a modern Magyarországot megalkotandó vala; abba a heroikus küzdelembe, mely az önkényuralom alatt elalélt magyar nemzetet álmából felébreszteni,, mely az előítéletek ós előjogok nyűgei alatt szenvedő népet a jogokban egyenlővé és szabaddá tenni, mely a szenvedő ós idegen szellemen élősködő tudományt ós irodalmat önállóvá ós életerőssé tenni tűzte ki magasztos céljául. Ennek az új honfoglalásnak nagy eszméje a Bloch fogékony lelkét is megragadta és hitsorsosai megmagyarosításával ebből a nagy munkából akarta kivenni a természetszerűleg reá váró részt. De mikor látta, hogy ez a nagy nemzeti ós kulturális misszió épen az érdekelt felekezet szűkkeblűsógén ós nemakarásán hajótörést szenved: lelke végleg meghasonlott hitfeleivel, elfordult tőlük és hitfelekezetüktől ; kiment Tübingába filozófiát ós protestáns theólógiát hallgatni és az Ewald, Baur ós Beck tanítványának európai tudományosság színvonalára emelkedett lelke többé nem fért bele a zsidó szűkkeblűség keretébe. Itt 1843-ban bölcsészettudorrá avattatott, azután pedig május 28-án, Notzingen helységben kikeresztelkedett ós áttért a protestantizmusra. Tübingában ismerkedett ós barátkozott meg Ballagi Mórunk Szókács Józseffel, a később pesti luth. pappal és szuperintendenssel, a kivel egész haláláig a legbensőbb barátságban ólt. A két erős lélek már itt Tübingában sok nemes egyházi ós irodalmi eszmét cserélt, sok szép tervet szőtt a végből, hogy miként a nemzet nagy napszámosai a politikai Magyarországot, ők a protestáns Magyarországot és egyházat rázzák föl elalóltságából. Visszatérve hazájába, a már országszerte ismert fiatal tudós csakhamar tanári állást nyert a szarvasi luth. főgimnáziumban, melynek irodalmi névvel bíró lelkes tanárához, Vajda Péterhez korábbi barátság fűzte. A két rokon lélek hamar megértette egymást. Tanári hivataluk mellett a szarvasi tót nép megmagyarosítását tűz ték ki célul ós Vajdával szövetkezve, egymást felváltva tartották az első magyar prédikációkat a szarvasi ev. templomban. E munkájában érte Ballagit 1848-ban báró Eötvös József közokt. miniszter amaz értesítése, hogy pesti egyetemi tanárnak van kiszemelve; mire Ballagi a szarvasi tanárságáról leköszönt, de a szabadságharc kitörése miatt egyetemi tanárságát nem foglalhatta el, hanem mint a többi hű fia hazánknak, ő is kardot kötött s honvóclkapitányi ranggal, Görgey és Aulich mellett előbb táborkari, majd hadelnöki titkárként működött. Szabadságharcunk leveretóse után, mint notórius magyar és volt honvéd, tanári állásának elfoglalására csak két óv múlva nyert engedélyt; a közbeeső idő alatt Kondoroson földet bérelt, mely vállalata oly jól ütött ki, hogy ez a bérlet képezte első alapját későbbi megvagyonosodásának. Ámde időközben, 1851-ben Kecskemétre is meghivatván theol. tanárnak, pár évig Kecskeméten, azután 1855-től 1877-ig Pesten volt az újonan felállított theológiai intézetnek nagynevű tanára. Pestre jutva, anyagi gondoktól menten, Ballagi egész lélekkel keble régi eszményének, a magyar protestantizmus felvirágoztatásának szentelte életét. Itt újította föl barátságát Székács Józseffel, a pesti ev. lelkószszel; itt lett bizalmasa a nagynevű Török Pálnak ós Gönczy Pálnak, a kikkel közösen először megszilárdítják a pesti protestáns főiskola akadémiai tanszakát, a theológiai intézetet, azután meg, 1859-től kezdve a gimnáziumi osztályokat állítják föl, lassanként, fokozatosan, jobbára önként vállalkozott tanárokkal, kik között az elsők egyike volt Ballagi Mór. A pesti főiskola anyagi ós jogi megerősítésében Török Pálé az érdem oroszlánrésze ; ő gyűjt, szerez, védekezik és harcol a sokfelől ostromolt intézet érdekében. De a zsenge intézetek szellemi megszilárdítására a theológián Ballagi, a gimnáziumban Gönczy tett a legtöbbet. Ballagi a theol. intézet első rendes tanára, ő az új intézet fő-fő vonzó ereje, valóságos szemefénye. Mert Ballagi csudálatos tanári temperamentum volt. Tudása rengeteg tárházából csak úgy ömlöttek a súlyos, a tartalmas eszmék ; élénk szelleméből csak úgy sziporkáztak a szellemes reflexiók. Előadásainak értéke azonban nem abban