Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-23 / 30. szám

nek száma még fokozódnék, ha a gyűlés idején, de attól teljesen függetlenül, egy közös értekezletet hivnánk össze, a melynek feladata volna, tanácskozni az egyházépítés nagy kérdése és annak módozatai felett. Dr. Szabó Aladár felvetette már ezt a dolgot a »Hajnak-ban s úgy tudom, hogy a »Debreceni Prot. Lapcc szintén kedvezőleg fogadta az eszmét. Ezt a tervet nem is szabad elejtenünk, mert én meg vagyok győződve afelől, hogy ha egy közös értekezletet tartanánk, már akár az írod. Társaság közgyűlése előtt, akár azután, de véleményem szerint inkább előtte,— annak nagyfontosságú és üdvös eredménye lenne. Meghozhatná a vélemények tisztázását, a szükséges egyetértést ós talán megállapíthatná a legsürgősebb és legfontosabb teendők programmját is. Ennek a közös értekezletnek a szervezését ós előkészítését, leghelyesebb volna, ha vagy a tiszántúli egyházkerületi értekezlet intéző bizottsága, vagy Debrecen vezető fórfiai vennék kezökbe. A Hódmezővásárhelyre tervezett — de elhalasztott — kerületi lelkészi értekezlet helyett milyen szépen meglehetne ezt csinálni. Épen azért kérem a megnevezetteket, hogy karolják fel ezt az ügyet. Készítsék el annak programmját ós pedig lehetőleg röviden, csupán az elvi kérdéseket ölelve fel, s indítsák meg ők is s indítsa meg minden egyházi lap az akciót, hogy ez a nagyfontosságú dolog minél több érdeklődőt hozzon össze Debrecenben. Közös és általános jellegű értekezletnek kellene ennek lennie, a mely eredményeiben kihathatna az egész magyar prot. egyh azra. Össze kellene ebben forrnunk mindnyájunknak, mert hiszen bajaink a legnagyobb részben közösek ós az orvosszerek is csak azok lehetnek. Nem az volna ennek, nézetem szerint a célja, hogy az aprólékos részletkérdésekbe bocsátkozzék, mert hiszen azok megvitatására nem egy nap kellene; hanem az, hogy a főelvekre s az együttműködésre nézve megegyezést hozzon létre. Ez a legfőbb ós a legszükségesebb most reánk nézve; — a részletek tárgyalása és megvitatása azután lehet csak majd eredményes. Ne szalaszszuk el azért a kínálkozó jó alkalmat, a mikor egyházunk ügyei felől tanácskozhatunk ; hanem ragadjuk meg, hogy egymást a Krisztus Lelke által megértve s egymással kezet fogva, mindnyájan munkába állhassunk s az Istennek és az Ő szent Fiának segedelmével felépíthessük egyházunk megbomladozott bástyáit s felkelthessük annak tagjaiban azt az evangéliumi lelkesedést és bátorságot, a mely megtarthat minden veszedelemben ós a mely még a pokol kapuival szemben sem rendül meg sohasem. • Hamar István. A rabszolgaság intézményének eredete és történeti fejló'dése. George Bancroft »History of the United States* című könyvéből. (Folytatás.) De a veszedelem Amerikára nézve még ezzel nem ért véget. Az európaiaknak néger rabszolgakereskedése teljesen az Egyesült-Államok gyarmatosítása előtt alapíttatott s egy félszázadig fennállott Amerika felfedeztetóse előtt. Nem sokkal a portugáloknak a barbár területen tett első hódításai után történt, hogy a kapzsi nyereségvágy, a győzelemszeretet és hitetlenek iránti gyűlölség hajóhadukat Nyugat-Afrika kikötőihez vezérelték ; s az előző hajók, a melyek messze délre, Cape Blancoig vitorláztak, nem szerecsenekkel, de mórokkal tértek vissza. E beviteli kereskedés tárgyaival nem úgy bántak mint munkásokkal, hanem inkább mint idegenekkel, kiktől értesüléseket szerezhettek szülőhazájuk felől, melyet kifosztani szándékoztak. Antony Gonzaleznek, a ki őket Portugáliába hozta, meghagyatott, hogy adja vissza őket régi otthonuknak. Ő így is tett és a mórok váltságdíjaik gyanánt nemcsak aranyat adtak neki, hanem göndör hajú »fekete mórokat« is. E szerint néger rabszolgák jöttek Európába, és a kereskedési vágy azonnal előtérbe lépett, mihelyt négerek lehettek egy nyereséggel járó kereskedelem árúcikkei. Új hajók küldettek szót gyorsan, haló • gatás nélkül.1

Spanyolország is hozzá látott ehez a kérdéshez : a tengeri felfedezések történetírója épen az ő részére tartja fenn annak irigylésre nem méltó dicsőségét, hogy a portugálokat megelőzze a négereknek Európába való beszállításában" Sevilla kereskedői aranyport ós rabszolgákat szállítottak Afrika nyugati partjairól,3

ós — noha a szolgai kötelék szigorúságát — jellemző vonásaiban, — a jóakaró törvényhozás nagyban szelídítette4

néger rabszolgaság alapíttatott Andalúziában, ós »kiterjesztetett Szevilla városábancc, mielőtt még a Kolumbus vállalatának eszméje megfogant volna.5 1 Galvano, Hakluytnál IV., 413. — De Pauw, Rech. Phil. 1. 21. 2 Navarette, Introduction XIX. old. 3 Prescott: Ferdinánd and Isabella. 4 Zuíliga, Annales de Sevilla, 873, 374. Az ide vonatkozó részletek nagyon figyelemreméltóak. »Avia anos que desde los Puertos de Andalúzia se frequentava navegacion á los costas de Africa, y Guinea, de donde se traian esclavos de que ya abundava esta ciudad*, etc. 373. »Eran en Sevilla los negros tradados con gran benignidag, desde el tiempo de el Rey Don Henrique Tercero* etc. 374. 5 Irving: Golumbus II. 351, 352. — Herrera IV. k. XII. fej.