Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-23 / 30. szám

E korszak tengeri kalandozói, — a vakbuzgók alapelveit összeegyeztetve a kalózok ós hősök merész terveivel, — úgy tekintették amaz országok vagyonát, melyeket ők felfedezhettek, mint jogos zsákmányaikat, úgyszintén azok lakosait is, még pedig ha keresztyének : alattvalóik gyanánt s ha hitetlenek : úgy mint rabszolgáikat. Sőt hispaniolai (Hayti-Sziget) indiánok szállíttattak be Spanyolországba. Az északi bennszülöttek hajórakományait könnyen és több ízben hatalmukba kerítették. Amerika partvidékeit, miként Afrika partjait, munkásokat kereső hajók látogatták; s alig volt egy alkalmas kikötő az Egyesült-Államoknak egész atlanti partvidékén, a hová még ne szállítottak volna rabszolgákat.1

A bennszülött indiánok bármikor készen állottak a rosszindulatú kereskedőknek ellenszegülni ; a vadon szabad emberei, eltérőleg az afrikaiaktól, a kik közt emberemlékezetet meghaladó idők óta létezett rabszolgaság, sohasem csábítanák az idegen kereskedőket, vagy nem lennének tényezők ebben a törvényellenes kereskedelemben. Csalás ós erőszak maradtak meg tehát eszközökül, a melyeknek közvetítésével, Newfoundlancl vagy Florida közelében, az Atlanti-tenger partjain vagy a Mississippi-völgybeli indiánok közt, Cortereal és Vasquez de Ayllon, Porcallo ós Soto, privát kalandoraikkal, kiknek neveire és bűntényeire hadd borítsuk a feledés fátyolát, — Észak-Amerika bennszülötteit rabszolgákúl hurcolták át Európában és a spanyol Nyugat-Indiába. Magának Kolumbusnak a dicsősége sem kerülhette ki a szennyfoltot; Ő ötszáz bennszülött amerikait rabszolga gyanánt Spanyolországba küldött, hogy őket nyilvánosan eladhassák Sevillában 2

A nagylelkű Izabella megparancsolta amaz indiánok szabadonbocsátását, a kiket szolgaságban tartottak az ő európai birtokain.3

S az ő hathatós jóindulata még sem terjedt ki sem a mórokra, kik vitézségükért bűnhődtek rabszolgasággal, 3em az afrikaiakra; sőt az ő részvéte az új-világ iránt épen csak olyan múlékony érzés volt, a mely könyörül a nyomorultakon, a kik épen előtte vannak, — de nem egy, minden izében helyes alapelvnek határozott alkalmazása. Mert a felfedezések eszközlését célzó megbízatások, melyeket ő a Kolumbus által rabszolgákká tett egyének felszabadítására vonatkozó közbenjárása előtt ós után bocsátott ki, —• a saját maga ós Ferdinánd részére a rabszolgáknak egy negyedik osztályát tartotta fenn, mely az új királyságokban tartózkodhatik.1

Az indiánok rabszolgasága jogszerűnek volt elismerve.2 Ama gyakorlat, mely szerint Észak-Amerika bennszülöttei idegen szolgaság kötelékébe adattak el, — érvényben volt csaknem két századig; ós épen a legszigorúbb erkölcsiség jelentette ki az ítéletet a rabszolgaság intézménye s ama hadifoglyok száműzetése felett, kiket a csatamező megkímélt. A kiváló Winthrop elősorolja az ő örökségét képező indiánokat.;

i

A korábbi új-angolországi szövetség cikkelyei személyeket is soroznak a hadi zsákmányok közé. A Pequodtörzsnek 4

egy gyér maradványa Connecticutban a Waldron által New-Hampshireben5

csalárd módon foglyokká tett egyének, az Annawontörzsnek6

ártalmatlan töredékei, magának Fülöp királynak 7

árva útóda : mindannyian az örökös szolgaságnak ugyanoly kegyetlen sorsára voltak kárhoztatva. Virginia és Carolina nemzetségei 8 több mint száz éven át, alig voltak biztonságban az embervadászok ellenében. Az általános közszellem sokáig ós mélyen meg volt fertőztetve. Nem volt ám Las Casas, a ki mint első hozta javaslatba azt a tervet, hogy afrikai rabszolgák Hispániolába szállíttassanak át; spanyol rabszolga-tartókat, kivándorlásuk alkalmával nógerjeik kisérték. A kirándulás első ízben tilos csempészet lehetett; de egy királyi ediktum nemsokára megengedte, hogy egyes néger rabszolgák, kik rabszolgaságban, keresztyének között születtek, Hispaniolába vitessenek át.9

így tehát a Spanyolország királyi rendeletei jóvá hagyták a néger rabszolgaságot Amerikában. Két óv múlva már oly nagyszámú afrikai volt Hispaniolában, hogy Óvandó, a sziget kormányzója azt kérelmezte, hogy a behozatal ezutánra ne engedtessék meg.1

0 1 Esclavos, é negros, é loros que en estos nuestros reinos sean habidos é reputados por esclavos etc. Navarette II. 245 és 249. 2 L. Navarette-nél egy, 1501. jun. 20-án kelt rabszolga-szerződést, III. köt., 514, 515. 3 Winthrop: N. E. II. 360. 4 Winthrop: N. E. I. 284. 6 Belknap\ History of New-Hampshire I. 75. Farmer kiadása. 6 Baylie : Piymouth III. 190. 7 Davis, a Morton emlékezetéről 454, 455. — Baylie: Piymouth III. 190, 191. 8 Hening I. 481, 482. — hamson: Carolina. Chalmers 542. 9 Herrera IV. k. XII. fej. 10

Irving : Columbus; Függelék 26. sz. III. 372 (első amerikai kiadás). (Vége köv.) Ifj. Zsoldos Benő. 1 V. ö. Peter Martyr d'Anghiera VII., I,. és II. fej.; Hakluyt 404,.405, 407. 2 Irving-. Columbus b. VIII. — V. fej. 8 Navarette, Coll. II. 246, 247.