Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

nyavalyások. S ma, nézzétek csak meg őket, azokat, a kik az evangélium életadó vizében fürödtek meg. S ezután nézzétek meg azokat is a kik még nem jutottak belé, mint fetrengenek, iszonyú betegségek kínjaiban delirálva az egyik, a végső megoszlattatás csalhatatlan jeleivel testén a másik, s az elernyesztő halál lehetői bénán, tehetetlenül a harmadik, s ki tudja hányadik. Ott fekszik a mi egyházunk is, maga elismerte gyengén, betegen Bethesda partján. S bámulatos, keresi a gyógyulást sok másban, míg mellette hiába vagyon az élet hatalmas forrása, nem nyul hozzá, nem igen kívánkozik belé. Mintha hallatszanék a mi betegünk felett is a Názárethi szava : » Akarsz-e meggyógyulni ?« Akarunk-e igazán meggyógyulni? ez ránk nézve a kérdések kérdése. Vagy peclig úgy megszoktuk már a betegség tespedt vérkeringését, hogy nem is kívánkozunk ki belőle, hogy nem is óhajtjuk ez egészséges élet gyors vérpezsdülését, mert az munkára, tettre ösztökél. Ugy megszoktuk volna már a mások segítségét, könyörületet, hogy még egy sególykiáltásra sem maradt bennünk akarat? »Jaj lenne akkor minékünk. « Evangéliumi egyházak, ne szégyeljétek bevallani, hogy önerőnkből nem tudtunk még az élet vizébe merülni, elernyesztő bajunk miatt, ne resteljük a vallomást, hogy óhajtozunk a gyógyulás után, ele emberek közt nincs, ki megszerezze azt nekünk. Mondjuk ezt el annak a Jézusnak, a ki nem szűnik meg kérdezni tőlünk: »Akarsz-e meggyógyulni ?« Mutassuk meg szóval, tettel, hogy igazán, őszintén akarjuk a javulást. Es hallani fogjuk mi is azt a másik szót: »Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat ós járj !cc És tapasztalni fogjuk azt a másik tényt: »Az ember azonnal meggyógyula.« Kelj fel ós járj, evangéliumi egyház, az Úrnak nyomdokán ! Kelj fel a te sorvasztó betegségednek, a te emberi tehetetlenségednek nyoszolyáról és járj az élet, a cselekvés, a munkás hitnek útján. Micsoda gyönyörűség a hosszú betegség után a felkelés, mikor a tagokat az élet melege járja át, a szívet tettek vágya emeli, a lélek szebb, boldogabb jövő reményében fürdik. Keljünk fel az 0 szavára mindnyájan, kik ismerjük ezt a szót, a mely : ..... »élet-ösztön a halónak, Bénult idegre zsongító hatás, Reménye a remény nélkül valónak ; Önérzet, öntudat, feltámadás.« Keljünk fel és azonnal meggyógyulunk. Jézus mondásai igenek ós ammenek a mit Ő mond, az egyszersmind tény is, már akkor is való a mikor kimondatott. Hány betegen bizonyosodott meg ez, amaz egy óta ott a Bethesdatónak partján. Lett légyen az egyes ember, nemzet vagy hitfelekezet; boldogtalan szív vagy pusztulásnak indult faj. Akarsz-e meggyógyulni az »Irgalomháza« melletti víz partján szenvedő egyházam? ezt kérdi tőled az Isten, a ki nem azért jött, hogy ítéljen. Azért, ha ítélet lószen a következő napokban, ne vádolj érte senkit : ha pedig felébred az élni vágyás érzete, a segély hollótének tudata, s a haldokló tetemek feltámadnak : akkor tudni fogják világok az űrben, angyalok az égben, hivő lelkek ide alant, hogy az Űr szólott Bethesda partján újra, s egy boldog nép meghallotta azt ós az ő betegségéből felkelt ós jár, az a ki immár olyan volt, mint a kinek reménysége nincsen. Ez a nép, ez a boldog nép pedig te leszel Istennek népe, evangéliumi egyház. Gergely Antal. A rabszolgaság intézményének eredete és történeti fejlődése. George Bancroft »History of the United States« című könyvéből." Rabszolgaság és rabszolga-kereskedés régibb keletűek, mint az emberi társadalom följegyzései: feltalálhatjuk ezeket mindenütt, valahol csak a bárdolatlan vadásznép elfogadni kezdte a pásztori, vagy földmívelő élet szokásait; — Ausztrál-Ázsia 1

kivételével, a földteke minden részére kiterjedtek. Áthatottak ezek minden civilizált hajdankorral biró nemzetet. Az egyptomi történelem legkorábbi följegyzései rabszolgaságról nyújtanak képeket; az Egyptom területén létezett emberi munkálatok legősibb emlékei nyilvánvalóan a rabszolga-munkák eredményei. A zsidó nemzet alapítója rabszolga-tartó ós rabszolga-vevő volt. Minden patriarcha főút- volt a saját háztartása körében.2 A héberek, midőn széttépték rabságuk bilincseit, a pusztán túl magukkal vitték a rabszolgaság intézményét. Az a fény, mely a Sinaihegyről áradt, szótoszlatta a többistenhivés csalóka ábrándképeit; de a rabszolgaság helyet * George Bancroft nagy jelentőségű művének, melyből egy részletet van szerencsém bemutatni e lap olvasóinak, teljes címe : »History of the United States, from the diseovery of the American contiment. By George Bancroft. ín three volumes. Tenth Edition. Paris, Baudry's European Lihrary. 1843.* Az alábiakban következő részlet a 3 kötetes nagy munkának az I. kötetéből van véve (V. fejezet, 159—J73. 11.) Mint ilyen, e közlemény természetesen nem lehet kerekded tanulmány ; e részlet, a rabszolgaság történetét is csak 1562-ig tárgyalja. Ez időszerint a nagy munkának magyarra fordításával foglalkozván (tudtommal még nincs lefordítva) — valláserkölcsi jelentőségénél fogva megfelelőnek tartottam közzétenni mutatványúl e részletet a rabszolgaságról. Alkalmadtán más részleteket is szándékozom bemutatni. Ford. 1 A Nagy- és Kis-Szunda-, a Molukki- és Filippi-szigetek. Ford. 2 Genezis XII. 6., XVII. 12.. XXXVII. 28.