Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-28 / 22. szám

sége a gör.-keleti egyháztól egy, az ev. reform, egyháztól négy; vesztesége a gör.-katb. egyházzal szemben egy: az ev. reform, egyházzal szemben. 4. Március havában két izraelita vőlegény kötött házasságot ág. bitv. ev. menyasszonynyal, megegyezés egy esetben sem létesült. Azon 132 vegyesházasságból, hol a vőlegény róm. kath., a menyasszony ev. ref., megegyezés szerint 9 esetben az apa, 18 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Nyereség : 9. Megegyezés nem létesült 105 esetben. Azon 158 vegyesházasságból, a hol a vőlegény ev. ref., a menyasszony róm. kath.. megegyezés szerint 24 esetben az apa, 15 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Nyereség: 9. Megegyezés nem létesült 119 esetben. Azon 206 vegyesházasságból pedig, hol az egyik fél ev. ref., a másik fél nem róm. kath, de más vallásü, 18 esetben létesült megegyezés, melyekből 9 esetben az ev. ref., 9 esetben a más vallást fogják követni a gyermekek. Nyereség-veszteség: 0. Megegyezés nem létesült: 188 esetben. — Ezen esetekben az ev. ref., egyház nyeresége a gör. kath. egyháztól kettő, a gör .-keletitől kettő, az ág. h. ev. egyháztól 4, az unitáriustól egy; vesztesége pedig a gör.-kath. egyházzal szemben 4, a gör. keletivel szemben egy, az ág. h. ev. egyházzal szemben 4. Négy ev. ref. vőlegény és egy menyasszony kötött március hóban izraelita menyasszonynyal illetve vőlegénynyel házasságot. Megegyezés nem létesült. A róm. kath. egyház március hóban a két protestáns egyháztól a fent jelzett nyereség-veszteségen kivül, a 106 nem evang. vagy ref., de más vallásuval kötött vegyesházasságokból megegyezés szerint veszteit egy esetben, és részére hat esetben biztosíttatott a gyermekek valjása ; nyeresége tehát itt: öt. Megegyezés nem létesült 99 esetben. Vesztesége a gör.-keleti egyházzal szemben egy; nyeresége pedig a gör.-keleti egyháztól kettő, az unitáriustól egy, az izraelita hitfelekezettől három. Március hóban 11 róm. kath. vőlegény kötött házasságot izraelita menyasszonynyal, megegyezés két esetben létesül az apa részére, és tíz izraelita vőlegény lépett házasságra róm. kath. menyasszonynyal, megegyezés egy esetben létesült az anya részére. Két felekezetnélküli vőlegény izraelita menyasszonynyal; megegyezés egy esetben sem létesült. Keresztyen és izraelita között összesen 28 házasság köttetett. Horvát-Szlavonországokban március hónapban öszszesen: 486 kázasság köttetett, ebből, vegyes házasság 10 %-ban : 2'06. Tiszta róm. kath. házaság: 26, gör.-kath.: 3, gör.-keleti 418, ág. h. ev. 8, ev. ref. 2, izraelita 20. Egy ág. h. ev. vőlegény kötött házasságot róm. kath. menyasszonynyal, megegyezés létesült az anya részére. Veszteség egy. Két ev. ref. vőlegény kötött házasságot ág. h. ev. menyasszonnyal, megegyezés egy esetben létesült az apa részére. Egy evang. veszteség, egy ref. nyereség. E szerint folyó év március havában az ág. h. ev. egyház nyereség-vesztesége a róm. kath. egyházzal szemben Magyarországon: 0. Horvát-Szlavonországokban egy, összesen egy. Nyereség-vesztesége más hitfelekezetekkel szemben Magyarországon : 0. Horvát-Szlavonországokban vesztesége egy. Összes vesztesége március böjti hónapban is kettő. Az ev. ref. egyház nyeresége a róm. kath. egyházzal szemben Magyarországon: 18, Horvát-Szlavonországokban nyereség-vesztesége: 0, nyeresége összesen: 18 Nyereség-vesztesége más hitfelekezetekkel szemben Magyarországon 0, Horvát-Szlavonországokban nyereség egy. összes nyeresége március havi böjti időszakban : 19. Kassa. Homola István, ág. hitv. evangélikus lelkész. KÜLFÖLD. A modern theologusok gyűlése Hollandiában. Az úgynevezett »modern theologia* képviselőiminap Amsterdamban gyűlést tartottak, amelyen a theologiai tudományok és az egyházi élet körébe tartozó több kérdés került megvitatás alá. A gyűlés lefolyása, a melyről a hollandi lapok terjedelmes tudósításokat hoztak — és az eredmény, a melyre a vita folyamán jutottak,^igen érdekes. Érdekes, mert míg a theoretikus kérdések tárgyalásánál a racionalizmus legszélső határáig, sőt még azon túl is, elmennek, addig az egyházi életre vonatkozó gyakorlati kérdések megvitatásánál kénytelenek a tapasztalat kérlelhetetlen logikája alapján olyan kijelentéseket tenni, a melyek a sajat theologiai elméletükkel és elvökkel határozott ellentmondást mutatnak, Így pl- »az istentiszteleU kérdésének tárgyalásánál nviltan beismerték, hogy az elmélet a gyakorlatban nem áll meg s széltében hangoztatták, hogy az eddigi alapokon változtatni kell, valami olyanhoz kell fordulni, a minek jogosultságát az ész nem ismeri ugyan el — elméletben, de éz élet megköveteli — gyakorlatban. A mennyiben az »istentisztelet« kérdése fölött tartott vita lefolyása elég tanulságos, nem lesz talán érdektelen röviden ismertetni, miként vélekednek a modern theologia legújabb képviselői erről a fontos, mindenkit érdeklő kérdésről: a hatályosabb és erőteljesebb vallásos élet támasztásáról? A kérdés előadója dr. Nort volt, a ki a mai társadalmi élet rövid jellemzésével kezdette előadását: korunk szellemi t

életét valami figyelemre . méltó kiterjedettség jellemzi. Az egyes mindennek fölébe jutott és minden az egyes hatalma alá került. Alig van mező, amelyre az ember rá ne tette volna lábát, hasonlókép ma már alig van »idegen ország«. Korunk jelenségeibe jobban belepillantunk, mint azt korábban tették; gyorsabban, izgatottabban élünk ; befolyásunkat annyi mindenre kiterjesztjük ! Csapongunk minden irányba. Az iskolában a tantárgyak száma folyton szaporodik ; az embernek mindenről kell tudni valamit, hogy korának gyermeke lehessen. A művelődés széles határok között történik s már a gyermeknél arra van fektetve a fősuly, hogy sokat tudjon. Ez által a nevelés sok körben egy nem épen megfoghatatlan átalakulást szenved. Sokan csak arra törekednek, hogy a gyermek kitartson és a versenyben hátra ne maradjon. A szélesen kit erjedt szellemi fejlődés korunk igénye. Határozott, biztos irány azonban alig van. Egyenes úton alig jár valaki, most jobbra, majd balra téved. Különös figyelmet érdemel két jelenség. Az első az, hogy a veszély, mely a lelki életet