Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-28 / 22. szám

PROT* EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: ZX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hov& a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hortif/áns»hty Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hova az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap* Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre: 9 frt. Egyes szám ára tlO kr. Forrongás a római katholikus országokban. I. A római egyház igen szeret egységére ós határozottságára hivatkozni a protestáns tábor szótszórtságával szemben. B valóban első tekintetre imponál, ha a világ legkülönbözőbb országainak a katholikusai még mindig Rómára néznek mint szellemi központra, ha a »Roma locuta est« nemcsak minden egyházi és vallási, hanem sokszor még a politikai kérdésekben is annyi millió emberre nézve döntő és határozó. A ki valaha Rómában volt a Péter templomában ós ott megfigyelte, hogy a legkülönfélébb országok zarándok-csapatjai mily lelkesedve üdvözlik a pápát, vagy a zarándokok énekei mily hatalmasan harsogják át ez óriás épület magas szilárd csarnokait, az talán fel tudja fogni, hogy ez a szívet egy pillanatra mennyire meghatja, sőt elbűvöli, és ha a mámorból ki nem józanodik, annak hatása megmarad még azután is. A protestántizmus szakadozottsága ós az egység hiánya miatt ilyesmit nem mutathat fel. -Talán azok, a kik részt vettek a jeruzsálemi utazáson, a hol a megváltó-templomot az evangélikus német császár jelenléte ós részvétele mellett fölszentelték, ehhez hasonlót éreztek. Mi legalább, kik a távolból az ott végbement eseményeket a legélénkebb figyelemmel kisértük, emelkedett hangúigttal olvastuk és hallgattuk mások elbeszélését az ottani történetek felől. De ez ritka fénypont volt nálunk. Mi evangélikusok rendesen a szótszakadozottság miatt panaszkodunk, vagy legalább is a miatt, hogy az országok, nyelvek, ismeretek, irányok ós pártok különítenek el bennünket s csak nehezen, hogy úgy mondjam mesterségesen tudunk egyházunk egységének a fogalmához fölemelkedni és azon épülni. Mégis minden gondolkodó és tapasztalt protestáns tudja, hogy a protestantizmus lényegéhez tartozik az is, hogy a különfólesóg az egységet, a sokféle alak a belső együvótartOzást nem zárja ki. Ez az egyéni bélyeg jellemzi a római katholicizmussal szemben, ez az ő jellemző sajátsága, mely nagy áldás is rá nézve. Mert ez a szellemi szabadság terméke, mely csak az ő talaján tenyósz, ez biztosítja a szellemi előhaladást, a mindig újabb ösztönök előhozatalát, vagyis az egészséges fejlődóst az erők ós adományok mezején, a melyet Isten az egyes emberekbe és minden egyes népbe beoltott. Ez óv meg tehát a megállástól, az elposványodástól ós a lustaságtól, mely halála minden életnek. Azok az előnyök, melyek e sajátságán alapulnak, oly nagyok, és már annyi áldást ós üdvöt is hoztak, hogy mi azt semmi áron sem nélkülözhetjük. Úgy tűnik föl előttünk, mintha az életünktől fosztanának meg bennünket, ha valaki azt elvenné tőlünk ; habár jól tudjuk, hogy minden előnyt, s főkép egy ily magas előnyt visszaélés is kisór, vagyis hogy, nálunk világosabban ós szembeszökőbben kellene az egységnek ós összetartozásnak is mindig napfényre jönni, s az elválasztásnak, a különbségnek inkább háttérbe kellene szorúlni; lépten-nyomon folyvást szemeink előtt kellene lebegnie annak, hogy : »Egy az Úr, egy a hit és egy a keresztsége. Másrészt a római katholikus egyház egysége csak látszólagos előny. Mindenkinek, a ki egy kissé mélyebben ós behatóbban szemléli, mind világosabban előtűnnek annak az egységén a különféle hiányok és szakadások. Hozzá még többé vagy kevésbé úgy tűnik ez föl, mint valami mesterkélt, kierőszakolt egység, mely a szabadságot, tehát a szellemi fejlődés ós minden valódi lelki élet princípiumát nélkülözi. Hogy dacára ezen egységének, nem hull darabokra, hanem még együtt van, ez megmagyarázható, ha elgondoljuk, hogy mily nagy hatalom az emberek ós a népek életében is a megszokás ; az ember tartózkodik főkép vallási téren, hogy még hibái ós hiányai dacára is elhagyjon valamit,