Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-14 / 20. szám
Angliában eddig még minden újság megtartotta a vasárnapi munkaszünetet és vasárnap egyetlen lap sem jelent meg. Most a »Daily Telegraph* című elterjedt napilap akar rést ütni e tiszteletreméltó szokáson. A vallásos társadalom azonban bizonyára elejét veszi emez újításnak azzal, hogy boycottolja azon lapot, mely a munkaszüneten sérelmet ejt. * Az ujabbkori angol evangélisták közül senki sem gyakorolt nagyobb befolyást, különösen az ifjúság gondolkozásmódjára, mint az oly korán, férfikora delén elhalt Drummund Henrik. Könyvei minden művelt nyelvre le vannak fordítva és száz- meg százezer példányban forognak közkézen. A túlzó orthodoxok. a haerezisre vadászok, mint őket hívják^ megtámadták ugyan tbeológiai irányát, mely különösen legutolsó, Evolution of man, az ember fejlődése című munkájában erősen a Darwinizmus felé hajlott, de azt mindenki elismerte, mint _ életirója is mondja, hogy krisztusi életet élt s hogy az » Úrnak háza iránti forró szeretet* emésztette fel oly korán éltének erejét. Valóban a kiknek, mint nekem is, — alkalmuk volt őt a nyilvános évek vége felé hallani az edinburghi »odd fellows hall«-ban azok előtt bizonyára felejthetlen marad az ő fenkölt nemes gondolkozását és életét hű tükörként feltáró egész megjelenése és eltörölhetlen az a benyomás, melyet egész lénye és a keresztyénséget oly megnyerő és meggyőző alakban feltüntető élőadása gyakorolt. Angliában sietnek, talán túlságosan is, az elhunyt jelesek életirásával. A csak mult évben elhalt Gladgtone életrajzán már javában dolgozik hű követője és elvtársa, Morley János, Voltaire angol életirója, Morley az ú. n. agnosticus irány híve és így sokan félnek, hogy e »hivatalos* életiró nem fogja a grand old man jellemének mélyen vallásos vonását kellőleg méltányolni és feltüntetni. * A methodisták praktikus intézménynyel készülnek a századtól elbúcsúzni és az új század küzdelmeibe belépni. Egy millió fontnyi emlékalapítványt készülnek gyűjteni, olyformán, hogy minden methodista egyháztag egy fontot gyűjt, illetve adományoz a »methodist millión fund« ra, eddig mintegy háromszáz ezer font van együtt. * A skót szabad és az egyesült presbyteri egyházak rövid idő alatt egyesülni fognak. A két egyház synodusa elvileg már a mult évben kimondotta az egyesülést, de most az ügy a presbyteriumok, — egyházmegyék — előtt van, ezeknek szavazata fog dönteni. A legtöbb presbyterium az egyesülés mellett határozott már eddig is úgy, hogy a májusi nagy gyűléseken e régen vajúdó ügy kedvező s kívánatos elintézést fog nyerni. Az egyesülés ellen leginkább a skót felföldi egyházak és papok nyilatkoznak. A két egyház között kölönben sem liturgiái, sem egyházkormányzati tekintetben semmi különbség nincs. * Mindig rossz dolog az, — elégszer volt ez hangoztatva e lap hasábjain is, — ba az egyházi dolgokat a politika érdekkörébe vonják vagy mondjuk alacsonyítják. Ilyen rosz dolog, hogy a kincstár első lordja, Balfour, ki különben buzgó protestáns ember, az íreknek kedvezni akarván, állampénzen katholikus egyetemet szándékozik Dublinban felállítani. A magasabb pártpolitika ezen kísérlete ellen az ír protestánsok persze hevesen küzdenek. Carlyle életében a negyvenes években volt virágjában az ú. n. puseyismus, több pap és főrangú áttért akkor nyíltan is a pápás egyház kebelébe, sokan elvesztették akkor is fejőket és a protestantizmus jövőjében vetett bizodalmukat, de a »chelsea-i próféta* így szólt e dolgokra vonatkozólag: »A pápaság építhet új kápolnákat, de a pápaság ide a szabadság földjére vissza nem jöhet, hogy itt-ott hódít és tért nyer ? — a tenger azért apad ; a hullámok ide s tova ringanak, — egy kis ideig, felületesen nézve, azt hiszed, árad, de nézd meg jól és figyelmesen és reájössz csalódásodra. A protestantizmus nem halt meg és nem halhat meg oly könnyen, mert élet lüktet és pezseg benne, élet, mely minden jónak és nemesnek szülője volt a múltban és leend a jövőben is*. Bizony a hol az >életnek* olyan jelenségeit látjuk, mint a protestáns egyházakéit Albion földjén, ott az eszmék, különféle törekvések csalóka hullámverései között tudjuk, hogy mégis csak apad; — protestáns tudós, áldozatkészség szabadságszeretet mind »hands offc-ot kiáltanak a pápaság nagyhangú fellépésével szembe. Pap István. IRODALOM. ** Sári néni. Egy kép a népéletéből. E címen irta meg Keresztesi Samu, budapesti ref. vallástanár egy nagy családú, Istenben bízó és szorgalmasan munkálkodott szegény özvegy asszonynak a történetét, — szépen, építőén mutatván fel abban, hogy az Isten nevében folytatott szorgalmas munka s a gyermekeknek okos nevelése miként tehet nagygyá, erőssé egy elárvult családot. A kis elbeszélésnek érdeket kölcsönöz az a tény, hogy a szerző abban egy való történetet dolgozott fel. A szépen, élvezetesen megirt kis elbeszélést, a mely vallásos-épitő irányzatánál fogva kiválóan alkalmas a nép között való terjesztésre, melegen ajánljuk lelkésztársaink és tanítóink figyelmébe. A most folyó konfirmáció alkalmával kedves kis ajándék lehetne minden gyermekre nézve. A kis füzet ára 5 kr., kapható szerzőnél (Budapest, VII. Dembinsky u. 30.) ** Ünnepi Egyházi Beszédek. Irta Tompa Mihály, I. kötet. Sajtó alá rendezte S. Szabó József debreceni főiskolai tanár. Miskolc, 1898. Ferenczi B. kiadása. — E beszédeket maga Tompa, a költő-léikész, eredetileg nem szánta a nyilvánosságnak. írásban is kinyilvánította ezt a szándékát, mely a kézirat-csomóra tett sajátkezű ^Értesítés és figyelmeztetés*-éből látható, mit a kiadó is lenyomatott. »Belbecsökre ezen beszédeknek, írja Tompa, keveset adok. Napi, házi szükségre készültek s nem is úgy mondottam el. Életem vége felé, kór által gyötörtetve hánytam össze. Sok van ebben másé, kölcsönzött, átdolgozott. s meg sem jegyezhetném, melyik eredeti, melyik nem. Olyan is van, mely már valahol megjelent, vagy három füzet papi dolgozatomban benfoglaltatik. Azért ha valaha valaki azt a bátorságot venné magának, hogy e dolgozatokat nevem alatt világ elé bocsássa, az jártas legyen a prédikációkban s ügyesen csináljon mindent, mert óvást teszek mindennemű tévedés és baklövés ellen, nehogy az nekem legyen tulajdonítva,* — Szerzőnek ezt 40*