Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-14 / 20. szám

a figyelmeztetését S. Szabó lelkiismeretes gondossággal megtartani igyekezett. A »kölcsönzött és átdolgozott* beszédekre rá van jegyezve a forrás, a másutt már megjelent tizenegy beszéd nincs felvéve a reliquiák közé. A kölcsönzöttek legtöbbjének alapeszméjét szerző a Siegel »Homiletischer Ratbgeber« c. munkájából merítette, s ezek nem is kidolgozott prédikációk, csak vázlatok. Ezentúl. mondja S. Szabó, »tisztem és lelkiismeretem tiltott azokból valamit elvenni, vagy valamit hozzájuk tenni. A beszédek minden izükben Tompáéi; én, az irodalmi közszokást követve, csak címekkel láttam el azokat, igyekezvén, hogy a címek lehetőleg megfelelők s találók legyenek.« A hátrahagyott beszédek értékéről S. Szabó azt jegyzi meg, hogy azok nem oly nehéz tartalmúak, nem oly súlyosak, mint a Tompa saját kiadású papi dolgozatai ; a minek oka az, hogy a saját kiadású beszédeit Tompa a mikor kiadta, átdolgozta, itt-ott mélyítette, tapasztalati bölcselettel telítette. Hátrahagyott beszédei S. Szabó szerint, »nem kevésbé duzzadnak a gondolatok bőségétől, de a forma, melyben azok megjelennek, könvnvebb, a nélkül, hogy az a szín, íz és eredetiség, mely Tompa egyéniségének sajátja, belőlük hiányoznék. Tompa szól azokban hozzánk, a ki el van temetve, de mégis él; nem dohos síri szag, de az örök életnek, a halhatatlanságnak üde szellője árad ki belőlük. — Eddig S. Szabó kegyeletes méltatása. Mi csak azt teszszük hozzá, hogy a 121 lapnyi csinos kiállítású kötetben 22 ünnepi beszéd és vázlat foglaltatik, melyek között 5 újévi, 3 húsvéti, 4 pünkösdi, 7 karácsonyi és 2 ó-évi. A füzet ára nincs jelezve, megrendelhető a kiadónál Miskolcon. (F.) ** Az Olcsó Könyvtár új füzetei. A Gyulai Pál szerkesztette ismeretes vállalat ismét gazdag sorozattal gyarapítja népszerűségét. Az 1082—1089. sz. Occioni Onorato kiváló olasz tudós munkáját közli A latin irodalomtörténetet, mely népszerű ismertetése a klasszikus latin literaturának. Á könyv jó szolgálatot fog tenni az iskolának és a nagy közönségnek egyaránt. Az 1090— 1101. sz. FLardy Tamás Otthon a szülőföldön című regénye, az angol regényirodalom egyik legszebb alkotása. Csupa erő, szín, hangulat. Dumas Kean-je (1102—1103. sz.) minden nagy színész műsorában szerepel, a franciák legkiválóbb modern színműírójának nálunk eddig könyvalakban meg nem jelent munkája. A magyar társas élet kedves világába vezet Bérezik Árpád vígjátéka Mai divat (1104--1105. sz.), mely annak idején a Nemzeti Szinház pályadíját nyerte el. Gsiky Kálmán a nagy magyar törvényalkotót méltatja Werbőczy István és Hármaskönyve (1106. sz.) című kitűnő tanulmányában. Margalics Ede, a délszláv népköltészet érdemes átültetője, a Králjevics Márkóról szóló XIV. és XV. századi népballadákat fordította le (1107—1110. sz.) igen sikerülten. A következő kettős szám (1111—1113.) az új német színműirodalom egyik népszerű alkotását mutatja be: Halbe Földanyánk cimü drámáját, míg a sorozat utolsó darabja (1114—1115. sz.) Pálffy Albert, egy érdekes novellája, A 63. sz. I—gy. p. című, különös címmel. Az Olcsó Könyvtár egyes számai 10 krajcáronként külön is megszerezhetők a kiadó Franklin-Társulatnál és minden hazai könyvkereskedésben. EGYHÁZ. Az erdélyi egyházkerület rendes közgyűlését f. hó 25-ére tűzte ki báró Bánffy Dezső első főgondnok. A közgyűlés tárgysorozata az igazgató-tanács megállapítása szerint a következő lesz: Emlékünnepély néhai Szász Domokos püspök fölött, mikor az imát Dr. Bartók György püspök, az emlékbeszédet Kenessey Béla theologiai igazgató tartja; az űj püspök ünnepélyes fölavatása és beiktatása, a mit Antal Gábor dunántúli püspök végez; az úgynev. hetes bizottság javaslatai, melyek az egyházke rület vagyonügyi állapotára és konszolidációjára vonatkoznak ; űj lelkészek fölavatása, a mit az űj püspök végez; egykázkerületi főjegyző választása, a mit erdélyi szokás szerint maga az egyházkerületi közgyűlés eszközöl. A sok érdekes mozzanatot igérő közgyűlés elé nagy érdeklődéssel néznek erdélyi hitfeleink, a főjegyzőválasztás pedig már is élénken foglalkoztatja a közgyűlési tagokat. Jelöltekben nagy a bőség. A közgyűlés legtekintélyesebb elemei Kenessey Béla theologiai igazgató mellett foglaltak állást; a marosvidéki választók Elekes Viktor gyulafehérvári lelkészt és esperest jelölik; akolozskalotai esperességből többen Dézsi Gyula esperesük mellett léptek akcióba, emlegetik még Sándor János nagyenyedi esperest is. Irányadó körök a személyi tulajdonságok mellett abból az okból, hogy az űj püspök által inaugurált békeakció a személyi kérdésekben is kifejezésre jusson, dicséretes egyetértéssel Kenessey Béla körül sorakoznak. Majd a választás eredménye megmutatja : helyes-e a mi jelenlegi értesülésünk. Hogy ez a választás Erdélynek javára válnék s hogy ezt mi is forróan óhajtjuk, az bizonyos! Faxit Deus! E sorok kiszedése után a főjegyző választásra vonatkozólag még a következőket írják Lapunknak : Nagy-Enyed környékén a volt Bartók-párt egyik legkomolyabb és legérdemesebb jelöltje, Sándor János miriszlói tudós lelkész és esperes nagyszámú híveinek ellenzése dacára a főjegyzőjelöltségről Kenessey Béla javára visszalépett. A görgényi egyházmegyei választók szintén abban állapodtak meg, hogy ha esperesük, Tavaszi József megválasztása nem vihető keresztül, ők is Kenessey Bélára szavaznak. Kolozsvárról pedig egy »Meghivó«-t kaptunk, mely a Kenessey Béla pártját f. hó 12-én jelölő értekezletre hívta össze. A »Meghívó* Kenessevt a főjegyzői állásra »minden tekintetben képesített és a jelen viszonyok között legmegfelelőbb egyénnek* tartja. A népes értekezletet dr. Vályi Gábor, báró Bánffy Ernő, dr. Gidófalvy István, dr. Szádeczky Lajos, Parádi Kálmán stb. hívták össze és az egyházkerület minden részéből számosan csatlakoztak a Kenessey jelöléséhez. Budapesti ev. egyházunk köréből. A pesti ág. hitv. ev. magyar egyházközség most tartotta meg rendes évi közgyűlését. Tárgyalás alá vették a presbitériumnak a lelkészi körök fölállítását célzó javaslatát. A közgyűlés elfogadta e javaslatot, a mely szeptember 1-én lép életbe.