Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-14 / 20. szám

lyébe ? Véleményem szerint á VI. osztály anyagát, az erkölcstan képezné. Új dolog minden esetre, de mert új, nem következés, hogy felesleges is. Az erkölcsi elvekkel, eszmékkel az alsóbb osztályokban nem foglalkozhatunk sehol sem oly behatólag, mint a hogy azt e tárgy joggal megérdemlené, részint mert ott még növendékeink szellemi képességével e tárgy nem áll arányban, részint azért, hogy e fokon különösebb súlyt a hittani részre fektetünk. De a VI. osztály növendékeinek értelmi fejlettsége már olyfokú, hogy az erkölcstannak nemcsak haszonnal való tanulására, hanem helyes méltánylására is képesek. Ebből tanulják meg, hogy a keresztyénség tanai mikép érvényesülnek s mikép érvényesítendők ügy az egyéni, mint a társadalmi életben, hogy kell élnünk, mit, kell cselekednünk, s ép ezért, ha fontosságára nézve e tárgyat, mint külön is tanítandó studiumot a hittani rész mellé nem is helyezem, de a középiskolai tananyagba leendő felvételét, méltán és joggal sürgethetem. A VII. és VIII. osztály anyagára vonatkozólag a javaslattal egyetértek, valamint a tankönyvek átdolgozását illetőleg is, mert mindkét közikönyv, de különösen a VIII. osztályé oly részletes, hogy a ceruza sűrű használata nélkül alig boldogulnának vele növendékeink. Kérjük és reméljük az átdolgozott 2-ik kiadást. Az állami vagy más felekezetű középiskolák tan anyaga ugyanez volna, csak a kivételben óhajtanék némi változtatást. Az említett középiskolában ugyanis a vallástanítás, tekintettel a reform, nönendékek kisebb számára is, egyebekre is, csoportokra osztva történik. Némely helyen egy-egy ilyen csoportban 3 osztály is 'együtt van. Teljes lehetetlenség ily körülmények közt 1 óra alatt 3 osztály növendékeit meg is cenziálni s az új anyagot osztályonként el is magyarázni. E bajon csakis ügy segíthetünk, ha az egymás mellett levő osztályok tárgyainak évenként váltakozó — altarnatív — tanítását hoznók be. így váltakoznának egymással a következő osztályok tárgyai: I-J-II. III-fIV. V+VI. V1I+V1II. — Igaz, hogy a váltakozó rendszer mellett az iskolát változtató tanulók egyes tárgyakat vagy épen nem, vagy kétszer is tanulnának, de ezt nem lehet tekintetbe vennünk, mert nekünk az intézet összes növendékeinek érdekeit kell szem előtt tartanunk, nem pedig az egyesekét, azt pedig csakis e rendszerrel mozdíthatjuk elő. Kecskemét. Farkas Kálmán, főgimn. vallástanár. A tanárkörök szervezete és működése egy félév alatt. (1898. szeptember. — 1899. február.) , VIII. (Folytatás és vége.) 13. Udvarhely-kerületi kör. A legfiatalabb, de egyszersmind szintén egyike a legtevékenyebb köröknek, a mely nagy ügyszeretettel folytatja működését. Az 1-ső (október 14.) ülésen dr. Solymossy Lajos elnök az érzés hangján elmondott lendületes beszédben emlékezed meg Erzsébet királyné tragikus^haláláról, nemkülönben b. e. Klamarik János nyugdíjazott államtitkárról is, kik 45 éven át szolgálta hazánk tanügyét s a magyar középiskoláknak épen akkor volt vezérlő szelleme, mikor azokat a kor kívánalmaihoz képest organizáini s az 1883. XXX. t.-c.-et a gyakorlati életbe kellett átvinni. A részvét itt annál nagyobb, mert a megboldogult az 50-es évek végén Udvarhelyen is tanárkodott a kath. főgimnáziumban. Emlékét a kör nemcsak jegyzőkönyvileg örökítette meg, hanem az özvegyhez is részvétiratot intézett. Ugyanezen az ülésen Kuncz Elek, kir. tanácsos és tankerületi főigazgatót a tanügy s a város iskolái iránt tanúsított érdemeinél fogva a kör tiszteletbeli elnökévé választotta, a ki a november 22-én tartott (2-ik) ülésen személyesen is megjelenvén, örömének adott kifejezést, hogy a helybeli középiskolák tanárait ily közhasznú együttműködésben láthatja, melynek társadalmi hatását — bár még a fejlődés éveit éli — már is érezhetni. Óhajtja továbbra is az összetartást. A munkaprogramul megállapítása mellett napirendre került a Szabad Lyceum, melyet már a mult évben sikerrel kezdett, a kör, de ez évben intenzívebb módon folytatni s a nagy közönség érdeklődését fokozni és biztosítani tűzetett ki célul. Ebből folyólag elhatároztatott, hogy az előadások tárgyuknál fogva változatosak, élvezetesek és tanulságosak legyenek és a kör a tudományok több ágára kiterjedő előadások biztosítása végett a körön kívül álló egyének közreműködését is megnyerje. E törekvés nem is szenvedett hajótörést, mert a kör felöl vasókul nyerte meg : Diemár Károly kir. ügyész, dr. Mezei Ödön orvos, dr. Madaras Gábor bíró és dr. Valentsik F. ügyvéd urakat; a kör tagjai közül pedig dr. Szilágyi A., Csekély A., Gönczy L., Nosz G., Fejes A., Ravasz Á., Kovács D., Szabó András és Embery Árpád ajánlkoztak. A felolvasás helyisége a kath. főgimnázium díszterme volt. a melynek fűtését és világítását is Soó Gáspár igazgató készséggel felajánlotta, A kör 3-ik (január 10.) ülésén Féjes Áron, titkár ref. kollégiumi tanár A polgári iskolák reformjáról tartott széleskörű tanulmányra valló, derekas értekezést. E reformot azon törekvés tulajdonítja, hogy fanügyi vezérfiérfiaink s kivált a miniszter, a közoktatás egész szervezetében s annak egyes tagozataiban helyes elvek érvényesülését s a különböző iskolák szerves összefüggését akarják biztosítani. A sikeres reform alapjául felolvasó a népiskolák ügyének rendezését sürgeti, s ezt, annyira fontosnak tartja,. hogy ennek megoldása minden más tanügyi reformot meg kellene, hogy előzzön. A polgári iskolák keletkezésének, fejlődésének és jelenlegi helyzetének részletes, hű kifejtése után a reformkérdésekkel kapcsolatosan saját álláspontját fejti ki. Ezek alapján véleményét a következő tételekbe foglalja össze : 1. A polgári iskola, mint közoktatásunk szükséges tagozata, fentartandó s annak reformálása közoktatásunk alsó és középfokú intézeteire való tekintettel kell hogy történjék. 2. A polgári iskola 7 osztályúvá szervezendő, még pedig kettŐs"'tagozattal, melyeknek mindenike befejezettegészet alkotó ismeretkört nyújt; 4 osztályú alsó tagozatot minél több helyen (4—5000 lakossal biró községekben), teljes polgári iskolát pedig ott kell létesíteni, a hol azt magasabb érdekek követelik. 3. A tanfolyam végén tartandó érettségi vizsgálatra a polgári iskolánál szükség nincs, mert az érettségi bizonyítmány eredeti jellege szerint egyetemi tanulmányokra képesítő fokozatnak tekintendő s e szempontból még a felső kereskedelmi iskolák érettségi bizonyítvány adásá-