Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-30 / 18. szám

kifejti, hogy a pszikhologia nem felelhet meg a pedagógia minden kérdésére; sőt épen az alapvető kérdések: mi a nevelés célja, — milyen legyen az ember-ideál, a melynek megvalósítására kell törekedni a nevelőnek. — nem fejthetők meg a pszikhologia, hanem csak az ethika és a kultúrtörténet alapján. Jónás János alelnök mondott köszönetet előadónak »a szép, érdekes és tanulságos ismertetésért; de különösen azért a hálára kötelező buzgóságért, melylyel a kör ügyét felkarolja. Igazi vezér és útmutató ő, ki mindenkor megtalálja a helyes módot arra, hogy a kör működését oly térre terelje, a hol az valóban gyümölcsöző lehet. Ezért van, hogy a kör minden tagja feltétlen bizalommal, a legnagyobb tisztelettel és őszinte szeretettel fordul elnöke felé*. A kör 2-ik (november 26.) ülésén Posch Árpád, kir. főgimnáziumi tanár tartott felolvasást A tanári munka eredményességének némely feltételeiről. Előadó felsorolja azokat a kedvezőtlen körülményeket, melyek a tanárt mai napság hivatásának teljesítésében akadályozzák. Ilyenek : a zsúfolt osztályok; helytelen tárgy- és órabeosztások ; a fegyelmezésben és a tanításban követett eljárásnál az egyöntetűség hiánya ; a nyelvi tanításnál a nagy óraszámból és sok Írásbeli dolgozatból eredő megunása tanárnak és tantárgynak egyaránt. — Az érdekes előadáshoz fűzött eszmecsere után a kör Jónás János elnöklő alelnök azon indítványát fogadta el, hogy az Egyesület igazgatósága a Közlöny útján indítson mozgalmat, melynek célja a mai 60—68, sőt még több tanulóval zsúfolt osztályok megszüntetése legyen. Csak akkor remélhetjük, hogy középiskoláinkban tanításról és nevelésről a szó igazi értelmében beszélhetünk, ha egyszer a létszámot az egyes osztályokban törvényi úton leszállítják. Következett dr. Wágner Lajos állami főreáliskolai tanár érdekes felolvasása A polgári iskolák reformjáról, melyben megemlékezvén báró Eötvös Józsefről, mint népiskolai törvényünk megteremtőjéről, — kifejti a polgári iskolák szervezetét, számát, tanulóinak létszámát, s ismerteti mindazt, a mit e kérdésben az utóbbi időkben tettek, írtak, javasoltak; végül fölveti a kérdést: elégséges-e a 4 osztályú polgári iskola, vagy szükségesnek kell-e ítélni a 7 osztályú, érettségi vizsgálattal összekötött polgári iskolák felállítását ? Az alapos hozzászólásokból említsük fel Jónás János alelnöknek a szög fejét eltaláló, radikális indítványát, a következő érvelő szavakkal: »Ha mi arra törekszünk, hogy minden iskola visszanyerje eredeti rendeltetését, akkor a legnagyobb örömmel üdvözölhetjük a hét osztályú, érettségi vizsgálatig felvezető, önkéntesi jogot nyújtó és bizonyos hivatalokra képesítő polgári iskolák felállítását. Nem kiván ez iskolák szervezetéről s tanárainak képesítéséről nyilatkozni; de azt belátja, hogy a kérdésbe, a mint azt ma tárgyaljuk, sok kicsinyes személyes és anyagi érdek is belejátszódhatik. ő csupán magát az új iskola felállításának eszméjét s az attól várható üdvös eredményeket tekinti.... Folyton panaszkodunk, hogy zsúfolt osztályainkban lehetetlenség tanítani; egyre hangzik, hogy nem való elemek tódulnak a középiskolákba, sőt az egyetemekre is... Ezek számára van szükség a hét osztályú polgári iskolákra.* Ennek folytán a gyűlés nagy szótöbbséggel kimondja, hogy a hét osztályú polgári iskolák felállításának eszméjét a legmeleg hben üdvözli, mert ezen iskolákat szükségeseknek tartja s azok létesítésétől várja, hogy a középiskolák és egyetemek az oda nem való elemektől megszabadulnak s eredeti rendeltetésüket visszanyerik. — Ezen indítványnyal a pozsonyi kör, — a többi körtől egészen eltérőleg — a részünkről is helyesnek vallott álláspontra helyezkedett. Külön, hosszú cikkeket lehetne közölni a kör to" vábbi működéséről, illetve az ott kifejtett értekezésekről. Azonban terünk hiánya még csak a reprodukálást sem engedi meg. Minek következtében nincs más mód, mint az érdeklődőket és az illető szakférfiakat utalni az Országos Tanáregyesületi Közlöny f. é. 16. számára, a hol Gzóbel Gyula, állami főreáliskolai tanár szakértekezéséről: A rajztanításról s ;

a hozzáfüződött eszmecserékről sok tanulságos dolgot fog olvashatni, a kör január 7-én tartott (3-ik) ülésén, a melyen dr. Jeszenszky István, ág. h. ev. lyceumi tanár is érdekes felolvasást tartott, a nagy vakáció kérdéséről. Fejtegetéséből említsük meg, hogy majdnem minden nyugoti államban a nagy vakáció tekintetében más a szokás. Franciaországban augusztus—szeptemberben, Olaszországban agusztus 15-től október 15-ig, Ausztriában julius 15-től szeptember 15-ig, Németországban, csak juliusban, Svédországban junius elejétől augusztus végéig tart a nagy vakáció. — A gyűlés túlnyomó többsége a mai rendszer fentartása mellett nyilatkozott. Végül a kör 4-ik (február 11.) üléséről említsük meg Szilágyi S. Aladár, kereskedelmi akadémiai tanár felolvasását A modern iskolai épületek higiéniájáról és berendezéséről. Ebben a következő kérdéseket fejtegette: 1. Milyen legyen az iskola telke? 2. Milyen legyen az épület fekvése, tervezete, anyaga, felépítése, világítása, szellőztetése, egyes részeinek szerkezete? 3. A belső berendezésnél mire kell a fősúlyt fektetni ? Végre indítványt nyújt be : 1. Kéressék fel a közoktatási kormány, hogy az összes hazai intézetek célszerű elhelyezése és berendezése iránt intézkedjék ; 2. a tanárjelölteknek már az egyetemen módot nyújtsanak arra, hogy az iskolák modern és a higiéniai követelményeknek megfelelő berendezéséről kellő felvilágosítást nyerjenek. — Tirchala elnök ugyan köszönetet mond a nagy buzgalommal megírt értekezésért, de az indítványt meílőzni kéri, mert azt tartja, hogy a miniszter az első ember, a ki az iskolák célszerűbb elhelyezését és berendezését óhatja, és mert a forrást is meg kellene jelölni, a honnan a szükséges pénzt meríteni lehetne. — A kör ily értelemben határozott. Sepsi-Szentgyörgy. Benke István, (Folyt, köv.) ev. ref. kollégiumi tanár. TÁRCA. Micsoda betegségben szenvedett Pál apostol ? Lapunk f. évi 11—14. számaiban közöltük Wernle: »Pál, mint pogány hittérítő* című munkáját, s azt hiszszük, nem lesz érdektelen, ha kiegészítjük azt egy másik, szintén igen alapos dolgozat közlésével, a mely arra a kérdésre kiván, a lehetőségig megfelelni, hogy mi lehetett az a betegség, mely Pált kínozta s a mi miatt többször panaszkodott? E dolgozatot Herzog, müncheni orvos írta a Ref. Kirchenzeitung számára, s abból veszszük át a következőkben. * * * Pál apostol leveleiben elég különféle panaszokat és utalásokat találunk az ő testi gyengeségeire, fogyatkozásaira és szenvedéseire vonatkozólag. Ha felidézzük magunk elé mindazokat, a miken az Ur e küzdő szolgája, az ő hosszú és küzdelemmel teljes életében átment és a miket átszenvedett, s mindama támadásokat, a melyek az ő, különben sem erős testét ostromolták, — akkor teljesen érthetők panaszai. A II. Kor. 11. fejezetében így beszél