Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-30 / 18. szám

ben milyen igazán alárendelt helyzetben van minden hatóság, s mennyiben kezében tart az minden dolgot, főleg a financiákat, államsegélyt, országos közalapi segélyezéseket, melyekbe még a közgyűlésnek sincs beleszólása; hogy a papiroskormányzás, papiros-alkotmány ós bürokrácia miképen ül diadalt az autonomia felett..; de feleslegesnek látjuk már folytatni tovább. Eleget mondottunk az eddigiekben is. Sapienti sat. Hanem kérdezheti valaki, hogy az alkotmányosság másik kritériumával, az ellenőrzéssel miképen állunk a legalkotmányosabb egyházi szervezetben ? Meg vannak-e az alkotmányos garanciák, s a hatalmi túlkapások ellen meg van-e a kellő védelem, a kellő biztosíték ? Röviden felelünk, hogy : nincs. — Kényes a dolog, azért röviden végezünk vele. Az egyházmegyei rendes- ós igazgató-tanács a megfelelő egyházi testületek közigazgatási felelős hatósága, de egyúttal közigazgatási bírósága is. Ugyanazon testület a maga közigazgatási intézkedései felett bíráskodást gyakorolhat. A kolozsvári hírhedt lelkószválasztási ügy bizonyítja, hogy mily botrányos állapotok fejlődnek ki az ily kótlakiságból; a bíráskodás pártatlan ságába vetett hit lehetetlen, hogy meg ne inogjon az ember lelkében. Vegyük csak figyelembe az előbb említett esetet, az egyházközség központi vagyonáról, illetőleg kölcsönóről. Ugyan hol keressen orvoslást az egyházközség? Ha polgári per-utra lép : összes hivatalosai menten fölfüggesztetnek s fegyelmi kereset alá vétetnek. Ha az egyházkerületi közgyűléshez fordul: sérelmi panaszát az igazgató tanács véleményes javaslatával együtt, tehát az ő szemüvegén keresztül látja a közgyűlés, melynek 3

U része a kormányon lévőknek befolyása alatt létrejött önkiegószítés utján állíttatott be. — A nagy többség az ügyet csak akkor ismeri, az egyszeri felosvasásból, a kommentár világítása mellett; mert ha netalán a sérelmeseknek eszökbe jutna ügyüket a nyilvánosság elé vinni, — kerületi határozat van rá, — fegyelmi büntetéssel sujtandók. Államsegély osztás, közalapi segélyre felajánlás, körlelkészségek betöltése stb, mind igazgatótanácsilag történik; sőt sokszor ú. n. »elnöki úton«. Amazt legtöbbször végzi a titkár, segédtitkár, számvevő; emezt a püspök, ki diszlokálhat is az igazgató-tanács beleegyezésével. Ugyan hol van a mi kerületünk szűkös és nyomorúságos helyzetben levő lelkészein számára a kellő bizbiztosítók, hogy véleményt merjenek nyilvánítani? A. lelkész elszólja magát, B. lelkész talán agitál stb.: bőrén válthatja meg. Ez ellen nincs appelláta, mert ezek a közgyűlés elé nem tartoznak. A panasz még több bajjal járhat. Idézhetnénk itt is még elég példát; de ebből is elég, a mit mondottunk. Nem mondjuk, hogy gyakorlatra, tényekre hivatkoztunk volna, hanem igenis állítjuk, hogy oly lehetőségekre mutattunk rá, melyek az erdélyi ev. ref. egyházkerület legalkotmányosabb egyházi szervezetében minden nap előfordulhatnak, a melyek ellen nincs biztosítók. Bocsássanak meg nekünk azok, kik ez alkotmány által el vannak ragadtatva; de mégis ki kell jelentenünk, hogy egy oly szervezet, mely az önkormányzati szervek érvényesülésének nem ad megfelelő tért, — itt mindent összeszorít, amott indokolatlanul, sőt jogtalanul kitágít, — a mely az egyéni ós testületi jogok védelmére a szervezetben ülők önkénykedései ellen kellő és feltétlen jogi biztosítékot nem nyújt: nem csak hogy nem »legalkotmányosabb« szervezet, hanem rnóg az »alkotmányos« jelzőt is nehezen bírja meg. Erdélyi. ISKOLAÜGY. A tanárkörök szervezete és működése egy félév alatt. (1898. szeptember. — 1899. február.) VI. (Folytatás.) Igen érdekes volt a kör első ülésén még Pirchala Imre elnöknek Referátum az újabb pedagógiai jelenségekről című szabad előadása, melynek rendjén kívánatosnak tartá, hogy olykor a kör egyik-másik tagja referáljon olvasmányairól; a mennyiben azok a nevelésre és tanításra vagy pedig a középiskolában tárgyalt szaktudományokra vonatkoznak. Ő maga ezt most megkezdi s bemutat néhány olyan új müvet és értekezést, melyek a fiziológiai pszikhológiának a pedagógiára való alkalmazására vonatkoznak. Ismerteti az elfáradás kérdését és azon méréseket, melyeket részint az esztheziométerrel és ergograffal, részint egyszerű számtani műveletek végeztetésével, vagy az emlékező és kombináló tehetség mérésére alkalmas dolgozatokkal Kraepelin, Burgerstein, Ebbinghaus, Wagner és Kremsics végeztek. Ismerteti továbbá Schillernek az ily mérésekre alapított müvét: »Der Stundenplan, ein Kapitel aus der paedagogischen Psychologie und Physiologie«. — Ziehen : »Die Ideenassociation des Kindes* cimű értekezése alapján ismerteti, hogy miképen lehet a gyermek képzet-készletének mintegy inventáriumát felállítni és azon törvényeket kutatni, melyek szerint az eszmetársulás a gyermek lelkében véghez megy A fiziologiai pszikhológiának módosító hatása van úgy, a nyelvtudomány módszereire és felfogására, mint különösen a nyelvtanítás módszerére, és ezzel kapcsolatosan ismerteti Félix Franké: »Die praktische Spracherlernung auf Grund der Psychologie und der Physiologie der Sprache* című értekezését. Ezzel szemben ismerteti Volkelt-nek a német filologusok utolsó gyűlésén tartott értekezését: »Psychologie und Paedagogik«, melyben elismerve a pszikhologiának a pedagógiával való szoros kapcsolatát, mégis a túlzásoktól óv, és