Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-23 / 17. szám

a nagy-enyedi kollégiumban köztanítói állást viselt, azután 1872-ben kölföldre ment ós Tübingában,"az egyetemen bölcsészettudori címet nyert 1874-ben. Tübingából hazajővén, Nagy Péter püspök titkára lett Kolozsvártt, hol az egyetemen a bölcsészeiből egyet, magántanári képesítést szerzett ós két éven át bölcsészet-történetet adott elő. 1876-ban gyakorló lelkész lett Nagy-Enyeden, hol dr. Kovács Ödön társaságában élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, mint az Egyházi ós Iskolai Szemle szerkesztője. Lapja, mely 1876-tól 1883-ig állott fenn, főleg a kolozsvári egyházpolitika ellen dolgozott, melynek Szász Domokos, a későbbi erdélyi püspök és Szász Béla voltak az irodalmi és közgyűlési vezetői. Az egyházi vagyon centralizációja, a lelkészképzés Kolozsvárra vitele, az erdélyi egyházszervezet sértetlen fentartása: ezek voltak az ostromolt egyházpolitika főbb pontjai. Envedi papsága idejében, 1889-től kezdve, négy évig theologiai helyettes tanárként is működött. — 1892-ben Szászvárosra választották meg második lelkésznek s az ottani református főgimnáziumnál vallástanári állást is viselt. 1895/96-ban gyülekezete által szabadságoltatva, Nagy-Enyeden a theol. akadémia utolsó esztendejében még egyszer helyettes tanár volt. 1898-ban, Szász Gerő lemondása után, az erdélyi egyházkerület főjegyzőjévé választották; Szász Domokos halála óta (1899. január 8) helyettes püspök és most április 18-ika óta az erdélyi egyházkerület rendes püspöke. Dr. Bartók az egyházi irodalomban is figyelemreméltó tevékenységet fejtett ki. Irt hírlapi cikkeket, theologiai tanulmányokat ós vallástani kézikönyveket. Cikkei az Egyházi Reformban, az Erdélyi Protestáns Közlönyben s a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban jelentek meg; két nagyobb tanulmányát »Bodola Sámuel életraj zacc (Nagy papok életében) és »Az erkölcsi élet legfőbb kérdések (Tájékozásban) a protestáns egylet gyűjteményes kiadványa közölte; Bibliaismertetós 1895. és Bibliai elbeszélések 1896. c. vallástani kézikönyvei Nagy-Enyeden jelentek meg; Huszonöt év a Bethlen-főiskola theologiai akadémiája történetéből c. tanulmánya történeti mezőn mozog. Jelenleg Kálvin Institúciója magyar fordításának szuperrevízióján dolgozik. Örömmel és reményteljes várakozással üdvözöljük dr. Bartókot Erdély püspöki székén és tiszta szívből kívánjuk, hogy működése áldásos és sikerekben gazdag legyen. Se. F. ISKOLAÜGY. Előadói javaslat a jog- és államtudományi államvizsgálatra vonatkozó törvényjavaslat-tervezet tárgyában. Előterjesztetett a magyarországi ev. ref. egyetemes tanügyi bizottság 1899. ápril 4-ikén tartott ülésén. (B'olytatás és vége.) Részint hagyományainknál, részint tényleges viszonyainknál fogva tehát a legmelegebben üdvözöljük Nagyméltóságodnak a szemináriumokra vonatkozó tervét. De viszont nem hallgathatjuk el a feletti kételyünket, hogy épen az egyetemeken — a rendkívül nagy létszám miatt — sikerülni fog-e, még adjunktusok alkalmazása mellett is, — a kikre, közbevetőleg legyen mondva, a jogakadémiákban, legalább egyelőre aligha lesz szükség, — a kötelező gyakorlatok szervezése. S ez az aggodalom, úgy hiszszük, annál figyelemreméltóbb, mert az említett reformra, Nagyméltóságod kijelentése szerint, épen a budapesti egyetem szorult rá leginkább, mint a melynek hallgatói nagyobbára, visszaélve a tanszabadsággal, az iskolai év nagy részén át tanulmányaikra kevés gondot fordítanak ; sőt közülök igen sokan csupán azért Íratják be magukat az egyetemre, mert itt az előadások látogatása nem állván ellenőrzés alatt, akár állandóan is vidéken tartózkodhatnak. Míg a szemináriumok életbeléptetésével tehát főképen az egyetemi oktatás sikerét akarja Nagyméltóságod fokozni: az államvizsgálatra bocsáttatás előföltételéül szolgáló végbizonyítványok kiállítására felhatalmazandó jogakadémiák minősítése által ez utóbbiakat igyekszik hivatásuk magaslatára fölemelni. Ez utóbbi törekvését különösen nekünk, ev. reformátusoknak kell hálával fogadnunk. A minősítésnek Nagyméltóságod által megállapított, föltételei — készséggel elismerjük — összhangban állnak azzal a kitűzött céllal, hogy az általunk fentartott jogakadémiák minden tekintetben erősekké és így alkalmasakká tétessenek arra, hogy az összes jog- és államtudományi karok közt elannyira kívánatos versenyben sikerre) részt vegyenek. Az említett föltételeknek jogakadémiáink egy része már ma is eleget tesz, így nevezetesen a legszigorúbban alkalmazkodik a királyi és állami jog- és államtudományi karokra nézve érvényes mindenkori tanulmányi és vizsgálati rendhez; 8 rendes tanszéket tart fenn s tanárainak egy része, az Ő felsége által megerősített zsinati törvényeink értelmében, az egyetemi magántanári jogosultságot vagy megszerezte már, vagy annak záros határidő alatt leendő megszerzésére köteleztetett, más része ellenben irodalmi munkássága s hosszas és sikeres tanári szolgálata alapján méltán tarthat igényt a Nagyméltóságod által kilátásba helyezett átmeneti kedvezményre; ezenkívül jogakadémiai tanáraink fizetését igyekszünk fokozatosan javítani, habár e tekintetben még a kormány rendelkezése alatt álló jogakadémiák tanárai is messze állnak attól, a mit már az 1850-iki legfelsőbb elhatározás biztosított számukra, hogy t. i. egyenlő rangfokozatba és díjosztályba soroztassanak az egyetemi tanárokkal; végül említett intézeteink nagyobb részének magasabb színvonalon való állandó fentartása anyagilag teljes mértékben biztosítva van. Ha azonban Nagyméltóságod arról győződnék meg, hogy van olyan * anyagilag gyönge jogakadémiánk» is, mely ama föltételeket nem képes teljesíteni: nemcsak a mi saját felekezeti • érdekünk, de a Nagyméltóságod által hangsúlyozott «országos érdek» is azt kivánja, hogy az