Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-06 / 6. szám

tudomásul vette a miniszteri jelentésnek a közoktatási tanácsra s a főiskolákra vonatkozó részét. Csókán János ismertette ezután a miniszteri jelen­tésnek a középiskolákra vonatkozó részét, melyet a bizott­ság vita nélkül tudomásul vett. Tuba János tett ezután a jelentés népoktatási részé­ről előterjesztést, a mely örömmel konstatálja egyebek közt azt, hogy a 400 millenniumi iskola létesítése már tényleg be van fejezve s hogy azokat oly helyeken állí­tották föl, a hol nemcsak a közoktatás ügyének, de a nemzeti érdekeknek is szolgálatot tesznek. Az előadói jelentés kiemeli annak szükségességét is, hogy állami óvo­dák nagyobb számmal létesíttessenek, minthogy jelenleg az óvoda-köteleseknek csakis 16 százaléka járhat óvodába. Hangsúlyozza továbbá az előadó, hogy valóban elérkezett már annak az ideje, hogy szigorúan megrendszabályoz­tassanak azok a tanítók, a kik bár tudnak magyarul, a magyar nyelv tanítását mégis szándékosan és roszhisze­müleg elhanyagolják. Sándor Józsefnek a gazdasági ismétlő-iskolákra, Kiss Albertnek a községi kisdedóvodák állami segélyezé­sére és Sághynalt a magyar nyelv tanításának szigorú ellenőrzésére és a muraközi népoktatási viszonyokra vonat­kozó fölszólalásai s Wlassics miniszter fölvilágosításai után tudomásul vette a bizottság a miniszteri jelentésnek a népoktatási ügyre vonatkozó részét. Sándor Józstf ismertette a miniszteri jelentésnek a szakiskolákra vonatkozó részét. Rövid vita után, melynek során Wlassics miniszter kifejtette azon indokokat, a me­lyek folytán határozottan a mellett van, hogy a felső keres­kedelmi iskolák megmaradjanak a közoktatásügyi minisz­térium hatáskörében, tudomásai vette a bizottság a minisz­teri jelentésnek szóban forgó részét. Végül Szinnyei-Merse Pál ismertette a jelentésnek a művészeti intézetekre s múzeumokra vonatkozó részét. Az előadói előterjesztés kapcsán Wlassics miniszter tüze­tesen nyilatkozott a létesítendő képzőművészeti akadémiá­ról, kiemelve, hogy annak célja lesz megadni a fiatalság­nak a módot, arra, hogy a középfokú művészeti oktatást idehaza megnyerhesse. Az akadémia szervezetére nézve megjegyezte a miniszter, hogy nem fog semmiféle chablon mögé húzódni s az lesz törekvése, hogy az intézet sza­bad versenyre alapított iskola legyen, élő minta utáni rajzolással, kompozicionális gyakorlattal, korrigáló taná­rokkal. Az építkezés előtt enquétet hív majd egybe, a mely behatólag meg fogja beszélni ezt a kérdést is. A jan. 31-ki ülésen Mócsy Antal ismertette a minisz­teri jelentésnek a tanító és tanítónöképezdé/cre vonatkozó részét. Kiemelte, hogy ámbár a legutóbbi évben 396-tal szaporodott a képezdék látogatóinak száma s 1500-an kaptak képesítést, ez a szám még mindig nem elégséges a 28,000 tanítói és tanítónői állásban fölmerülő hiány pótlására s arra, hogy a még létesítendő iskolák is tan­erőkkel láttassanak el. Oda kell törekedni, hogy a tanítói fizetés emelésével a tehetségesebb, hivatással bíró ifjakat vonzzunk a tanítói pályára s ez által segítsünk a tanítói hiányon. Pildner kívánatosnak tartaná, ha szigorú ellen­őrzés alá vétetnének azok a magánjellegű polgári isko­lák, melyek a tanítóképzők legselejtesebb elemeinek néhány­nap alatt képesítést adnak a 6-ik polgári osztályból, a melylyel aztán ezek az elemek a jegyzői pályára léphet­nek. Tuba fölemlítette, hogy a közoktatási miniszter e tárgyban legközelebb rendeletet bocsátott ki, a mely útját fogja állani az ily visszaéléseknek. Sághy addig is, míg a tanítói fizetések emelhetők lennének, alkalmas eszköz­nek tartja a tanítóhiány orvoslására azt, ha az államilag segített községi iskolákban is tíz évi szolgálat után, az iskolaszék fölterjesztésére, 500 frtig lenne fölemelhető az alapfizetés. Kammerer Ernő azt tartja, hogy a tanítóhiány orvoslása érdekében előbb-utóbb föl kell emelni a 300 fo­rintos minimumot. Zsilinszky államtitkár a fölvetett kérdésekre meg­jegyezte, hogy a tanító-hiány tagadhatatlanul megvan s orvoslása egyik főfeladata a közoktatási kormánynak. Az orvoslás nem történhetik másként, mint a képzőknek oly ellátásával, hogy azokban a legszegényebb tanulók is kellő kiképzésben részesüljenek. A képzőintézetek száma ele­gendő f hogy azokban nincs minden hely betöltve, annak oka az, hogy a kiknek jövedelmezőbb pályára nyílik kilá­tásuk, elhagyják az intézeteket. A magán polgári iskolák által űzött visszaélésekről van tudomása a közoktatási kormánynak, a mely azokkal szemben energikus intézke­déseket tett. A tanítói fizetések emelése fokozatosan halad s a tanfelügyelői állások betöltésénél a lehetőséghez képest figyelemmel van a közoktatási kormány a tanítókra is. Végül Ováry Ferenc tüzetesen ismertette a miniszteri jelentésnek az emberbaráti intézetre vonatkozó részét. Kiss Albert óhajtaná, hogy a legközelebbi jelentésben találkoz­zunk a tanítói árvaházakkal is. Zsilinszky államtitkár be­jelentette, hogy még az idén épülni fog Kecskeméten tanítói árvaház és pedig úgy a fiúk, mint a leányok ré­szére. Ezzel tudomásul vette a bizottság a miniszteri jelen­tésnek ezt a részét is. A miniszteri jelentés tárgyalása befejeztetvén, Kam­merer Ernő előadó fölolvasta a Ház elé terjesztendő jelen­tés tervezetét, melyet a bizottság Kiss Albert és Molnár Antal néhány megjegyzése után magáévá tett. EGYESÜLET. A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület és a ref. ifjú­sági-egyesület pénteken, február hó 11-én, délután 6 és fél órakor, az ág. ev. egyház Deák-téri dísztermében (Sütő-utca 5. sz. II. em.) felolvasó- és zeneestélyt rendez. Programm: 1. DAlbert: Allemande és Gavotíe. (Suite dmoll.) Zongorán előadja Nagy Géza, zeneakadémiai nö­vendék. 2. Személyes tapasztalataim Angliában. Irta és felolvassa Vámbéry Ármin. 3. Solo, Gounod-tói. Énekli Cottely Gézáné úrnő. Zongorán, hegedűn és harmoniumon kisérik: Vecsey Lajosné, Szentkirályi Margit úrnő, Vecsey Lajos és Kovács Lajos. 4. A napkeleti bölcsek. Szavalja

Next

/
Thumbnails
Contents