Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-06 / 6. szám

mikor már az elhunyt helyére megválasztandó s az ő emlékéhez, méltó főgondnoknak beigtatása fogja ünneplő érzéseinket elfoglalni. Rendkívüli közgyűlésünk főtárgyai mult évi közgyűlésünk állal kitűzettek. Az e tavaszi Egyetemes Konventre elkészítendő s bemutatandó fontos tárgyak: az építkezési tőke kamat segélykérvények s azoknak sorrendje (67 sz. 216.1.); szegény lelkészek rendkívüli államsegélyben részesülése iránt beérkezendő kérvények (73. sz. 219. 1.); a rendezendő s esetleg anyaegyházi rangra segítendő leányegyházak s csoportosítható szórványok ügyében benyújtandó bizottsági jelentés (67. sz. 216 1.) ; esperesek és egyházmegyei gondnokok helyettesítésére kiküldött bizottság jelentése (69 sz. 2181.). Továbbá a theologiai tanárok nyugdíjintézeti szabályai iránt beérkező jelentések (74 sz. 219. I.); a beérkezendő vagyonkönyvi minták (72 sz. 219 1.), végre az 1848: XX. törvényeik 3. §-ának életbe léptetése iránt (90. sz. 251. 1.) az evang, egyház küldöttségével, zsinati küldöttségünk február 16-án tartandó közös értekezletének előterjesztése. Az évi kerületi közgyűlések rendes tárgyai nélkül is számos és nagyfontosságú ügyek lévén e rendkívüli közgyűlésen tárgyalandók, a közgyűlési tagok megjelenését s részvételét tisztelettel kérem és bizalommal várom. E fontos ügyekben s tanácskozásainkban Isten segedelméért esedezünk mindnyájan! Kelt Budapesten, 1898. január hó 31-én. Szász Károly, püspök. Budapesti egyháztanácsunk január 31-én, Szász Károly püspök mint első lelkész és Hegedűs Sándor gondnok elnöklete alatt tartott ülésében fontos építkezési ügyben hozott elvi határozatot. A budai parokhia szomszédos telkét nem rég megvette az egyház mintegy 29 ezer forintért. A két keskeny telket egyesítette, az egyesített telken a meglévő rozoga épületeket leromboltatja s azok helyén háromemeletes bérházat építtet, abban helyezvén el a lelkész lakását is. Az egyháztanács, beható eszmecsere után, a megejtett szakértői számítások alapján, az építési bizottság ajánlatára elhatározta, hogy a lakásokat f. évi augusztus l-re felmondatja, az építési tervek elkészítésére építészeket kér fel, s a legcélszerűbbnek mutatkozó terv alapján a ház építését, a mi közel kétszázezer forintba kerül, f. évi augusztus elején megkezdeti. — Továbbá bejelentetett az elnökség részéről, hogy a főgimnázium államsegélyi szerződése a kultuszminisztériumtól visszaérkezett s ennek értelmében a jelenleg 12 ezer frtos állami segítség évenként 2—2 ezer forinttal növekedve, három év múlva 18 ezer forintra emelkedik. — Végül Steiger Gyula egyháztanácsos indítványára az egyházi bizottság megbízatott, hogy tegyen javaslatot az iránt, miként lehetne a Kálvin-téri templomnak nagy ünnepeken életveszélyes túlzsúfoltsága ellen s az egyháztagoknak a templomba bejutása érdekében célravezető intézkedéseket tenni. ISKOLA. A tanítói ötödéves korpótlékok biztosítása ügyében a kultuszminiszter körrendeletet bocsátott ki 1413/98. szám alatt a közigazgatási bizottságokhoz, melyben utasítja őket, hogy hívják fel a községi és felekezeti iskola-fentartókat arra, hogy a törvény értelmében gondoskodjanak a folyó évi október hó 1-én esedékessé válandó első ötödéves tanítói korpótlék biztosításáról. A korpótlék megadása az iskolafentartót terheli, azonban, ha a fentartó ezt a saját erején megtenni képtelen volna, a törvény értelmében álla'msegélyt kérhet e célra. Az ily államsegély iránti kérvények f. évi június végéig adandók be az illető megyei közigazgatási bizottsághoz. Felhívjuk e dologra iskolafen tartóink figyelmét, annyival is inkább, mivel a miniszter körrendelete szerint, a később beérkező kérvények figyelembe nem fognak vétetni. A közoktatás állapotáról szóló 1897. évi miniszteri jelentést mult hó 29-én és 31-én tárgyalta a képviselőház közoktatási bizottsága. Az első ülésen maga a kultuszminiszter elnökölt, a másodikon azonban, miután a miniszter Bécsbe volt kénytelen utazni, Zsilinszky államtitkár. A január 29-iki ülésen a jelentésnek az- országos közoktatási tanácsra és a felsőbb tanintézetekre vonatkozó részeit Sághy Gyula tüzetesen ismertette. Helyeselte azt, hogy a miniszter a jogi szakoktatást törvény által kivánja szabályozni, sőt indokoltnak találná, hogy az egyetemi oktatás a maga egészében valahára törvényes szabályozást nyerne, tekintettel a tanárok szolgálati viszonyainak rendezésére is. Helyesli azt is, hogy az orvosi vizsgálati rendszer új szabályozása ügyében a miniszter a tanárok körén kivül álló szakférfiakat is meghallgat. A budapesti egyetem jogi karánál szükségesnek véli a tanerők szaporítását, az orvosi karnál pedig sürgős teendőnek tartja különösen a Pasteur-intézetnek mielőbb megfelelő helyiséggel való ellátását. Konstatálván a kolozsvári egyetem örvendetes fejlődését, célszerűnek tartaná, ha lassankint a kisebb egyetemek rendszerére térnénk át. A József-műegyetem hallgatóságának folytonos emelkedése azt bizonyítja, hogy itt az ideje a második műegyetem létesítésének, a mely Szegeden lenne fölállítandó. Pap Samu és Kiss Albert hozzászólása után a miniszter utalt arra, hogy tavalyi budgetbeszédének nagy részét épen annak szentelte, hogy törvény által óhajtja szabályozni a felső oktatás kérdéseit s az előkészületeket erre nézve meg is teszi, előre jelezvén, hogy nem barátja azon tendenciának, mely egy vagy két előfordulható visszaélés miatt a tudományos életben az autonom jogokat meg akarja nyirbálni. A jogi vizsgálati rendszerre vonatkozó törvényjavaslat rövid idő alatt be lesz nyújtható. Egyik föladata lesz a javaslatnak az is, hogy a jogakadémiák versenyképesekké tétessenek. A miniszternek a fölvetett egyes kérdésekre vonatkozó további fölvilágosításai után a bizottság helyeslő