Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

keresztelt, majd Tokav az egyház és templomépítés tör­:énetét olvasta tel, végül Simon Ferenc jászberényi lelkész elragadó imádsággal ajánlotta a gyülekezetet s templomát az Isten gondviselő kegyelmébe. * Feltűnt, hogy bár az egyház egyesült prot. missziói egyház, ág. hitv. ev. lelkész sem szóval, sem írásban nem jelentkezett, pedig — a mint hallottam — több izben és módon meghívást nyert erre az ünnepélyre egyik közel lakó ev. lelkipásztor. Bizonyosan gyengélkedett, mert talán csak más ok, mint valami e fajta, a testi életben rejlő, nem tartotta vissza ? Vagy talán azért nehez­telt, mert az ág. ev. egyházi felsőség nem valami hatha­tósan támogatta a hatvani gyülekezet törekvését?! Ez se legyen nagy baj és ne zavarja meg a hatvani testvérek békességét., egymás iránt való szeretetét. Régi mese szól a vesszőről, a mely szálanként pozdorjává törhető, de egy csomóba kötve ellentáll az erőnek. Legyen a hatvani egyházban erős az egyetértés, a testvéri szeretet által; kösse őket egy csomóba a magas, erkölcsi célokért küzdés erősítő, bátorító, lelkesítő tudata. Haypál Benő. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. Az amerikai nagy baptista missziói társulat nagy sikert mutat a térítés dolgában. Legutóbb kiadott jelen­tése szerint az 1897. évben a keresztség által 13,197 sze­mélyt vett föl a baptista gyülekezetbe, mely szám az egyes országok között következőleg oszlik meg: Svédor­szágra esik 2032. Németországra 2836, Oroszországra 980, Finnországra 153, Dániára 256, Norvégiára 170, Francia­országra 215, Spanyolországra 26, Birmára 2471, Assamra 1189, Telugulandra 1870, Khinára 475, Japánra 189 s a Kongóra 335 személy. Mint ismeretes, a baptista misszió nagyon tevékeny, s munkásságának tárgyai a keresztyének és a pogányok egyaránt. Különösen Ameriká­ban és a vagyonosabb osztályban terjed nagy mérvben a baptizmus. Hoensbroech gróf, az ismert exjezsuita Németorszá­gon a minap egy házasságközvelítő intézetnek esett ál­dozatul, mely alkalomból a pápás s a prot. sajtó részé­ről heves támadásnak volt kitéve. A mult évben a német prot. érdekek szolgálatában álló »Evang Bund« tagjai közé lépett, sőt annak magdeburgi közgyűlésén beszédet is tartott az általa alaposan ismert ultramontánizmusról. Nemes és tapintatos cselekedet volt tőle, a midőn a mi­nap az »Evang. Bund« köréből kilépett, a miért neki az elnökség, Wintzingerode gróffal és Witte tanárral az élén meleg hangú átiratban köszönetet szavazott. Ha ügye tisztázódik s a fellegek felöle elvonulnak, szokott buzgő­ságával újból szolgálhatja az »Evang. Bund« igaz prot. ügyét. Mi Őszintén fájlaljuk az esetet, és bizton várjuk és reméljük az ő rehabilitálását. Addig pedig — a mint az illik hozzánk — késsünk az ítélettel. Németország 20 egyetemén a mult félévben mind­össze 31,693 hallgató volt, és pedig: 2682 ev. prot. és 1263, r. kath. theologus, 8747 joghallgató, 8047 orvos­növendék és 10,954 bölcselethallgató. Leglátogatottabb egyetem volt a berlini 4882, legkevésbbé látogatott a * Hát Keresztesi Samu, a hatvani gyülekezet tulajdonképeni szervezője s első, lelkes harcosa miért maradt ki a szereplők közül? Nagyon illő lett volna róla sem feledkezni el; pedig elfeledkeztek. Sserk. rostocki 462 hallgatójával Legtöbb protestáns theologus (433) tanult Halléban, a legkevesebb (27) Rostockban; a legtöbb r. kath. theologus (302) Boroszlóban, a legkeve­sebb (135) Würzburgban ; a legtöbb joghallgató (1468) Berlinben, a legkevesebb (116) Rostockban;' a legtöbb orvosnövendék (1182) Münchenben, a legkevesebb (99) Rostockban; a legtöbb bölcselethallgató (2099) Berlinben, a legkevesebb (107) Greifswaldban. A 20 egyetemen mindössze 29,428 német és 2265, külföldi hallgató tanult. A tanárok létszáma 2493 és pedig 1066 rendes, 84 ú. n. honorár. professzor, 582 rendkívüli és 761 magántanár. A legtöbb tanára (366) volt a berlini, a legkevesebb (49) a rostocki egyetemnek. A poroszországi bibliatársulat a minap ülte meg, nagy és lélekemelő ünnepélyek kíséretében fennállása 84-ik évének emlékünnepét. Nyomtatásban is megjelent évi je­lentése szerint a mult forgalmi évben 108,481 egész bib­liát, 48,837 újszövetséget és 600 zsoltárost hozott forga­lomba: 62.409 biblia a felsőbb iskolák osztályainak, 26,000 a házasoknak s 1642 példány a konfirmándusok­nak szólott. A katonák és tengerészek között 5078 egész biblia és 21,469 új-testámentom kelt el. Az ú. n. revi­deált vagy oltárbibliának 4-ik kiadása tervbe van véve, s legközelebb hagyja el a sajtót. Lehetetlen nem örven­denünk a bibliának, mint a könyvek könyvének és igazi népkönyvnek a különféle emberek, népek és nemzetsé gek között való ily nagymérvű terjedésén! Az emberiség e legnagyobbszerü pedagógikájának ily bámulatos terje­dése a legerősebb bizonyíték a keresztyénség embert és világot nemesítő erejének és hatásának. A protestáns szerzetesség gondolata merült föl theol. irodalomban! Egy német névtelen író vetette föl, s azt vitatja, hogy ideje volna imár szakítania a protestantizmus­nak a szerzetesség Luther általi hagyományos elítélteté­sével, mert a szerzetesség egyszerű elejtése a ker. szemé­lyiségek végtelenül becses erejétől fosztja meg a protes­tantizmust. Természetes, hogy a szerzetesség ideáljának csakis evang. értelemben való megújításáról és realizálá­sáról lehet itt szó. Oly vallásos géniuszok, mint a mi­lyen Assisi Ferenc volt, a protestáns keresztyénségnek is hasznára válhatnak. E tekintetben Harnack tanár egyik irata is figyelemreméltó szempontokat jelzett 1891 -ben. A »prot. szerzetesség* írójának az az alapgondolata: » Wcltüberwindung auchdurch das Mittel der Weltflucht«. Az »Allgemeine Zeitung« mellékleteként 1895. júl. 1. óta, Spectator neve alatt >egyházpolitikai levelek« jelen­nek meg. írója okoskodásai az ultramontánizmusról Hoensbroech gróf fejtegetéseire emlékeztetik az olvasót. Erős hive a modern állameszmének s a lelkiismereti szabadságnak s lelkes barátja a Német birodalom jelen egységének és nagyságának. Különbséget tesz politikai vagy ultramontán és vallásos egyházi katholicizmus között. Előbbi IX. Pius és XIII. Leó pápa műve, utóbbi a közép­kori Assisi Ferencz keresztyénségére való visszatérés s a pápa tisztán lelki hatalmának helyreállítása. Az ultra­montán vagy politikai katholicizmust következőleg defi­niálja: »Ultramontán az, ki az egyház fogalmát a vallás fölé helyezi, ki a pápát fölcseréli az egyházzal, ki isten­országát e világból valónak mondja s a középkori kuria­lizmus szellemében Péter hatalmát a fejedelmek és népek feletti joghatóságában látja, ki vallásos meggyőződését hatalmi érdekeknek rendeli alá és saját lelkiismeretét egy idegen tekintélynek áldozza fel. A pápaságot mai állásá­ban »az antik caesari világuralom folytatásának« mondja, s »Róma küzdelme a világuralomért a legterjedelmesebb és legtartalmasabb fejezete az újabb világ- és egyház­történelemnek «. Sajnos, hogy egy Niebuhr vagy Bismarck

Next

/
Thumbnails
Contents