Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

Canossába jutott egyházpolitikájának sejtelme sem volt a politikai katholicizmusról, a melynek eszközei az ultramontán sajtó, a kath. nagygyűlések, a pápás egyesületek s Franciaország radikalizmusa. A középkori világellenes keresztyénség visszaállítására van ma szükség Assisi Ferenc értelmében, s ebben a szellemben ítéli meg a protestántizmust is. Részvéttel értesülünk Smith Hóhért Pearsell, hírneves amerikai evangélista haláláról. Tisztelettel hajlunk meg az evangélium olyan ereje és hatalma előtt, a milyen ebben a nagy evangélistában lakozott. A Németországban is megindult evangélizáló mozgalom is őreá vezethető vissza. Körülbelől 25 év óta serényen buzgólkodott azon, hogy az evangélium nemesítő erői a lelkekbe behatoljanak. Csak a módszere ellen lehet kifogást tenni, mert nagyon emlékeztet az angol methodizmusra. A belmissziót most már vándorlelkészek által is gyakorolják Brandenburgban. Faluról-falura járva belmiszsziói előadásokkal hívják fel a hivek figyelmét a belmiszszió áldásos munkásságára. Bárcsak nálunk is meg lehetne azt valósítani! Közelebbről Wichern, Fliedner, Bodelschwing és mások belmissziói munkásságát ismertették, s különösebben a társadalmi bajok földerítésével foglalkoztak. Egyúttal a belmissziói irodalom termékeire is felhívták a hallgatók figyelmét. Érdekes leletekről értesít az egyptomi archaologiai társaság nem rég megjelent évi jelentése. Oxvrhyncliusban görög kéziratokra akadtak, a melyek között főleg Menander egyik töredéke rendkívül érdekes; ezenfelől Euripides, Platón, Thukvdides, Demosthenes és Xenophon műveiből is találtak i: töredékeket, s többek közt egy pargament tekercsen 300 verset az Ilias 5-ik könyvéből. A jelentés a theologusokat érdeklő leletekről is értesít. János evangéliumának, az I. korinthusi levélnek és egy apocryph evangéliumnak töredékei is napfényre kerültek a 3-ik századból. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Újabb egyházi beszédek cím alatt megjelent és szerkeszlőségünkhöz'beküldetett Lévay Lajos, sárkeresztúri ref. lelkész egyházi beszédeinek Ill-ik kötete. A csínos kiállítású, 189 lapra terjedő könyv Kiss Arón tiszántúli püspöknek van ajánlva, születése 83-ik évfordulója alkalmából, és 17 egyházi és 5 esketési beszédet tartalmaz. Nem sokára részletesen ismertetjük, addig is felhívjuk rá az érdeklődők figyelmét. Ára 1 frt. Kapható Kókai Lajos bizományosnál Budapesten. ** Szivemet hozzád emelem. Elmélkedések és mádságok nők számára. Irta Boros György. Kolozsvár. Gámán J. nyomdája, 1898., kis 8-ad rétben 242 lap, ára vászonkötésben 1 frt 20 kr., bőrkötésben 3 frt, bársonykötésben 5 frt. Kapható szerzőnél Kolozsvárt (Rózsa-utca 3. sz.) — Boros Györgynek, a kolozsvári unitárius theologiai intézet kiváló tanárának ez az imádságos könyve hézagpótló munka az egyházi irodalomban. Tudtunkkal a hazai unitárius irodalomnak alig van ilynemű terméke. A kálvinista és a lutheránus magánimakönyvek terén most nagy a választék. Boros könyve segítség akar lenni a szív érzelmeinek Istenhez emelésében. S erre a célra egészen alkalmas munka. Rendszere könnyen áttekinthető. Elmélkedéssel kezdi, s ilyen van 14. Ezek arra vannak szánva, hogy előkészítsék a hangulatot, megzendítsék az érzelmeket, hogy a mindennapi foglalkozás, az életviszonyok, a szomorú nagy ünnepi alkalmak szerint egy-egy imában nyilatkozzanak meg. Imádság 69 van a könyben, melyek I. mindennapiak, II. alkalmiak (az élet utain címmel) és III. ünnepiek három csoportjába vannak sorozva. Mind az elmélkedések, mind az imádságok rövidek, egykét csöndes pillanatra valók; egyszerűek, hogy bárki is könnyen a saját szavaira ismerjen bennök. Szerző arra céloz, hogy fölébreszsze velők a talán csak lappangó áhítatot és fölemelje a sziveket Istenhez, mivégből az elet sokféle gondja és fájdalma között vigasztalásra, s a jó napokban hálaadásra igyekszik buzdítani. S Borosról el kell ismerni, hogy vallásos, imádságos lelkületű ember. Imádságaiban jól eső melegség, természetesség s a gyöngéd női kedélynek megfelelő finomság ereje lüktet. Nem okoskodó, nem is moralizáló, inkább érzelmes és kegyes lélek. Nem esik a hitfeleinél szokásos racionalizmus hibájába. E mellett lelke sokat asszimilált az evangélium igazságaiból és erőiből. Az evangélium felé közeledő unitáriusok közül való, a kik, mint Channing, sokat elsajátítottak az evangélium eszme-köréből és érzésvilágából. Ám azért mindent nem. Mert habár nem exclusiv, nem merev unitárius, azért az evangélium istenemberi Megváltója és Üdvözítője, az az életadó és megszentelő lélek és hatalom, mely a keresztyénség legsajátabb magvát és igazi vonzó erejét, üdvözítő szentségét alkotja: ez az erő mégis hiányzik a Boros hittudatából. Pedig a könyve irodalmi szempontból kiváló termék. Szépen van írva. Választékos, egyszerű s mégis vonzó nyelven Boros nem frazeolog, nem bombasztikus író. Nem deklamál, nem orátoroskodik, mikor imádkozik. Az írás modorát követi, melyet nyelvében szépen alkalmaz. Zamatos, kenetes, szivet melegítő. Épen azért a könyvnek szép jövőt, jóslunk. A szerző hitfelei között nagy kelendőségre fog emelkedni. A kiállítása is sikerült: csinos alak, szép nyomás. Szerzőjének tisztelettel gratulálunk szép munkájához. (F.) ** Értekezleti emiékönyv a dunamelléki egyházkerületnek Budapesten, október 17-én tartott tanácskozmánváról, szerkesztette Szöts Farkas, az értekezlet titkára, Budapest, 1898. nyomatta Hornyánszky Viktor, kis 8-ad rétben 66 lap. — Tartalma: Az egyházi értekezletek eddigi működéséről — Szőts Farkas. —Gondolatok egyházunk jövője fölött — Farkas József. — Az egyházi fegyelemről — Haypál Benő. Választmányi javaslat az egyházi adózás reformja tárgyában. — Választmányi és közgyűlési jegyzőkönyv. — A közgyűlés naplója — Hamar István. — Számadás az 1897. évi bevételekről és kiadásokról. — Adományok kimutatása. — Az értekezlet tisztikara és választmánya. — Ötödik Emlékkönyve ez már a dunamelléki egyházkerület kebelében a közgyűléssel egyidejűleg tartatni szokott egyházi értekezletnek, melynek tanácskozásai évről-évre növekvő érdeklődéssel szoktak lefolyni. A mostani Emlékkönyvben három na-102*