Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-11 / 50. szám

a bevezetésben említettem volt, — az Edinburgh Review­nek, ennek a kiváló kritikai folyóiratnak ide vonatkozó ismertetései* voltak hűséges támaszaim. Az önállóbb kuta­tásnak, tüzetesebb tanulmányozásnak babérjaira ennélfogva számot nem tarthatok, de az anyagot, a mit közlemé­nyeimben nyújtani szerencsés voltam : szereteltei és igaz érdeklődéssel bocsátottam közre. Csak általános vázlatok ezek a VIII. Henrik után fellépett s az angolországi protestantizmust folyvást fenye­gető korszak képéhez; s mint ilyenekből, természetesen, Allén bibornoknak, ennek a szinte vakbuzgóságig menő katholikus hitvédelmi írónak az egyéni jellemvonásai sem domborodhatnak ki a maguk teljes mivoltukban. Valamikor később lesz még alkalmam e vázlatokat kiegészíteni, s az angol államegyház gyermek- és ifjúkorát kissé nagyobb arányokban is ecsetelni. Ifj. Zsoldos Benő. ISKOLAÜGY. Vallástanitásunk reformja. (Folytatás és vége.) Más intézetek. A polgári fiúiskolákban, melyek eddig csak négy osztálylyal bírtak, nagyon zavaros és rendszertelen a vallás­tanítás. A legkülönbözőbb tárgyak és kézikönyvek válta­koznak és pedig rend szerint a középiskola valamely magasabb osztályáé a polg. isk. alsóbb klasszisában, jólle­het a polg. iskola aműgy is közönségesebb elemekből áll, mint amaz. Ez az összevisszaság s a határoknak áthágása, a gyengébb sikeren kivül azt eredményezi, hogy mikor a növendék másik hasonló vagy magasabb intézetbe (pl. keresk. isk., tanítókép/.ő), vagy épen a polg. isk. most felállított magasabb osztályaiba lép át. megint csak azt a könyvet kapja, melyet már 1—2 éven át — idő előtt — tanult. Ezt a visszás helyzetet meg kell szüntetni s a középiskola alsó négy osztályának fentebb körülírt vallás­tani tárgyait és kézikönyveit alkalmazni a polg. iskola négy osztályára. A mennyiben pedig most már itt is fel­állíttatnak a felsőbb osztályok, ezek a megfelelő rendben átveszik a középiskola felső osztályainak tárgyait. Csupán a vallástörténelem maradhat el, mert csak három felső osztályra van kilátás. A kereskedelmi iskolák és tanítóképző-intézetek, melyek a közép- vagy polg. iskola negyedik osztályából nyerik növendékeiket, eddig is kevés eltéréssel a közép­iskola felső osztályainak vallástani tárgyait tanulták, ezentúl is — minden eltérés nélkül — ezeket alkalmaz­hatjuk reájuk, és pedig a négyéves tanítóképzőre mind, a hároméves keresk. iskolára, ha külön taníttatik, az összehasonlító vallástörténet elhagyásával. * Edinburgh Review ov Critical Journal, No CCOXXIV. 354—389. 1. Leányiskolák. A leány-gimnáziumban ugyanazon tanterv szerint kell berendeznünk a vallástanítást, melyet fentebb a közép­iskolákra nézve általánosan megállapítottunk. A polgári leányiskolákra, ha rangjukat és a többi intézetekhez való viszonyukat tekintjük, nyugodtan alkal­mazhatnak — miként a polg. fiúiskola négy osztályára — a középiskola I.—IV. osztályának tárgyait és könyveit. Es ez sokkal helyesebb eljárás volna az eddiginél, mely szerint a polg. leányiskola I.—IV. osztálya jelenleg a kőzép-isk. III—VT. osztályának tantárgyait tanulja (t. i. az 1.—Il.-ban Nagy P. kátéja nyomán hit- és erkölcstant, a III.—IV-ben Bocsor nagyobb ker. egyháztörténetét), miáltal nemcsak túlterhelés áll elő, hanem a polg. leány­iskola is belenyúl a magasabb intézetek köreibe. Ámde bármennyire következetesek maradnánk eddig keresztülvitt rendszerünkhöz, ha a mi tárgyunkat tekintve a polg. leányiskolát a középiskola I.—IV. osztályaival egyformásítanók, mégis itt, tekintetbe véve azt a szerepet, melyet a polg. leányiskola betölt, egy kis eltérést meg kell engednünk. A szóban levő intézet növendékeinek u. i. csak kisebb percentje megy magasabb intézetbe, a nagyobb rész visszatér az életbe. Ha mi nekik csak biblia-ismertetést, meg hit- és erkölcstant tanítunk, az előbbiek a felsőbb intézetben szereznek egyháztörténeti ismereteket, de az utóbbiak a nélkül végzik be tanul­mányaikat. Ezt pedig nem szabad engednünk; inkább a biblia-ismertetés maradjon el, ebből megkapták már úgyis az elemi iskolában a lényeget. Tanítsunk tehát egyház­történetet is, de ne egy magasabb intézet magasabb osztályának tankönyve szerint, miként eddig, hogy növen­dékeinket túl ne terheljük és némely részök jövendő tanulmányának elébe ne vágjunk, hanem olyant, mely nekik megfelel. Fordítsuk meg a polg. leányiskola eddigi tanulmányi rendjét s az I.—II. osztályba hozzuk be azt a kis egyháztörténetet, melyet fentebb az elemi iskola V.—VI. osztálya számára kijelöltünk. Ha növendékünk az elemi iskolában maradt volna, úgy is ezt tanulná. Erre a körülményre tekintettel, ez a tankönyv kiválóan fontos­nak tartsa, hogy a történelmi női alakok s a régi vallásos családi élet képét élénk, megragadó színekkel fesse, mert az intenzív hatás a fődolog s nem az adatszerű teljesség és folytonosság. A III.—IV. osztály pedig átveheti a közép­iskola III.—IV. osztályának hit- és erkölcstanai Itt esetleg Nagy Péter kátéja is használható, mivel a megelőző évek­tárgyai nem teszik lehetetlenné. Nem ismétli, sőt kiegé­szíti azokat, a mennyiben biblia-ismertetést is ad. Ez által a polg. iskola szükségleteinek eleget teszünk, a nélkül, hogy körét túllépnők. A hat osztályú felső leányiskola I.—IV. osztálya a polg. leányiskola négy osztályával egyenrangú. Vallástani tárgyaik és tankönyveik is jelenleg ugyanazok. Az V.—VI. osztály pedig a középiskola VIII. osztályának tárgyát: Farkas: Magy. prot. egyháztörténetét tanulja. Ámde a mit fentebb a polg. iskoláknál elmondottunk, azt itt is alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents