Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-11 / 50. szám
a bevezetésben említettem volt, — az Edinburgh Reviewnek, ennek a kiváló kritikai folyóiratnak ide vonatkozó ismertetései* voltak hűséges támaszaim. Az önállóbb kutatásnak, tüzetesebb tanulmányozásnak babérjaira ennélfogva számot nem tarthatok, de az anyagot, a mit közleményeimben nyújtani szerencsés voltam : szereteltei és igaz érdeklődéssel bocsátottam közre. Csak általános vázlatok ezek a VIII. Henrik után fellépett s az angolországi protestantizmust folyvást fenyegető korszak képéhez; s mint ilyenekből, természetesen, Allén bibornoknak, ennek a szinte vakbuzgóságig menő katholikus hitvédelmi írónak az egyéni jellemvonásai sem domborodhatnak ki a maguk teljes mivoltukban. Valamikor később lesz még alkalmam e vázlatokat kiegészíteni, s az angol államegyház gyermek- és ifjúkorát kissé nagyobb arányokban is ecsetelni. Ifj. Zsoldos Benő. ISKOLAÜGY. Vallástanitásunk reformja. (Folytatás és vége.) Más intézetek. A polgári fiúiskolákban, melyek eddig csak négy osztálylyal bírtak, nagyon zavaros és rendszertelen a vallástanítás. A legkülönbözőbb tárgyak és kézikönyvek váltakoznak és pedig rend szerint a középiskola valamely magasabb osztályáé a polg. isk. alsóbb klasszisában, jóllehet a polg. iskola aműgy is közönségesebb elemekből áll, mint amaz. Ez az összevisszaság s a határoknak áthágása, a gyengébb sikeren kivül azt eredményezi, hogy mikor a növendék másik hasonló vagy magasabb intézetbe (pl. keresk. isk., tanítókép/.ő), vagy épen a polg. isk. most felállított magasabb osztályaiba lép át. megint csak azt a könyvet kapja, melyet már 1—2 éven át — idő előtt — tanult. Ezt a visszás helyzetet meg kell szüntetni s a középiskola alsó négy osztályának fentebb körülírt vallástani tárgyait és kézikönyveit alkalmazni a polg. iskola négy osztályára. A mennyiben pedig most már itt is felállíttatnak a felsőbb osztályok, ezek a megfelelő rendben átveszik a középiskola felső osztályainak tárgyait. Csupán a vallástörténelem maradhat el, mert csak három felső osztályra van kilátás. A kereskedelmi iskolák és tanítóképző-intézetek, melyek a közép- vagy polg. iskola negyedik osztályából nyerik növendékeiket, eddig is kevés eltéréssel a középiskola felső osztályainak vallástani tárgyait tanulták, ezentúl is — minden eltérés nélkül — ezeket alkalmazhatjuk reájuk, és pedig a négyéves tanítóképzőre mind, a hároméves keresk. iskolára, ha külön taníttatik, az összehasonlító vallástörténet elhagyásával. * Edinburgh Review ov Critical Journal, No CCOXXIV. 354—389. 1. Leányiskolák. A leány-gimnáziumban ugyanazon tanterv szerint kell berendeznünk a vallástanítást, melyet fentebb a középiskolákra nézve általánosan megállapítottunk. A polgári leányiskolákra, ha rangjukat és a többi intézetekhez való viszonyukat tekintjük, nyugodtan alkalmazhatnak — miként a polg. fiúiskola négy osztályára — a középiskola I.—IV. osztályának tárgyait és könyveit. Es ez sokkal helyesebb eljárás volna az eddiginél, mely szerint a polg. leányiskola I.—IV. osztálya jelenleg a kőzép-isk. III—VT. osztályának tantárgyait tanulja (t. i. az 1.—Il.-ban Nagy P. kátéja nyomán hit- és erkölcstant, a III.—IV-ben Bocsor nagyobb ker. egyháztörténetét), miáltal nemcsak túlterhelés áll elő, hanem a polg. leányiskola is belenyúl a magasabb intézetek köreibe. Ámde bármennyire következetesek maradnánk eddig keresztülvitt rendszerünkhöz, ha a mi tárgyunkat tekintve a polg. leányiskolát a középiskola I.—IV. osztályaival egyformásítanók, mégis itt, tekintetbe véve azt a szerepet, melyet a polg. leányiskola betölt, egy kis eltérést meg kell engednünk. A szóban levő intézet növendékeinek u. i. csak kisebb percentje megy magasabb intézetbe, a nagyobb rész visszatér az életbe. Ha mi nekik csak biblia-ismertetést, meg hit- és erkölcstant tanítunk, az előbbiek a felsőbb intézetben szereznek egyháztörténeti ismereteket, de az utóbbiak a nélkül végzik be tanulmányaikat. Ezt pedig nem szabad engednünk; inkább a biblia-ismertetés maradjon el, ebből megkapták már úgyis az elemi iskolában a lényeget. Tanítsunk tehát egyháztörténetet is, de ne egy magasabb intézet magasabb osztályának tankönyve szerint, miként eddig, hogy növendékeinket túl ne terheljük és némely részök jövendő tanulmányának elébe ne vágjunk, hanem olyant, mely nekik megfelel. Fordítsuk meg a polg. leányiskola eddigi tanulmányi rendjét s az I.—II. osztályba hozzuk be azt a kis egyháztörténetet, melyet fentebb az elemi iskola V.—VI. osztálya számára kijelöltünk. Ha növendékünk az elemi iskolában maradt volna, úgy is ezt tanulná. Erre a körülményre tekintettel, ez a tankönyv kiválóan fontosnak tartsa, hogy a történelmi női alakok s a régi vallásos családi élet képét élénk, megragadó színekkel fesse, mert az intenzív hatás a fődolog s nem az adatszerű teljesség és folytonosság. A III.—IV. osztály pedig átveheti a középiskola III.—IV. osztályának hit- és erkölcstanai Itt esetleg Nagy Péter kátéja is használható, mivel a megelőző évektárgyai nem teszik lehetetlenné. Nem ismétli, sőt kiegészíti azokat, a mennyiben biblia-ismertetést is ad. Ez által a polg. iskola szükségleteinek eleget teszünk, a nélkül, hogy körét túllépnők. A hat osztályú felső leányiskola I.—IV. osztálya a polg. leányiskola négy osztályával egyenrangú. Vallástani tárgyaik és tankönyveik is jelenleg ugyanazok. Az V.—VI. osztály pedig a középiskola VIII. osztályának tárgyát: Farkas: Magy. prot. egyháztörténetét tanulja. Ámde a mit fentebb a polg. iskoláknál elmondottunk, azt itt is alkal-