Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-27 / 48. szám

nagylelkű jóltevője, Stolz Károly úr is, ki idegen létére fejedelmi adományban részesítette a mi kis egyházunkat, közel 1000 frtnyi jótéteményt közölvén azzal, nem is számítva ama felbecsülhetlen értékű jó indulatot, melylyel kieszközölte a városunkban levő hatalmas vasgyártól, melynek ő a főigazgatója, hogy templomunk s parochiánk egész éven által való szénszükséglete a társulat által lesz minden időkre fedezve. Este pedig, midőn minden templomi ünnepély véget ért, egy nemzeti mulatságot is rendeztünk, melynek főképeni célja az volt, hogy festői nemzeti magyar viseletünket a meghívott idegeneknek bemutassuk. Pompás cigány zene mellett remekül járták lobogós ingujjú, sarkantyús csizmás legényeink, sugár szép magyar lányokkal a csárdást. Volt is ennek bámulója elég. Az angolok nem győzték dicsérni eléggé a magyar viselet és tánc szépségét. íme ilyen volt a mi ünneplésünk. Megható, felséges minden részletében. Áldott legyen érette a mi Urunk Istenünk, ki nekünk e nagy napot adta, hogy azon örvendjünk és vigadjunk. Az Ő nevére térjen tőlünk minden áldás, dicséret, dicsőség"; szent neve magasztaltassék fel általunk és minden népek által örökkön örökké. Chicago, Illinois. 1898. nov. 7. Harsányi Sándor, ev. reform, missziói lelkész. IRODALOM. ** Lic Rácz Kálmán Egyházi Beszédek című munkájának, melyet Lapunk 46-ik számában ismertettünk, az árát tollhibából tévesen közöltük. A munka ára a mint a címlapon is olvasható, nem 1 frt 60 kr., hanem 1 frt 65 kr. vagyis három korona harminc fillér. ** Kossuth Lajos iratai. Vl-dik kötet. Történelmi tanulmányok. I. rész. 1863—1866. végéig. II. rész: Levelek. Sajtó alá rendezte Kossuth Ferencz, Budapest, 1898. Athenaeum r.-társulat kiadása nagy 8-ad rétben LXIV-f 573 lap, ára fűzve 5 frt, díszes vászonkötésben 5 frt 80 kr. Kossuth nagybecsű irataiból maga a nagy hazafi négy kötetet, néhai Helfy Ignácz meg egy kötetet rendezett sajtó alá. Ezt a Vl-ik kötetet Kossuth Ferencz szerkesztette. A szerkesztés az előbbi kötetek módszerét követi. Az első rész (l—LXIV. lap.) nagy vonásokban a kor vázlatát adja s ezt a szerkesztő Kossuth Ferencz írta. A második részt levelek, még pedig magának Kossuthnak a levelei, utasításai, kiáltványai képezik, melyek közé az összefüggés kedvéért néhány másoktól eredő levél és jelentés is be van illesztve. Azokról az időkről van ebben a kötetben szó, mikor a hazájáért rajongó és szenvedő nagy lélek, a hatvanas évek derekán a maga utolsó erőfeszítéseit tette, hogy elnyomott hazáját külföldi segítséggel és fegyverrel felszabadítsa. Arról a nevezetes korszakról szól ez a vaskos kötet, a mely 1866-ban az olasz nemzeti egységet megalkotta s mely az 1866-dik évi porosz-osztrák háborúval a német egység megvalósításához az első döntő lépést megtette. Kossuth ebben az időben az olasz és a porosz kormánynyal operált Ausztria és a Habsburg-ház ellen, Magyarországnak az 1849-évben kikiáltott függetlensége érdekében. Az olasz és a porosz kormányt már meg is nyerte a magyar függetlenség fegyveres kivívása eszméjének, sőt a poroszok pénzbeli és katonai segítséget is nyújtottak Kossuthnak, ki a felkelés politikai és katonai tervét kidolgozta és annak az Ausztriával háborúskodó porosz és olasz kormányokat meg is nyerte. Ámde Magyarországon akkor már a Deák Ferencz szelleme irányította a közvéleményt, mely az uralkodóházzal és Ausztriával inkább akart békésen kiegyezni, mint a fegyveres erő koczkázatával tőle elszakadni. Ez volt az egyik oka a Kossuth terve meghiúsulásának. Másik pedig az, hogy az olasz és a porosz kormányok, félrevezetve rá octroválták Kossuthra, hogy megbízhatatlan és érdemetlen emberekkel kisértse meg az együtt működést. A nagyérdekű könyv a magyar emigráció ez utolsó és dugába dőlt kísérletét ismerteti a Kossuth levelei keretében. Felhívjuk rá az érdeklődők figyelmét. (F.) ** A reformáció emlékünnepén elmondott egyházi beszédét egy csinos füzetben adta ki Arany Gusztáv, kecskeméti ref. segédlelkész. Végig olvasva e beszédet, örvendett a lelkünk, hogy hallottuk benne a tiszta evangélium hatalmas hangját s éreztük az erejét annak a Léleknek, a mely az evangélium fáklyáját felgyújtotta egykor ama nagy napon. A beszéd hatalmas erővel, lendületes, erőteljes nyelven ostromolja benne a ref. egyház tagjai közé becsúszott pápista szokásokat s azokkal szemben meggyőzőleg mutatja fél a Szentírás igaz tanítását. Az ilyen egyházi beszéd megérdemli, hogy kinyomassák. Az ilyen beszéd tesz hatást, s hogy tett is, mutatja az, hogy szerző az egyháztagok óhajtására s özv. Mészáros Jánosné anyagi támogatásával nyomatta ki. A beszédet ajánljuk olvasóink figyelmébe. (II.) ** A Szalay-Baróti-féle > Magyar Nemzet Története* című illusztrált munkából a 85-ik füzetet kaptuk, mely dr. Baróthi Lajos tollából hazánk legújabb kori történetének az abszolút uralom alatti (1849—1860) időszakát, majd az 1861. évi országgyűlés, a provizorium (1860 -1862) időszakát és az Ausztriával való kiegyezést ismerteti. A füzetet két műmelléklet (Erzsébet királyné arcképe és a korznázás képe) s 12 csinos szövegkép díszíti, még pedig Albrecht főherceg, Bach, Ferencz József, Erzsébet királyné, Széchenyi István, Vay Miklós báró, Deák Ferencz, Apponyi György gróf, Teleki László gróf, Schmerling és Majláth György arcképe. A derék munkából még két füzet fog megjelenni s ezzel a mű be lesz fejezve. A hazai történet tanulmányozására és a nemzeti érzület ápolására alkalmas müvet a Wodianer F. és fiai cég (Budapest, Andrássy-út 21. sz.) adja ki és füzetenként 30 krért lehet megszerezni. (F.) EGYHÁZ. Személyi hírek. Kiss Áron tiszántúli ev. reform, püspök e hó 20-án ülte meg 84-ik születésnapját, mely alkalommal számosan üdvözölték, köztük a debreceni egyház presbvteriuma és a kollégium tanárai. A ritka nagy kort ért ősz püspök meghatóan mondott köszönetet