Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-27 / 48. szám

a szíves megemlékezésért. Az Isten tartsa meg kegyelmében továbbra is az ő hűséges agg szolgáját. (Se.) Lelkészbeiktatás. Szilágyi Imre, volt debreceni s.-lelkész e hó 20-án tartotta Nyírbogáton beköszönő beszédét. Beiktatása ünnepélyesen az egyházmegye rész­vételével, az ekklézsia örvendezése között ment végbe. A beiktató Szabó Lajos nyírbátori lelkész volt. Királyi kitüntetés. Királyunk Ő Felsége Mády Lajos, újpesti ref. lelkészt,, az egyház és a tanításügy terén szerzett érdemeiért a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetéshez szívesen gratulálunk! Lelkészválasztás. A tiszántúli ref. egyházkerület egyik leggazdagabb egyháza, Atány, f. hó 13-án, köz­felkiáltással Illyés János, borsod-harsányi lelkészt válasz­totta meg papjává. Ezzel véget értek az átányi hírhedt papválasztások, a melyek közül a megelőző kettőt az egyházi felsőbb hatóságok kénytelenek voltak a legcsu­nyább korteskedések miatt megsemmisíteni. E mostani egyhangú választással végre megmutatták az átányiak, hogy a tisztesség útjára tértek. A megelőző papválasz­tásokon diadalmaskodott jelöltekre nézve jellemző, hogy most szóba sem kerültek. Főjegyzőválasztás Tiszántúl. A tiszántúli ref. egyházkerületben a kerületi világi főjegyzői állásra két érdemes jelöltet állítottak: dr. Baczoni Lajos debreceni ref. jogakadémiai tanárt és Ujfalusy Béla, egyházkerületi világi tanácsbirót. A »Debreceni Prot. Lap« Baczoni Lajos mellett foglalt állást; a nevezett Lap legutóbbi szá­mában azonban Baczoni Lajos a jelöltséget, nem fogad­ván el s maga helyett Ujfalusy Bélát ajánlván, Ujfalusy győzelme teljesen biztosra vehető. Budapesti református egyházunk presbyte­riuma, Szász Károly első lelkész és Hegedűs Sándor fő­gondnok elnöklete alatt tartott ülésében elhatározta, hogy a Kálvin-téri templomba, melyet eddig silány petroleum­lámpások világítottak meg, sürgősen bevezetteti a villany­világítást. Az egyháztanácsot az a fontos ok bírta erre a nevezetes lépésre, hogy az eddigi petroleumvilágítás czél­szerűtlen és egészségtelennek bizonyult, már pedig Buda­pesten a gyakori esti keresztelések, esküvők s legújabban az esti istentiszteletek miatt jó és célszerű világításra van szükség. Az estéli istentiszteletek iránt mutatkozó érdek­lődés és vágy kielégítése végett az egyháztanács határo­zattá emelte az egyházi bizottság amaz indítványát, hogy egyelőre advent első vasárnapjától húsvét vasárnapjáig, minden vasárnap este 6 órakor, prédikációval összekötött rendes istentiszteletek tartassanak, s a lelkészeket felkérte, hogy ezeket végezni szíveskedjenek. Ez újabb intézkedés által a vasár- és ünnepnap d. u. 3 órai istentiszteletek, melyeket régi szokás szerint most is a theol. akadémia idősebb növendékei tartanak, érintetlenül hagyatnak. Egy­szersmind elhatározta az egyháztanács, hogy az orgonista kántornak ez újabb istententisztelet és a theologusok által végzett minden hétköznap reggel 9 órakor tartatni szokott istentiszteletekért, megszaporodott munkájával arányban, a fizetését megjavítja. Istentiszteletek tartását sürgetik a rákosfalvi hitfelelek is, a kik ajánlatot tettek, hogy buda­pesti egyházunk ottani hitoktatójának, közadakozásból mél­tányos tiszteletdíjat biztosítanak, ha nekik a közművelő­dési egyesület nagytermében minden vasárnap és ünnep­nap délelőttjén rendes istentiszteletet tart. Az egyháztanács örömmel fogadta a rákosfalviak hitbuzgóságra valló törek­vését, de a kérdés szervezeti és pénzügyi részét kiadta az egyházi bizottságnak teljes előkészítés és javaslattétel véget*. Nevezetes reformot indított meg az egyháztanács a vallás­oktatás terén, a mennyiben egyházi bizottságának kezde­ményezésére egy háromtagú bizottság útján memorandum alakjában részletes tervezetet dolgoztatott ki a fővárosi összes elemi és középiskolák számára. Ezt a memoran­dumot most Lapunk útján sokszorosíttatja, egyházi bizott­ságával keblileg s az érdeklődő szakértők által sajtó útján megbiráltatja, hogy a hitoktatást végre-valahára a székes­főváros szükségeihez mérve és a modern pedagógia köve­telményeinek megfelelőleg megjavíthassa. Az emlékiratra, melynek közzétélelét Lapunk mai száma kezdte meg, e helyről is felhívjuk az érdeklődők figyelmét, s egyszers­mind kijelentjük, hogy a nagyfontosságú kérdés irodalmi megvitatása előtt készséggel megnyitjuk Lapunk hasábjait. (F.) ISKOLA. Az osztrák császár jubileuma és a magyar iskolák. Wlassics Gyula kultuszminiszter a fenhatósága alatt álló állami iskolák igazgatóságaihoz a következő rendeletet intézte: 5035. eln. sz. Ő császári és apostoli királyi Felsége uralkodásának 50-ik évfordulója alkalmá­ból folyó évi december hó 2-án hálaadó istentiszteletek fognak tartatni, melyeken a kormányhatóságok stb. részt veendenek. Miről tekintetességedet tudomás végett oly fölhívással értesítem, intézkedjék, hogy ezen alkalomból az ifjúság is az istentiszteleteken vegyen részt. Budapest, 1898. november hó 2-án. Wlassics Gyula, s. k. Ez a rendelet, a mely annak a hiperlojalitásnak az eredménye, a mely a nemzeti érzésen is túl teszi magát, felszólalás tárgyát képezte a képviselőházban is s legalább is csodál­kozásra ragadott mindenkit, a ki tudja, hogy mi a különb­ség az osztrák császár és a magyar király között. Nincs róla tudomásunk, hogy a miniszter ez irányban meg­kereste volna a mi egyházi főhatóságainkat; de nem kételkedünk felette, hogy ha úgy volna is, mind a hála­adó istentiszteletre, mind az ifjúságnak ezen való rész­vételére vonatkozó megkeresések egyszerűen csak ad acta tétetnének. Tanárválasztás. A késmárki ágost. hitv. evang. lyceum fentartótestülete, folyó hó 20-án tartolt ülésében, 16 pályázó közül, szótöbbséggel Binder Jenő, birdai lel­készt választotta meg vallástanárává. Tanári jubileum. Scholtz Fezenc késmárki evang. gimnáziumi tanár a napokban ünnepelte meg 40 éves tanári jubileumát. A jubilánst a gimnázium fentartótestü-

Next

/
Thumbnails
Contents