Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-13 / 46. szám

póban mentek aztán keresztül a hosszú tárgysorozaton. A jegyzők és a többi előadók mindent eleve pompásan előkészítettek, úgy, hogy a legtöbb esetben a gyűlés szó nélkül fogadta el határozati javaslataikat. Nagyobb vitát csak a tanítói korpótlékok ügye és a kollégiumi igazgató­tanács albizottságának a gazdasági tanács jegyzőkönyvei­nek felülvizsgálásáról szóló jelentése keltett. Élénkebb érdeklődés mellett tárgyalták még a főiskolai könyvtár rendezését és a hódmezővásárhelyi kántorok temetési magánéneklését. De tartsunk sorrendet! A püspöki jelentés után Zsigmond Sándor egyh. főjegyző a királyné halála alkalmából Ő felségéhéz inté­zendő részvétfelirat szövegét olvasta fel. A feliratot a közgyűlés elfogadta s egyszersmind a királyné szobrára 300 frtot szavazott meg. Ezek után Szunyogh Szabolcs egyházk. megválasztott világi tanácsbiró ünnepélyes fölesketése következett. Meleg hangon köszönte meg a megtiszteltetést s Ígéretet tett arra, hogy odaadó buzgalommal fog küzdeni szeretett egyházunk szent jogaiért és nagy czéljaiért. Hiszszük, igé­retét beváltja. Az elnökség bejelentette, hogy Farkas Antal egy­házk. világi főjegyző nem volt rábírható lemondása vissza­vételére. A közgyűlés úgy ezen lemondást, mint Tóth Sámuelét theologiai tanári és egyházk. levéltárnoki állá­sáról sajnálattal vette tudomásul. A főjegyzőségre a sza­vazást elrendelte. A theol tanszéknek pályázat útján való betöltése iránt intézkedett; egyházk. levéltárnokká pedig nyomban megválasztotta Zsigmond Sándor esperes­főjegyzőt. Az egyházk. pénztárak 1899. évi költségvetését 52,449 frt 12 kr. bevétellel és 41,185 frt 31 kr. kiadás­sal megállapították. Ezek után a tanítói korpótlékok ügye következett. Élénk vita után Tisza Kálmán következő indítványát fogadták el. 1. Feliratilag kérje fel az egyházkerület a vallás-és közokt. minisztert, hogy az egyes egyházak ellen elren­delt végrehajtásokat függeszsze fel. 2. A konvent űtján kéressék fel a miniszter, hogy a korpótlék iránti jelent­kezés idejét 1899. közepéig terjeszsze ki. 3. A lelkészek és egyházak körülményesen tájékoztassanak arra nézve, hogy miként állítsák ki folyamodványaikat, tekintettel lévén azon arány kimutatására, mely az egyházi és isk. adók, meg az állami adóterhek között fennáll; s figyelmeztes­senek, hogy tisztán az évi pozitív jövedelmeiket mutassák ki. Ezen adatokat aztán az esperesek fölterjesztés előtt revideáljak. Az elutasított egyházak és lelkészek pedig nyugtattassanak meg, hogy ügyök kedvező elintézése végett az egyházkerület megtette a lépéseket. 4. A konvent kérje meg a kultuszminisztert, hogy a felekezeti iskolák korpótléka iránti jogosultságát, miként ez már a községi iskolákra nézve történt, szabályrendeletileg formulázza. A közgyűlés tudomásul vette Csiky Lajos theol. tanárnak az Andaházy-Szilágyi intézet gondnokává történt megválasztatását, s Csiky esküjét nyomban le is tette. Szintén tudomásul vette a közgyűlés, hogy a város Komlósi Arthurt és Ábrahám Lászlót az Andaházy-Szilágyi intézet bizottságába beválasztotta. A városi tanács jelentését a zsoltároknak 15,000 példányban való kinyo­matásáról és a debreceni egyházmegyének az énekes könyv revideálását és az egyetemes nyugdíjintézet felállí­tását sürgető felterjesztéseit szintén csak tudomásul vették. A debreceni főgimnáziumi osztályok túltömöttségé­nek megszüntetése és az elemi iskoláknak a kollégiumból való kiköltöztetése felől a gazdasági bizottság javaslatának beérkezése után határoznak érdemileg. A gimnáziumban megüresedett classika-philologiai tanszékre a választást a lejárt pályázat alapján csak a tavaszi közgyűlésen ejtik meg. Legalább is különösnek mondhatjuk ezt a határo­zatot. Mert hiszen, ha most nem akarta betölteni a kerület az üresedésben lévő állást, miért hirdetett arra pályázatot? Ha pedig oka volt rá, miért helyezte ez okot figyelmen kivül a választásnak ilyen, szinte példanélküli felfüggesz­tésével ? Az ilyen eljárás, habár ok nélkül is, gyanút kelthet és semmi esetre sem szolgál a kerület dicsőségére. Elfogadták az igazgató-tanács határozatát a pár­huzamos osztályok szaporítása iránt intézett miniszteri sürgetésre vonatkozólag. A főgimnáziumban s a tanítóképezdében a helyet­tesítés tárgyában az igazgató-tanács intézkedéseit tudomásul vették és javaslatait elfogadták. Ugyancsak tudomásul vették a tanítóképezdében a német nyelv tanítására vo­natkozó intézkedést is, mely szerint a német nyelv taní­tásával Zimermann Gyula reáliskolai tanárt bízták meg. Majd a Kecskeméthy Lajos debreceni tanár meg­hívására vonatkozó jelentést olvasták fel s azután teljesí­tették dr. Helle Károly tanár kérelmét, ki külföldi tanul­mány útjára öt havi szabadságot kért, s helyettesítésével dr. Barta Béla jogakadémiai dékánt bízták meg. A közgyűlés második napja csekély érdeklődés mel­lett, 9 órakor nyílt meg. Az előző gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után, Lengyel Imre indítványára megbízták az időszaki tanácsot, hogy a szakbizottságok ügyviteli szabályzatát dolgozza ki. Ezután Kecskeméthy Lajos tanár és Zsigmond Sándor egyházker. levéltárnok tették le az esküt s meleg szavak­ban mondtak köszönetet megválasztatásukért. Sass Béla, az igazgató-tanács id. jegyzője olvasta fel ezután az igazgató tanács albizottságának jelentését a gazdasági tanács jegyzőkönyve felülvizsgálása tárgyában. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezzel kapcsolatban felmerült a főiskolai könyvtár rendezésének komoly kérdése. Többek hozzászólása után, kik között volt Ferenczy Gyula akadémiai tanár, könyv­tárnok, Thaly Kálmán és Tisza Kálmán, a közgyűlés gr. Degenfeld József indítványát fogadta el, ki oda nyilat­kozott, hogy a könyvtár ellenőrzése végett egy bizottság alakuljon. Dóczi Imre gimnáziumi felügyelőnek a gimnáziumok új tanévi állapotáról szóló jelentése után a debreceni

Next

/
Thumbnails
Contents