Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-06 / 45. szám

mint más; épen olyan gyümölcsöző mint egyéb tőkék s ezért érette is kamat szedhető. Míg az eddig felállított tételek szerint a kereskedelmet csalás és rablásnak tekintették, ő volt az első, a ki kifejtette a kereskedelemnek nem csupán jogosultságát, hanem termelékenységét is, mivel ez az értékek számát szaporítja. Mindezek a nemzetgazdaságot egészen új, helyesebb alapra fektették, s ha még tekintetbe veszszük a reformáció működését a jobbágyság viszonyainak javítása, a nő helyzetének és a család szentségének emelése érdekében, akkor el kell hallgatnia a nemtelen vádnak, hogy a protestantizmus csak az emberiség nyomorúságát szaporította volna; mert a történelem bizonyítja, hogy nemcsak a lelki élet terén hozott létre a reformáció üdvös eredményeket, hanem a testi, az anyagi élet is megmérhetlen javakat nyert általa. És a protestantizmus nemcsak a múltban tett ily szolgálatokat az emberi társadalomnak, hanem tesz a jelenben is. Nemcsak hogy erejével és szellemével ott él a mai modern államnak mindazon intézményeiben, a melyek az emberek boldogulását vannak hivatva munkálni ; hanem mint egyház is ott áll a segítés terén és a legnehezebb munkát fejtve ki. Tekintsen csak gróf úr a pápista országokra s tekintsen oda, a hol a protestantizmus él, hat és működik, s azonnal látnia kell a szociális helyzetben feltűnő óriási különbséget. A pápista országok tele vannak szocializmussal, anarkiával, míg az igazi protestáns államoknak az ilyen bajokkal nem kell küzködniök. S nézze meg gróf úr, hogy mit tesz a szociális kérdés megoldására a pápás egyház s mit tesznek a prot. egyházak. A pápa orvosolni akarja a bajokat, de csak a szépszavú enciklikákban hangzanak a világboldogító elvek, a gyakorlati életben azonban sehol sincs ott a pápás egyház a maga megmérhetetlen vagyonával, hogy a társadalmi nyomort enyhítené. Ezzel szemben a protestáns egyházak ott vannak, a hol segíteni kell s társadalmi keresztyén munkájokkal enyhíteni törekesznek a vérző sebeket s törölgetni a nyomor keserű könyeit. Nézzen csak szét Németországban, Hollandiában, Angliában, Amerikában s ha látni tud s látni akar: megláthatja, hogy a protestantizmus szívvel-lélekkel vesz részt a szociális bajok orvoslásában. S tekintsen szét itt a hazában is s megláthatja, hogy a szegény prot. egyházak miként igyekeznek híveik terhén könnyíteni, míg a dúsgazdag római kath. egyház csak nagy vagyonán ül s tétlenül nézi a nehéz küzdelmet. Gróf úr szerint: * tehát a logika azt mutatja, hogy egyedül a kath. vallás bírja orvosolni a szociális bajokat.« Nem, tisztelt gróf úr, ezt a logika nem mutatja. A logika azt mutatja, hogy a római egyháznak megvannak ugyan a külső eszközei, hogy a szociális bajokat orvosolja, de hiányzik belőle a benső erő. A logika azt mutatja, hogy a protestantizmus már sok szociális bajt orvosolt, hivatott is reá. Véleményem egyébként az, hogy a szociális kérdést nem oldhatja meg sem a római, sem a prot. egyház, hanem csak az Úr Lelke által az evangélium. A melyik egyház jobban beviszi az evangéliumot az életbe, az fogja jobban orvosolni a szociális bajt; tehát a helyett, hogy egymás ellen igazságtalan vádakat hangoztatnánk, jobb lesz nemes versenyre kelni e munkában. Szociális kérdés addig lesz, a míg az embereket önzésök helyett a szeretet nem fogja vezérelni, a míg a dicsőséges evangélium minden szivet meghódítva a világon az utolsó ember is azt fogja mondani: »Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.« Fleischer Gyula, joghallgató. BELFÖLD. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye közgyűlése. Hódmező-Vásárelven, mult hó 19. és 20-án tartotta őszi közgyűlését legkiterjedettebb és legnépesebb egyházmegyénk, a békés-bánáti. Az egyházi elnökséget Szabó János esperes, a világit pedig, minthogy Ráday Gedeon gr. gondnokot nehéz körülmények akadályozták megjelenésében, dr. Hajnal István tanácsbnY) töltötte be. Valóban még be sem fejezte tárgyalását közgyűlésünk, midőn a szomorú hírt tartalmazó sürgöny érkezett, melyből fájdalmasan értesültünk a mi szeretett, nagy buzgóságú gondnokunk fájdalmas gyászáról, az ő kedves élete társának elhunytáról. A milyen benső, igaz ragaszkodás fűzi ez egyházmegye minden lelkészi és világi tagját a gróf úrhoz, oly benső és igazi a fájdalom érzete is, az őt most ért súlyos csapás felett. Hiszem, hogy az egész egyházmegyének érzelmeit tolmácsolom, midőn e helyen és ez alkalommal is Istentől vigasztalást kérünk a mi szeretett gondnokunknak és az erőnek lelkéért imádkozunk, hogy az ő kiváló nagy buzgóságát egyházmegyénk nagy céljainak munkálásában még sokáig érvényesíthesse. Istentisztelet után esperesünk buzgó imában kérte a gyűlés tagjaira, a tanácskozásra a Szentlélek áldását. Meleg szavakkal emlékezett meg Erzsébet királyné gyászos haláláról, s emlékét jegyzőkönyvünkben is megörökíteni indítványozta. Majd bejelentetett, hogy Futó Zoltán, most már szentesi lelkész, az egyházmegye csaknem összes szavazataival jegyzővé választatott. Az új jegyző az esküt letevén, magát a szolgálatra felajánlta. Az esperesi általános jelentés kinyomatva már előre szétküldetett a tagoknak. Néhány adatot és a közgyűlésnek erre vonatkozó határozataiból némelyeket megemlítünk. A lélekszám: 197,307. Anyaegyház 40, lelkészi állomás 46. Leányegyház 16. Fiókegyházak és szórványok száma 441. Az istentiszteletek ünnepnapokon mindenütt kellő buzgósággal látogattatnak, de a vasárnap külső megünneplésére vonatkozólag több panasz van. Sok helyen a hetivásárok e napon való tartása a baj kútfeje, de kivált városi helyeken az a körülmény, hogy a hivatalnokokat vasárnap délelőtt is munkára kényszeríti az állam. E tárgyban felirat ajánltatott a kerület útján a miniszterhez. Bizony ideje volna, ha az állam a rabszolgaság e nemét eltörülné, s hivatalnokainak egy teljes napi szabadságot engedne. Sok minden tekintetben meg lenne ennek a jótékony hatása. A pápista szokások terjedése ellen felhivatnak a lelkészek, hogy az ige erejével küzdjenek. Örvendetes tünemény, hogy a vallásos iratok terjesztése az egyházmegyében szépen fellendült. Több egyházban vallásos felolvasások is tartatnak. Itt-ott ker. egyletek is működnek az egyházias buzgóság és az áldozatkészség emelésén.