Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-04 / 36. szám

példány kelt el az elmúlt esztendőben. A * Protestáns árvaházi naptár «-t 1899. március 15-ig megejtendő elszámolás mellett bérmentesen küldi meg, a leszámolás alkalmával az el nem adott példányok visszaküldési portóját mi viseljük, minden 10 példány után pedig 1 ingyen példánynyal szolgál a Homyánszky-cég. (J.) ** A Habsburg-ház második megalapítása. Tudományos színvonalon álló könyv aligha jelent meg akkora aktualitással, mint most az Athenaeum r.-társaság kiadásában megjelenő a Magyar Nemzet Története című tíz kötetes nagy munkának nyolcadik kötete, melyet Marczali Henrik egyetemi professzor írt és a melynek teljes címe: >Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongreszsztisig 1711—1815.* Százados torzsalkodás, véres tusák után végre a mostan uralkodó dicső királyunk bölcseségével és a haza bölcsének, Deák Ferencnek, valamint legjobbjaink közreműködésével 1867-ben sikerült a magyar birodalom és az uralkodó család örökös tartományai közti viszonyt a természetes alapokon szabályozni, de e mellett a Habsburg-dinasztia nag'yhatalmi állását biztosítani, alapul véve az 1723. évi I., II., III. t.-c.-ben foglalt pragmatika sanctiót, mely a személyében azonos uralkodó alatt levő két állam, két birodalom együttes birtoklását és ebből folyó közös védelmi kötelezettséget állapítja meg. Mint tudjuk, most ennek a dualisztikus monarchiának szervezete erős próbának van kitéve. Ezen mostani szervezetnek alapgondolatát az képezi, hogy mind a két birodalom parlamentáris, alkotmányos intézményekkel legyen ellátva, mivel csak alkotmányos úton erintkezthetik egymással a kés birodalom. Ez az alkotmányosság azonban Ausztriában most válságba jutott és ebből a nagy zavarokból való szerencsés kijutáshoz igen behatóan ismerni kell az Ausztriával való mai viszonyunk alapját képező pragmatika sanctió keletkezésének történetét és mindazon körülményeket és okokat, a melyek bölcs Őseinket arra bírták, hogy a férfi ágában kihaló Habsburg-dinasztiát, a nőági örökösödés elfogadásával másodszor megalapítsák és alatta azt a nagy országtömböt, mely III. Károly jogara alatt volt, továbbra is együtt tartsák. Ennek a nagyfontosságú és most többszörös szempontból fontos korszaknak történetét ismerteti Marczali Henrik ebben a kitűnően kidolgozott könyvében, melynek második részét Mária Terézia kora, majd utána József, II. Lipót és I. Ferencz császár korának történelmi leírása tölti be. Ez utóbbi korszakok pedig épen azért tanulságosak, mivel ezekből láthatjuk azokat a majd alattomos, ravasz, hízelkedő fogásokat, majd azokat az erőszakos kísérleteket, a melyek a pragmatika sanctió kijátszásával, a magyar független államnak és birodalomnak az örökös tartományokkal való összeolvasztására, a magyar nemzet, a magyar nyelv, a magyar történelmi hagyományok kiirtására irányultak, de a nemzet erélyes ellenállásán mindannyiszor hajótörést szenvedtek. Nincs tehát az egész történetünkben reánk nézve tanulságosabb korszak jelenleg, mint épen ebben a nyolcadik kötetben tárgyalt korszak. A könyv rendkívüli széles korismeret.tel, nagy tudással van megírva és bátran mondhatjuk, hogy a legtökéletesebb munka erről a korról. Az élénk tollal megírt korszakot számos szövegkép, nagybecsű műmelléklet, művészi kivitelű hasonmás világítja meg. Körülbelül negyven a műmellékletek. több mint százötven a szövegképek száma. Végül megjegyezzük, hogy ennek a millenniumi nagy munkának a még hiányzó két kötete, úgymint a hetedik és a tizedik, még ez év folyamán be lesz fejezve. Egyes kötet ára díszes kötésben 8 frt. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. ** Megjelent a »Protestáns Pap« című lap XlX-ik évfolyamának 8-ik száma Lágler Sándor és Kálmán Dezső szerkesztésében Kölesden, következő tartalommal: XXII-ik Zsoltár. Széki Ákostól. — Az Unióról. Lágler Sándortól. — Újbori úrvacsora-osztáskor (Egyházi beszéd). Néhai ?öldváry Gerzson írásaiból. — Ezékiás (Egyházi beszéd). Bilkei Pap Istvántól. — A hitnek csodálatos fejlődése. Ritter Károlytól. — 70 éves korom hálaszavai (Ima). Pazar Istvántól. — Halotti ima siketnéma felett. Ifj. Csire Istvántól. — Törvények és rendeletek tára. Kund Samutól. — Irodalom. Tan tő Jánostól. — Különfélék. — Egyházi tiszti választások. -— Papválasztások. — Halálozások. A lapra előfizethetni a szerkesztőknél egy évre 4 frttal, félévre 2 forinttal, negyedévre 1 forinttal. — Kaphatók még régibb évfolyamokból teljes példányok, a" XVII. évfolyamból azonban az 1., 2., 3-ik számok teljesen elfogytak. ** Az első' függetlenségi harcok. Az Athenaeum részvénytársaság kiadásban megjelenő, a »Magyar Nemzet Története« cimű (millenniumi kiadás) hetedik kötetének füzetei gyors egymásutánban, hetenként kettesével jelennek meg, úgy hogy ez a közbeeső, hetedik kötet, valamint a befejező tizedik kötet még az idén befejeztetvén, az egész nagy munka az előre tervezett és túl nem lépett 200 füzettel teljes fog lenni. Ez a most megjelenő kötet *Ir

Lipót és József kora 1657—1711« címet viseli, írja Acsády Ignác akadémiai tag. Ebből a kötetből eddig megjelent 164—171. füzetek rendkívüli érdekesek és tanulságosak. A kiváló tollú jeles történetíró első Lipót császár és király udvarához vezet el bennünket és bemutatja a bécsi udvari politika cselszövényeit, az udvari politika akkori szerepvivőit. Ezek a bécsi urak a legsilányabb emberek, kiket csak a világtörténelem felmutat. Önzők, torkosak, kegyetlenek. Valamennyi milliókat szerez és valamennyire kisül, hogy lopásból, zsarolásból barácsolta össze vagyonát, de a császárnál olyan összeköttetéseik vannak, hogy ez kénytelen nekik megkegyelmezni. Elbocsájtja a szolgálatból hűtlen tisztviselőit és tanácsadóit, de nem üldözi, futni engedi őket a zsákmánynyal. Ezeket az akkori bécsi politikusokat az is jellemzi, hogy hihetetlenül ostobák. A legegyszerűbb dolgok következményeit nem látják be. Hogy bűneiket palástolják politikai gyilkosságokra vetemednek. Magyarországot hódított provinciának tekintik, zsarolnak, fosztogatnak, mészárolnak sokkal irgalmatlanabb^ mint a török. A gazdagabb magyar főúri családokra vetik magukat. Azok tagjait hűtlenségi perbe keverik. Ezen a címen kivégeztetik és jószágaikat elrabol-