Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-04 / 36. szám

ják. Annyi ártatlan vér soha sem patakzott Magyarországon, mint ebben a korban. Az ország végtelenül el van keresedve. Az elégületlenség napról-napra fokozódik és végre nyilf lázadásban, fegyveres ellenállásban tör ki és következik a kuruc-korszak, Magyarország dicső függetlenségi harca a bécsi erőszakoskodással és elnyomási törekvésekkel szemben. Ezek a füzetek tele vannak erre a korra vonatkozó számos műmellékletekkel, arcképekkel, szövegképekkel. Csak a főbbeket soroljuk fel. — így *IL. Ráicóczy Ferenc, mint imperátor« egykorú festmény, mely gróf Erdődy Károlyné szül. Kolowrat Júlia grófnő birtokában van Aradon; »/. Lipót« egykorú metszet Ernst Lajos gyűjteményében; * Zrínyi Péter< Hoffmann János metszete Ernst Lajos gyűjteményében; *Zentai csata« Eisenhut Ferenc eredeti festménye; * Érsekújvár ostrma 1685-ben«, Wichmann metszete Bubics püspök gyűjteményében; «Az ónodi országgyűlés* Dudits Andor eredeti festménye; »A szendrei magyar tábor 1664-ben», »//. Rákóczy Ferenc elfogatása a nagysárosi várkastélyban«; Benczúr Gyula olajfestménye Károly román király birtokában. Egyes füzet ára 80 kr. EGYHÁZ. A pesti evangélikusok egyesítése. A bányakerületi ágostai evangélikusok aug. 23. közgyűlésén a pesti evangélikus egyházak egyesítéséről vitáztak. A fővárosban van ugyanis három evangélikus egyház: magyar, tót és német. Ezt a zsinati törvény sem engedi meg, úgy rendelkezvén, hogy ugyanegy politikai község keretében csak egy egyház lehetséges. A tót és német egyház mégis vonakodik az egyesítéstől és a magyar egyháznak erre irányuló javaslata ellen mindenféle ürügygyei élnek. A közgyűlésen sem lehetett megvalósítani a magyar egyház álláspontját, azonban el sem vetették. Nem fogadták el, hanem elodázták a kérdést, azzal, hogy kiadták egy bizottságnak tanulmányozás végett. A közgyűlésen az egyesülésre vonatkozó indítványt zólyomi Wagmr Géza dr., a pesti magyar egyház fölügyelője terjesztette elő. Terjedelmes memorándumban mutatta be a lefolyt tárgyalásokat, melynek során a tót és német egyházak ellene szavaztak az egyesítésnek. Bacliát Dániel főesperes óva intette az egyházkerületi közgyűlést, hogy e kérdésben már most véleményt mondjon. Ő nem hasznot vár az egyesítésből, hanem kárt lát benne, azért azt indítványozza, hogy térjenek napirendre a kérdés fölött. Fabiny Teofil elnök kívánatosnak mondotta, hogy a memorandum tartalmát a közgyűlés ismerje. Králik dr. szerint szükséges tudni, hogy miért indult meg az egyesítési mozgalom. Ennek a zsinati törvényben gyökerezik az alapja, mely azt mondja, hogy egy politikai község keretében csak egy egyház létezhetik s csak ha tagjainak száma túlhaladja az ötezeret, akkor alakítandók benne lelkészi körök. De a zsinati törvény 31. szakasza azt is mondja, hogy az egyháznak nemzetiség vagy nyelv szerinti megnevezése nem engedhető meg; már pedig Budapesten magyar, német és tót elnevezés alatt szerepelnek a külön egyházak. Mindenképen kívánatosnak tartja az egyházak egyesítését s ebben az egyesült egyházban lelkészi körök alakítását. Horváth Sándor budapesti lelkész tiltakozott az ellen, hogy a budapesti magyar egyház viszonyairól a kerületi gyűlésen igaztalan vádakat hangoztassanak. Budapesten ezer meg ezer tanuló, sok országgyűlési képviselő és nagyon sok idegen van; ezekek lelki ellátását a magyar egyház végzi, a nélkül, hogy ezektől valami egyházi adóban részesülne. Meri állítani, hogy nincs az országban egyház, mely annyit áldozna a vallásoktatásra, mint a pesti magyar egyház. Zsilinszky Mihály államtitkár nagyon kényesnek találja ezt a kérdést s ajánlja, hogy nagyon csínján bánjanak vele és egy hajszálnyira se térjenek el a zsinati törvényektől Hogy ne kelljen a közgyűlésnek ebben a kérdésben jobbra vagy balra dönteni, közvetítő indítványt tett. Az egyesítés kérdését magasabb szempontból elvileg helyesli, de másrészről nem tartja érinthetőnek a létező egyházak autonómiáját. Hiszi, hogy az egyezség létre fog jönni a pesti egyházak között, csak meg kell győzni a híveket. Indítványozza, küldjenek ki bizottságot, de nem azért, hogy javaslatot tegyen, hanem hogy tanulmányozza a kérdést és a jövő évi közgyűlésnek mutassa be jelentését a tanulmányozásról. Fabiny, Wágner Géza és Bachát Dániel felszólalása után a közgyűlés túlnyomó többsége Zsilinszky államtitkár indítványa értelmében határozott. (G.) ISKOLA. Meghivó. A belső-somogyi ev. ref. egyházmegye, a dunántúli ev. ref. egyházkerület közgyűlése alkalmával. 1898. évi szeptember hó 20-án főgimnáziumának százéves és az intézet új épületének felavató ünnepségét tartja Csurgón. Az ünnepség sorrendje: 1. A dunántúli ev. ref, egyházkerület megalakuló gyűlése a főgimn. új épületének rajztermében reggel 8 órakor. 2. Isteni tisztelet az ev. ref. templomban 9 órakor. A beszédet tartja Barakonyi Kristóf belső-somogyi ev. ref. esperes. Énekel a főgimn. énekkar. 3. Az új épületben 10 órakor: Hymnus. Előadja a főgimn. énekkar. 4. Alkalmi beszéd. Tartja Vida Károly dr. az intézet igazgatója. 5. Emlékbeszéd Soltra Alajos felett. Tartja Baksay Sándor, a solti ev. ref. egyházmegye esperese. 6. Óda. írja és szavalja Horváth József dr. az intézet tanára. 8. Szózat. Előadja a főgimn. énekkar. Délután 1 órakor közebéd a Korona vendéglő nagytermében.