Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

ISKOLAÜGY. A csurgói ev. ref. főgimnázium eentenniuma és új iskolaépületének felavatása.* A csurgói ev. ref. főgimnázium 100 éves fennállásá­nak és új épülete felavatásának ünnepét fogja ünnepelni f. évi szeptember hó második felében. Sajátságos tör­ténete van ennek a középiskolának. Egy r. kath. főúr Fes­tetich György gróf, a keszthelyi Georgicon nagynevű alapítója, saját szavai szerint »őszinte tiszta szívből, az Isten dicsőségére, derék jó hazafiak nevelésére és tudo­mányosság emelésére* középiskolát állít a b.-somogyi ev. ref. egyházmegyének az akkor még igazán falunál is falubb Csurgó községében. Mi vezethette a nemeskeblü emberbarátot, hogy protestánsoknak iskolát emeljen és hozzá Csurgón, erre nézve valami biztosat alig mondhatunk. De valószínű, hogy azért szemelte ki Csurgót egy középiskola helyéül; mert nagykiterjedésű somogyi uradalmainak ez volt úgy­szólván középpontja, s oly helyen fekszik, melyről föl­tételezhetni a biztos haladást és fejlődést. Hogy protes­tánsok számára tette alapít ványát, lehet, hogy a gimnázium alapköve letételekor az emléklapra írt. »Pius in aviam filius* szolgált indítékul, hisz nagyanyja, Szegedi Júlia, protestáns volt, sőt Festetichnek egyéb elődei is protes­tánsok voltak; de lehet, hogy ama biztos tudat, hogy a legmegbízhatóbb kezekbe teszi le alapítványát, midőn a legmagyarabb egyházra, az ev. ref. egyházra bízza, hozzá itt a határszélen, a hol abban az időben kevés volt a magyar és sok a horvát, azután meg oly kevés a tudomány — Somogyban akkor még nem volt közép­iskola — hogy nevezetessé vált megyénk arról, hogy bor­ból és búzából itt eleget, ehetsz, de a tudományból csak keveset vehetsz. A nagynevű főalapítón kivül kiváló érdemeket szer­zett magának a csurgói iskola körül Nagyváthy János, ki a grófnak jószágigazgatója és egyik legkedvesebb embere volt, továbbá Sárközy István kurátor, kik nem ismerve fáradságot, áldozatot, nagyban közremunkáltak, hogy épüle­tet nyerjen 1795-ben, az 1792-ben alapított gimnázium. Hosszúra nyúlna, ha elő akarnók számlálni mindazon emelkedett gondolkodású és nemesszivű alapítványtevőket és adakozókat, kik felekezeti különbség nélkül meghozták filléreiket, hogy egyrészt maga a gimnázium megmaradása biztosíttassék, másrészt a konviktus, mely legtöbb protes­táns intézetünkhöz hasonlóan, a gimnázium alapításával majdnem egyidős, minél több ifjút olcsón vagy pedig egészen ingyen ellátni tudjon. És el is lát sokat menten minden felekezeti elfogultságtól. Intézetünk fentartó testü­lete, a b.-somogyi ev. ref. egyházmegye mind a konvik­* Tulajdonképen 1892-ben kellett volna megtartani a centen­niumot, mert intézetünk 179i-ben alapíttatott; de az épület emelé­sének húzódó ügye miatt a mostani esztendőre kellett azt halasz­tanunk. tusi, mind a gimnáziumi jótéteményekben kálvinistát és luteránust, katholikust és zsidót — kivéve a spec. felek, alapítványokat — egyaránt részesít. Egyébként a gimnázium sok bajon ment keresztül, míg elviharzott — így írom — elviharzott fölötte a száz év és míg mostani díszes épületéhez hozzájuthatott. Volt idő, hogy theologiai tanulmányok előadása is folyt ez inté­zetben, és volt, hogy négyosztályúvá zsugorodott az előbb több osztályú iskola és kongtak a falai a 33-ra leapadt deákszám és négy személyből álló szegény díjazású tanári kar mellett. Ámde jobb idők is virradtak az intézetre, kivált a nyolcvanas évek elején, midőn az akkori nagvbuzgóságú b.-som. ev. ref. esperes, Körmendy Sándor úr, addig­addig buzdított és lelkesített, adományokat gyűjtött és ő maga is tetemes összeget adományozott, míg az 1882/83. isk. évvel hét, az 1883/84. évvel nyolc osztályúvá lőn intézetünk. Gimnáziumunk a kiegészítés óta folytonosan előbbre és előbbre haladt. Ezt részben b.-somogyi ev. ref. egyház­megyénk vezető férfiainak, részben a kormánybiztosoknak elismerő nyilatkozatai bizonyítják és bizonyítja egyúttal az is, hogy intézetünk volt talán a legelső prot. inlézet, melyet az állam segélyben részesített és ugyancsak, hogy a felekezeti gimn. új épületek emeléséhez újabban a teljes pénzösszeget adja meg az állam, erre csurgói főgimn. új épületünk emelése adta meg az impulzust. Az új impozáns épület 1896-ban készült el. Gyö­nyörű és alkalmas helyen ; ott a hol Csokonai Vitéz Mi­hály, mint csurgói professzor (1799—1800) nem egyszer elandaloghatott és elmerenghetett. Az épület előtt ott a nagy parkirozott tér, körülötte több holdnyi terület séta­utakkal és befásított terekkel: úgy hogy, ha ma talán nem, egy-két évtized múlva fogják mondani a hozzáértők, hogy e helyet igazán iskolának teremtette az Úr és ál­dani fogják azok nevét és emlékét, kik a kisvárosi szűk látókörűségen felülemelkedve, a gimn. új épület számára a mostani helyet találták alkalmasnak. Ez új épületben egy évig már folyt is a tanítás; fel­avató ünnepélye azonban csak most, szeptember második felében fog megtörténni; a mikor is a dunántúli ev. ref. egyházkerület Csurgón fogja tartani közgyűlését, hogy megülje ugyanekkor intézetünknek már száznál is többre rugó születése évét. Ezen ünneplések alkalmával lefogják leplezni a nagy emberbarátnak, a csurgói gimn. egykori növendékének, Soltra Lajosnak, ki 30 ezer frtos alapítványt tett gimná­ziumunknál, gyönyörűen megfestett arcképét is. Az al­kalmi beszédet hírneves írónk, Baksay Sándor esperes úr fogja tartani, ki szintén növendéke volt egykoron intéze­tünknek. Midőn e néhány sort papírra vetjük, azért tesszük azt, hogy ennek a századot meghaladó intézetnek készülő ünnepségéről már eleve necsak a szűkebbkörű b.-somogyi ev. ref. egyházmegye fiai vegyenek tudomást, hanem a magyar protestantismusnak minden lelkes fia és a magyar

Next

/
Thumbnails
Contents