Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

ISKOLAÜGY. A csurgói ev. ref. főgimnázium eentenniuma és új iskolaépületének felavatása.* A csurgói ev. ref. főgimnázium 100 éves fennállásának és új épülete felavatásának ünnepét fogja ünnepelni f. évi szeptember hó második felében. Sajátságos története van ennek a középiskolának. Egy r. kath. főúr Festetich György gróf, a keszthelyi Georgicon nagynevű alapítója, saját szavai szerint »őszinte tiszta szívből, az Isten dicsőségére, derék jó hazafiak nevelésére és tudományosság emelésére* középiskolát állít a b.-somogyi ev. ref. egyházmegyének az akkor még igazán falunál is falubb Csurgó községében. Mi vezethette a nemeskeblü emberbarátot, hogy protestánsoknak iskolát emeljen és hozzá Csurgón, erre nézve valami biztosat alig mondhatunk. De valószínű, hogy azért szemelte ki Csurgót egy középiskola helyéül; mert nagykiterjedésű somogyi uradalmainak ez volt úgyszólván középpontja, s oly helyen fekszik, melyről föltételezhetni a biztos haladást és fejlődést. Hogy protestánsok számára tette alapít ványát, lehet, hogy a gimnázium alapköve letételekor az emléklapra írt. »Pius in aviam filius* szolgált indítékul, hisz nagyanyja, Szegedi Júlia, protestáns volt, sőt Festetichnek egyéb elődei is protestánsok voltak; de lehet, hogy ama biztos tudat, hogy a legmegbízhatóbb kezekbe teszi le alapítványát, midőn a legmagyarabb egyházra, az ev. ref. egyházra bízza, hozzá itt a határszélen, a hol abban az időben kevés volt a magyar és sok a horvát, azután meg oly kevés a tudomány — Somogyban akkor még nem volt középiskola — hogy nevezetessé vált megyénk arról, hogy borból és búzából itt eleget, ehetsz, de a tudományból csak keveset vehetsz. A nagynevű főalapítón kivül kiváló érdemeket szerzett magának a csurgói iskola körül Nagyváthy János, ki a grófnak jószágigazgatója és egyik legkedvesebb embere volt, továbbá Sárközy István kurátor, kik nem ismerve fáradságot, áldozatot, nagyban közremunkáltak, hogy épületet nyerjen 1795-ben, az 1792-ben alapított gimnázium. Hosszúra nyúlna, ha elő akarnók számlálni mindazon emelkedett gondolkodású és nemesszivű alapítványtevőket és adakozókat, kik felekezeti különbség nélkül meghozták filléreiket, hogy egyrészt maga a gimnázium megmaradása biztosíttassék, másrészt a konviktus, mely legtöbb protestáns intézetünkhöz hasonlóan, a gimnázium alapításával majdnem egyidős, minél több ifjút olcsón vagy pedig egészen ingyen ellátni tudjon. És el is lát sokat menten minden felekezeti elfogultságtól. Intézetünk fentartó testülete, a b.-somogyi ev. ref. egyházmegye mind a konvik* Tulajdonképen 1892-ben kellett volna megtartani a centenniumot, mert intézetünk 179i-ben alapíttatott; de az épület emelésének húzódó ügye miatt a mostani esztendőre kellett azt halasztanunk. tusi, mind a gimnáziumi jótéteményekben kálvinistát és luteránust, katholikust és zsidót — kivéve a spec. felek, alapítványokat — egyaránt részesít. Egyébként a gimnázium sok bajon ment keresztül, míg elviharzott — így írom — elviharzott fölötte a száz év és míg mostani díszes épületéhez hozzájuthatott. Volt idő, hogy theologiai tanulmányok előadása is folyt ez intézetben, és volt, hogy négyosztályúvá zsugorodott az előbb több osztályú iskola és kongtak a falai a 33-ra leapadt deákszám és négy személyből álló szegény díjazású tanári kar mellett. Ámde jobb idők is virradtak az intézetre, kivált a nyolcvanas évek elején, midőn az akkori nagvbuzgóságú b.-som. ev. ref. esperes, Körmendy Sándor úr, addigaddig buzdított és lelkesített, adományokat gyűjtött és ő maga is tetemes összeget adományozott, míg az 1882/83. isk. évvel hét, az 1883/84. évvel nyolc osztályúvá lőn intézetünk. Gimnáziumunk a kiegészítés óta folytonosan előbbre és előbbre haladt. Ezt részben b.-somogyi ev. ref. egyházmegyénk vezető férfiainak, részben a kormánybiztosoknak elismerő nyilatkozatai bizonyítják és bizonyítja egyúttal az is, hogy intézetünk volt talán a legelső prot. inlézet, melyet az állam segélyben részesített és ugyancsak, hogy a felekezeti gimn. új épületek emeléséhez újabban a teljes pénzösszeget adja meg az állam, erre csurgói főgimn. új épületünk emelése adta meg az impulzust. Az új impozáns épület 1896-ban készült el. Gyönyörű és alkalmas helyen ; ott a hol Csokonai Vitéz Mihály, mint csurgói professzor (1799—1800) nem egyszer elandaloghatott és elmerenghetett. Az épület előtt ott a nagy parkirozott tér, körülötte több holdnyi terület sétautakkal és befásított terekkel: úgy hogy, ha ma talán nem, egy-két évtized múlva fogják mondani a hozzáértők, hogy e helyet igazán iskolának teremtette az Úr és áldani fogják azok nevét és emlékét, kik a kisvárosi szűk látókörűségen felülemelkedve, a gimn. új épület számára a mostani helyet találták alkalmasnak. Ez új épületben egy évig már folyt is a tanítás; felavató ünnepélye azonban csak most, szeptember második felében fog megtörténni; a mikor is a dunántúli ev. ref. egyházkerület Csurgón fogja tartani közgyűlését, hogy megülje ugyanekkor intézetünknek már száznál is többre rugó születése évét. Ezen ünneplések alkalmával lefogják leplezni a nagy emberbarátnak, a csurgói gimn. egykori növendékének, Soltra Lajosnak, ki 30 ezer frtos alapítványt tett gimnáziumunknál, gyönyörűen megfestett arcképét is. Az alkalmi beszédet hírneves írónk, Baksay Sándor esperes úr fogja tartani, ki szintén növendéke volt egykoron intézetünknek. Midőn e néhány sort papírra vetjük, azért tesszük azt, hogy ennek a századot meghaladó intézetnek készülő ünnepségéről már eleve necsak a szűkebbkörű b.-somogyi ev. ref. egyházmegye fiai vegyenek tudomást, hanem a magyar protestantismusnak minden lelkes fia és a magyar