Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-31 / 31. szám

PROTESTÁT EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiatftf-hivatal : Hornyánszhy Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minüeu vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt íiO kr; egész évre : 9 frt. Egyes szám áru tiO kr. A pápás világuralom a haladás s a hanyatlás útján. Korunk az ellentétek kora. Ellentétes küzdelmek, sőt tagadó hatalmasságok állanak egymással szemben az anyagi s a szellemi élet terén egyaránt. Eszlelhetünk oly romboló hatalmasságokat ; a melyekkel szemben sokszor a legjogosultabb törekvések látszólag hajótörést szenvednek, De csak látszólag. Mert hát az isteni gondviselés egyházakat, népeket ós nemzeteket nevelő munkásságának örök törvényei vannak. Ilyen örök ós megdönthetetlen törvénye az örök isteni világrendnek az is, hogy a bensőleg jogosulatlannak, a nem istentől valónak, s az elavultnak és kárhozatosnak önmagán tönkre kell mennie, önmaga ássa az meg saját sírját. Bizonyítja ezt a világtörténelem, mely Schiller szép szavai szerint a népek és nemzetek »világítólete«. A római világbirodalmat a germán népek uralma váltotta fel, mivel a további fejlődésre képtelennek bizonyult. S bizonyítja ezt a pápás világuralom s ennek melegágya az ultramontanismus is, mely külsőleg ugyan a haladás, bensőleg azonban a sorvadás s a hanyatlás útján van az egész vonalon. Külsőleg Róma a haladás útján van. Egyik diadalútját a másik követi. Legfényesebb külső győzelmeinek terrenuma kétségtelenül a német birodalom, a reformáció szülő hazája ós klasszikus földje, mely jelen szellemi állapotainak szótszakadozottságával s államkormányának belső tehetetlenségével lépten-nyomon győzelemre segíti Róma ügyeit. Avagy nem Róma külső győzelmét és dialát jelentik-e a legújabban lefolyt választások? Hisz odáig jutottak a XIX-ik század eszmevilágának örök csúfjára Németországban, hogy ott ma az ultramontanismus s a szociáldemokrácia a legnagyobb és legbefolyásosabb politikai hatalom. Pedig az ultramontanismus Hoensbroecli gróf jellegzetes szava szerint mint világi politikai rendszer csak cégérnek használja fel a vallást, mert célja a pápás világuralom s ennyiben torzképe a kath. vallásnak ós egyháziasságnak. S hogy Németországban külsőleg diadalát üli az ultramontanismus, annak sok tekintetben a hitetlen skepticismusba s az élettelen orthocloxismusba elmerült mai protestantismus az egyik oka. Tényleg ma egy római világuralomnak néznek elibe a német prot. birodalomban. Az a néhány kath. illusionista, ki, mint Schell tanár Würzburgban vagy Spectator a »Münchener Alig. Zeitungcc-nál egy liberális római katholicismus megvalósítását célozza, mit sem változtat a dolgokon. A hatalmas centrumpárt nemzeti érzülete vagy liberális gondolkozása merő lehetetlenség, egy soha nem valósulható agyrém. Annak nem keresztyén vallásos, hanem csak önző politikai céljai vannak — a róm. kath. vallás cégére alatt. A vaticanum s a jezsuita rend keretében ma a centrumpárt testileg és lelkileg eladta magát Rómának. Ennyiben Hoensbroecli szerint hatásaiban veszedelmesebb ellensége a német birodalomnak, mint a sokszor, sőt legtöbbször ok nélkül rettegett szociáldemokratia. Halljuk csak a centrumpárt követeléseit! Valósággal öngyilkosságot jelentenek azok a protestantismus vallás-erkölcsi világnézetéből eredő német modern államra. Nem kevesebbet foglalnak azok magukban, mint a német és osztrák kath. nagygyűlések legtúlzottabb követeléseit. Ilyenek: az egyház teljes szabadságát és függetlenségét biztosító régebben megszüntetett szervezeti §-ok visszaállítása, a kath. osztály (Bismarck szerint »pápás darázsfészek Berlinbencc) helyreállítása a kultuszminisztériumban, a lelkészek kiképzését és javadalmazását illető régebbi törvénynek érvényen kivül való helyezése, a püspökök állami esküjének felfüggesztése, a jezsuita-rend visszaállítása, az egyházi közigazgatási törvény megváltoztatása s végül a népiskolai törvénynek keresztyén, azaz klerikál-uralmi alapon való gyö-