Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-10 / 28. szám

vándorgyűlésünkkel kapcsolatban meg ne emlékezzem pár szóval egyéb dologról is, miket megemlítés nélkül hagyni majdnem lehetetlen, Értem első sorban református anyaszentegyházunknak kolozsvári szeretetházát, melynek egy emeletes csinos épülete immár fedél alatt van s rövid időn egészen elkészül. Ott emelkedik Szász D. püspöknek e legújabb alkotása a hidelvi új templom háta mögött; de hogy mikor szerelődik fel s mikor fognak abban elhelyezést találni a magyar és erdélyországi szegény papárvák: az erdélyi egyházkerület június 2-iki közgyűlésének ere vonatkozólag az intézkedést elhalasztó határozata következtében kissé kétségessé vált. Semmi kétség azonban, hogy a szeretetház megnyitása csak idő kérdése s s kálvinista egyházunknak lesz egy olyan áldásos intézménye, melyre büszkeséggel és megnyugvással tekinthet. Az előbb említett hidelvi reform, templom & vasúti állomáshoz vivő élénk forgalmú nagy utcán, a millennium emlékére épült a mult esztendőben s a folyó évi április 3-án szenteltetett fel, ugyanakkor iktattatván be lelkészi hivatalába a kolozsvári ref. gyülekezetnek negyedik rendes papja, Molnár Lőrinc személyében, a kinek a templomhoz épített emeletes bérházban öt szobából s mellékhelyiségekből álló pompás lakása van s a ki egyszersmind — az ismeretes tervezet szerint — a szereíetház közvetlen igazgatásával és felügyeletével is megbízatnék E millennáris templom külsejével-belsejével egyaránt kedvesen lep meg, de rögtön feltűnik kicsinysége is, a mennyiben mindössze 6—700 hallgató fér el benne s mint hallom, már is szűknek bizonyul. Említésre méltó, hogy fűtőkészülékkel is el van látva, a mi úgy látszik, lassanként nálunk is szokásba jön. Meg kell emlékeznem ezek után az erdélyi egyházkerületnek közvetlen a vándorgyűlést követő napon, június 2-án tartott közgyűléséről is néhány szóval. Nagy érdeklődéssel néztem és néztek sokan e szenzációsnak Ígérkező közgyűlés elé, a mely annyira népes volt, hogy egy kis országgyűlésnek méltán beillett. Majd azt is hittem, hogy csakugyan parlament ülésén vagyok, ott látva az elnöki székben Bánffy Dezső miniszterelnökünket s körüle s előtte Erdély előkelő társadalmának szine-javát, a közgyűlést alkotó mintegy 300 főnyi díszes gyülekezetet, melynek olyan szónokai voltak, mint Bartha Miklós és Hegedűs Sándor, s mely zsibongó gyülekezetnek tanácskozását a rendes kerékvágásban tartani igazán csak oly parlamentáris gyakorlattal bíró férfiú lehetett képes, mint a minőnek az erdélyi egyházkerület főkurátora, a magyar országgyűlésnek erélyéről ismeretes volt elnöke, ezen alkalommal is bizonyult. Már ennyiből is látható, de különben is tudvalevő dolog, hogy az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlése, mely 1872-ig zsinat nevet viselt, egészen más képet nyújt, mint a magyarországi egyházkerületi közgyűlések. Az erdélyi egyházkerület elnöke nem a püspök, hanem a kerület első főgonclnoka, ez idő szerint Bánffy Dezső báró. Nincs tehát itt kettős elnökség, hanem igenis, ha szabad így szólanom : ötös elnökség, a mennyiben az egyházkerületnek állandóan öt főgondnoka van s ezek egyike hivatalból az idő szerinti püspök is s mindezek (mégis a püspököt kivéve ki sohasem elnökölhet) felváltva elnökölnek az ülések során az első főkurátor kifáradása vagy távolléte esetében. Most is így történt. Szász Domokos püspök hatalmas alakja megjelenik az emelvényen állandóan elhelyezett szószéken s az ő sajátságosnak tetsző, most halk, majd dörgésszerü hangján buzgó imát mond, melyet a gyűlés felállva s annak elnöke az elnöki asztaltól kissé oldalt, a szószék felé fordulva hallgat vég'g. Az ima végeztével a püspök lelép a szószékről s az elnöki asztaltól balra kissé távolabb s hátrább eső székbe ül Ugyanilyen tisztes távolságban ülnek a többi főgondnokok is, az elnöki széktől jobbra. Ez elhelyezkedést s a középen trónoló elnök méltóságos magatartását látva egy percre úgy tetszett, mintha a régmúlt idők elevenedtek volna fel s a dicső emlékű protestáns fejedelmek: egy Bethlen egy Rákóczi fejedelem fenkölt alakját látnám magam előtt, a mint az erdélyrészi generális zsinaton intézik fegyverrel védelmezett evangéliumi egyházuk vallásos és egyéb ügyeit . . . Valóban úgyis van! A mi eltérőt a magyarországi egyházszervezettől itt tapasztalok, az mind a régi erdélyi fejedelemség korabeli konzistoriális egyházalkotmány maradványa, vagyis úgynevezett >erdélyi specialitás*, melyet a debreceni alkotmányozó zsinat sem mert egy tollvonással eltörölni. E konzistoriális egyházszervezet kifolyása a nálunk ismeretlen igazgató-tanács is, melynek már rendesen a püspök az elnöke, tagjai pedig: az összes egyházkerületi főgondnokok, az egyházkerület által hat évre választott 12 tanácsos és a többi egyházkerületi hivatalnokok. Mindezek egyszersmind az egyházkerületi közgyűlésnek is alkotó tagjai. Szembetűnő a világi elem túlnyomó többsége mind az egyházmegyei, mind a kerületi gyűléseken. Minden egyházmegyének két fő és két algondnoka van, kiket azonban nem az egyházközségek presbyteriuma, hanem az egyházkerület maga választ évenkénti közgyűlésein. Az egyházmegyét a kerületi közgyűlésen e négy gondnokon kivül hivatalból az esperes és az egyházmegyei jegyzők képviselik, választás útján pedig minden 5 ezer lélek után a presbyteriumok által öt évenként egyháziak avagy világiak közül szabadon választható »egyházkerületi képviselők «, mely utóbbiak száma e szerint a közel 400 ezer lelket, számláló egyházkerületben majdnem 80-ra rúg. Az úgynevezett püspöki vizsgálat alatt álló egyházközségek, melyek közvetlenül a püspök, illetőleg az igazgató-tanács felügyelete alatt állanak, az egyházkerületen a mindenkori főgondnokaik által képviselvék. Ezekben az egyházakban a presbyterium ülésén csakis a fogondnok, míg a többi egyházak presbyteri gyűlésében viszont egyedül a lelkész elnököl. A kettős elnökség nincs meg az egyházmegyén sem, a melynek egyedüli elnöke az esperes; a főgondnokok itt nem ültethetők az elnöki székbe, csakis az egyházkerületen. Törvényes alkotó tagjai továbbá a kerületi közgyűlésnek: minden gimnáziumnak mindegyik rendes tanára és mind a négy gondnoka, kiket kivétel 56*