Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-10 / 28. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SzerkeszttfNég : IX. karillet, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánséky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ürn : Félévre: 4 frt 50 kr; egéaz évre : 9 frt. JEfjyes szám ára tiO kr. Tanév végén. * >Egy a szükséges dolog* (Luk. X. 42.) Midőn Angolországban évtizedekkel ezelőtt egy süket-némaintézeti vizsgálaton — melyen a nagyszámú közönségben lordok és tudósok is voltak jelen — egy süketnémától a tanár a mindenkit bámulatra ragadott sajátos módszer szerint azt »kérdeztec(: mi az igazság, a szegény süketnéma »tanuló« vette a krétát a kezébe ós a fekete táblán egy egyenes vonalat húzott. S arra a kérdésre folytatólag, hogy mi a hamisság, ugyancsak krétával egy cik-cakba menő görhe vonalat húzott . . . Lőn nagy álmélkodás! Mert azt a lélektani nagy problémát, melyet a bölcsészek és tudósok századok vagy talán évezredek óta hiába igyekeztek megfejteni s a laikusokkal és a tömeggel megértetni; ime, egy gyámoltalan süketnéma növendék egyszerűen, meggyőzően és kézzelfoghatólag — vagy a paedagogusok methodikai nyelvén szólva — »szemléletileg« megfejtette. Krisztus és az apostolok tanításai mellett a jelzett süketnéma vizsgálat óta jtudjuk, hogy az igazságnak egyenes vonala azt jelképezi, hogy az igaz, egyenes és őszinte ember csak egy úton haladhat; s akár felülről lefelé, akár vízszintesen, akár oldalt megy az az egyenes vonal: életútjának biztos irányát mindig tudjuk, mindig látjuk, hogy merre megy ós mi a célja. Ellenben a girbe-gurba vonalra vetődött vagy azon ténfergő ember nyilván elárulja részint tudatlanságát ós ostobaságát, részint sötét szándókát ós gonoszságát, terveinek alattomosságát és azt, hogy soha sem tudjuk: mi a célja ós merre van az. S ha áll ez az egyes emberre épen úgy áll az emberek által alkotott ós vezetett intézményekre, a társadalomra és az összes életre nézve. * Legnagyobb sajnálatunkra a mult számból kimaradt s így csak most adhatjuk e mindenkor értékes cikket. Nem kell mondanom, hogy ha az erkölcsi intézmények s azok között főleg az iskolák, melyek az erkölcsi intézmények számára is nevelik a jelen és a jövő nemzedékeket, az utóbbi állásponton a görbevonalú úton, vezetik ós tanítják a mindenre fogékony kebleket: akkor a népek életében be kell állani azon helyzetnek, a midőn az egykor virágzó birodalmak: Babylonia, Syria, Egyiptom, Cart.hago, Hellas és Róma örök időkre megsemmisültek. Hazánkról lefolyt évezredi ünnepek alatt azt hangoztattuk, hogy ennek élni, fejlődni ós virulni kell örök időkre! Ámde, ha az iskola, különösen pedig a mindenfajú középiskola — mely ma már mindkét nemen a nemzet i n t el 1 i ge n ti áj át, tehát a társadalom ós az ország vezető ellemét képezi — olyan irányban halad, hogy nem ugyan a végcélt kitűző tantervében, de az ezt megvalósító tanrendszerben (a nevelés-oktatás ágazataiban), az eszközökben (főleg a tankönyvek által) s legkivált pedig az administratióban (az alsóbb ós felsőbb fokú igazgatásban) mondom, ha olyan irányban halad, hogy így vagy amúgy a »görbe vonal« érvényesül: akkor hazánk sorsának a sírja ma-holnap meg van ásva . . . Már pedig akár Socrates meghatározásával élünk, t. i. »hazám a világa ; akár Beák Ferenc bölcs jelszavát használjuk: »A haza minden előtt!« a nemzeti genius egyiránt megköveteli, hogy most, midőn az iskolai esztendő végére jutottunk — mint a jó gazda vagy a szolid kereskedő szokta tenni — mi is vegyük elő évkönyvünket s benne lapozván, végösszegül állapítsuk meg mórlegünket, lehetőleg Justitia istennő serpenyőjén; s lássuk, hogy a lefolyt tanév alatt inkább az egyenes, vagy inkább a görbe vonalon haladtunk-e. Azaz: a tételt talán hibásan állítottam fel. Mert egy rövid alkalmi cikkben ilyen szövevényes thema vógmegoldást nem találhat. Én tehát jelen soraimmal sem azt nem konstatálhatom, hogy a nevelés-tanítás lefolyt eszten-