Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-26 / 26. szám
a) Ezen rovatba a ház, udvar, kert (l'/2 kat. holdig) terjedelme vezetendő be a kataszteri birtokívből. 2. és 9. A föld tiszta jövedelme a jelentő-ívek adatai szerint írandó be; de ha ezek nem látszanak helyeseknek s a földbirtok bérbe van adva, úgy annak tiszta jövedelme a haszonbéri szerződés másolatával igazolandó, mely az egyházi gondnok és a községi előljáró által lesz hitelesítendő. Ha pedig a földbirtok házilag kezeitelik, úgy a tiszta jövedelem a vidéken szokásos haszonbér 1892— 1896-ig terjedő 5 évi átlaga alapján számítandó s ez a községi elöljáróság által kiállítandó és a járás szolgabirája által hitelesítendő községi bizonyítványnyal less igazolandó. Ha a földbirtok így kimutatott tiszta jövedelme kisebb, mint az a bemutatott jelentő-ívben vagy az eredeti díjlevélben felszámítva van, úgy a különbözet igazolandó. Teljes bizonyíték nélkül a jelentőívben foglalt bérjövedelem, illetőleg a díjlevél adatai vezetendők be. A ház, udvar, kert (il J2 kat. holdig) jövedelme nem számítandó. b) és 10. Ezen rovatokba a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme vezetendő be, a fentemlített kataszteri birtokívekből, a ház, udvar, kert (í1 /2 kat. holdig) jövedelmének kihagyásával. 3. és 11. A bérbeadott épületek jövedelme vagy a haszonbéri szerződéssel, vagy községi igazolványnyal igazolandó, úgy, mint feljebb, a föld jövedelmének kimutatásánál történt. A bérjövedelemből azonban fentartási költség czímén általános házbéradó alá eső városokban 25%, más helyeken 30% levonandó. 4. és 12. A hasznot hajtó jogok, jogosítványok iparüzletek (fahasználat, legeltetés, halászat, makkoltatás, malombér stb.) utáni jövedelmek vagy a szerződéseknek gondnok és a község elöljárósága által hitelesített másolataival, vagy a község elöljárósága által kiállított s az illető járás szolgabirája által hitelesített községi bizonyítvány nyal lesznek igazolandók. 5. és 13. Az egyház és hívek által pénzben, terményben, munkában stb. teljesíteni kötelezett fizetések s azok pénzértéke a jelentő-ívek vagy az 1898. január 1-én érvényben volt lelkészi díjlevélből írandók be. A termények, munkák fentiek szerint kimutatott pénzértékének lejebb szállítása meg nem engedhető. Aránytalanul alacsonyan számított árak mellett ezek értéke megfelelően felemelendő. A termények kézi és igásmunkákból befolyó jövedelmek Ye-od része kezelési, illetőleg behajtási költség czímén levonásba hozandó. 6. és 14. Habár az egyház és a hívek által pénzben, terményekben, kézi és igásmunkában teljesített fizetésre nézve a törvény alapul fogadta el azon tételeket, melyeket a lelkészek jelentő-íveikben kimutattak: mégis szükségesnek látszik tudomást nyerni ez alkalommal arról is, hogy vájjon mindenütt pontosan befizettetnek-e ezen összegek, kiszolgáltatnak-e a termények és lerovatik-e a kézi és igás munka? s ha a törvényben engedett összes jogorvoslatok igénybevétele dacára sem, vájjon mennyit tehet ki azon összeg, melyet a lelkész ezen a címen évenkint elveszít. Vájjon állandó természetű-e ezen vesztesége s nem volna-e az valami úton elhárítható. Azon körülmény, hogy az elmaradt lelkészi fizetés behajtására nézve a lelkész, illetőleg az egyház mindazt megtette, a mit e tekintetben az egyházi törvények megengednek, az illető esperes által igazolandó; az pedig, hogy ez a veszteség állandó természetű-e, s nem hárítható-e el, az esperes vagy egyházmegyei kiküldöttek által foganasított vizsgálatról felvett jegyzőkönyvvel igazolandó. Ezen pont alá jegyzendő tehát be, hogy az 1892— 1896-ig terjedő útolsó öt év átlagát véve fel, mennyit vett be évenként a lelkész tényleg híveitől pénzben, terményekben, kézi és igás munkában, az utóbbiakat pénzértékben kifejezve. Az idevonatkozó kimutatás egyháztanácsban állapítandó meg, s a lelkész gondnok és presbyterium aláírása által hitelesítendő bizonyítványnyal igazolandó. 15. A keresztelési és esketési stóla beszámítás tárgyát nem képezi. A temetési stóla azonban, az egyházhatóságilag megállapított összeg s a halálesetek számának egybevetésével, az 1892— 1896-ig terjedő 5 évi átlag alapján számítandó ki a lelkész által, s az egyház presbyteriuma által kiállítandó bizonyítványnyal igazolandó. Az anya-és leányegyházakból nyert stoláris jövedelem összeadandó s együtt vezetendő be. 16. A politikai községtől (város) húzott jövedelem itt sorolandó fel és pedig a község elöljárósága által kiállított s a járás szolgabirája által hitelesített bizonyítvány alapján. A terménvbeli szolgáltatások pénzértéke az 1892— 1896-ig terjedő öt évi helyi átlag szerint állapítandó meg. Ha több politikai községből húz a lelkész rendes évi jövedelmet, úgy — a községek neveinek felsorolása mellett — az összegek egyesítve lesznek bevezetendők. 17. Ide vezetendő be azon összeg, melyet a lelkész az egyházmegye pénztárából évenként állandóan húz. Az összeg mennyisége az esperes által lesz iggzolandó, de nem külön bizonyítványnyal, hanem a Kimutatás összes tételeinek hitelesítése által. 18., 19. Hasonlóan az egyházkerületi pénztárból, vagy közalaptól segély címén nyert állandó jövedelem mennyisége a püspök által lesz igazolandó úgy, miként az egyházmegyéknél előírva van. 20. Alapítványokból nyert évi jövedelem mennyisége az esperes által igazolandó, ki ez iránt az alapítólevélből szerez magának biztos tudomást, — figyelembe véve a törvény azon rendelkezését, hogy csak az állandó természetű jövedelmek számítandók fél. 21. Ha valamely más, eddig fel nem sorolt címen van a lelkésznek ilyen minőségben állandó évi jövedelme, úgy ez — a jövedelem forrásának rövid megnevezése mellett — ezen rovatban lesz feltüntetendő. Vallás, vagy valamely tantárgy tanításáért, éneklésért, szóval nem lelkészi ténykedésért az egyháztól, polgári községtől, vagy államtól húzott, habár állandó természetű jövedelemi beszámítás tárgyát nem képezi. II. Levonandó kiadások. A törvény célja az lévén, hogy a lelkésznek 600, illetőleg 800 frt évi jövedelem biztosíttassék, levonni engedi a bruttójövedelemből azon kiadásokat, melyek nem a lelkész egyéni ellátásából erednek. De nem enged levonni semmit, a mit a lelkész helyett más valaki teljesít, a nélkül, hogy ez a lelkész jövedelméből leszámíttatnék. Ezen elvből kiindulva az esperes, illetőleg egyházmegyei küldöttség meggyőződést szerez magának arról, hogy mily adókat, közterheket stb. köteles a lelkész jövedelméből fedezni, s melyek azok, melyeket az egyházközség vagy más alap fizet a lelkészért. 22. Az állami adók és járulékainak összege a község elöljárósága által kiállított hivatalos bizonyítványnyal igazolandó az eredeti adókönyv felmutatása, szükség esetén a B) tabella betekintése mellett. A leányegyházakban a lelkész által fizetett adók hasonló módon külön adóbizonyítványnyal igazoltatván, az anyaegyház adójával összegezendők s együtt vezetendők be. 23. 24., 26. pontokhoz. Ugyanilyen eljárás követendő a törvényhatósági községi adóknál s a vízszabályozási költségeknél. 25. Egyéb, valamely törvényben gyökerező, de a lelkész által évenként fizetendő közterhek az illető járás szolgabirája által hitelesítendő községi bizonyítványnyal igazolandók. Ha valahol a lelkésznek természetben lakása
