Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-19 / 25. szám
eljár, a közérdeken kivül a saját érdeke is, hogy feladatát pontosan és lelkiismeretesen oldja meg. Nagyfontosságú a felszámítandó jövedelmek pontos kimutatása, de az új összeírásban mégis sokkalta fontosabb a levonható jövedelmek felszámítása. A törvény ez utóbbiakra nézve eléggé méltányos, s pontos felszámítás mellett sok olyan lelkészi jövedelmet lehet a kiegészítendők közt kimutatni, a mely a régi jelentő ívek szerint felül volt a 800 frton. Itt sokat lehet segíteni, s épen azért igen nagy gonddal kell eljárni a felszámítás körül. Erre való tekintetből a végrehajtó-bizottság meg fogja küldeni a jelentő íveket az olyan gyülekezetekhez is, a melyeknek lelkészi jövedelme, a törvény által megengedett leszámítások mellett, előre láthatólag alul fog esni a 800 frton, a miért is ajánljuk a 800 és 1000 frt közti fizetéssel bíró lelkészek figyelmébe a jelentő ív utasításait, hogy a felszámoláshoz szükséges okmányokat idejében beszerezhessék. A jelentő ívek általános utasításából erre vonatkozólag kiemeljük, hogy: »Minden lelkész ki jövedelmének kiegészítésére igényt tart, köteles 1898. január 1-én egyházhatósági megerősítés folytán érvényben volt lelkészi díjlevelét, ennek sajátkezűleg leírt másolatát s mindazon bizonyítékokat, melyeket igényeinek beigazolására használni kiván, vagy melyeket a jelen utasítás előír, készen tartani, illetőleg legkésőbb folyó évi július 31-ig beszerezni, figyelembe véve azt, hogy csak azon jogok fognak tekintetbe vétetni, melyek szabályszerűen beigazoltattak, s hogy csak azoknak fizetése lesz kiegészítésre javaslatba hozható már az 1899. évre, kiknél a jövedelem mennyiségének kérdése a folyó év őszéig rendezve lesz«. »A bizonyítékul szolgáló összes okmányok s az ezek kiállítását a hatóságoktól kérő folyamodványok bélyegmentesek, ezért azokra felül mindenütt az irandó: kongruaügyben bélyegmentes.« Hogy a díjlevélen kivül mely okmányok szerzendők be, azt az utasítás részletesen felsorolja. Az okmányok részint a presbyterium, részint a püspöki hivatal, részint pedig a politikai község elöljárósága, vagy a járási szolgabíró által állítandók ki. Ez utóbbiak megszerzése több időt vévén igénybe, hogy lelkésztársaink jó eleve megtehessék a lépéseket, röviden felsoroljuk azokat a tételeket, a melyeknek igazolására a politikai község, vagy a járási szolgabíró bizonyítványa szükséges. Ezek pedig a következők: a földbirtok kiterjedesére vonatkozó kataszteri birtokívek; a földbirtok házi kezelése esetén a vidéken szokásos haszonbérekről szóló bizonyítványok; a bérbeadott épületek jövedelmének kimutatása; a hasznot hajtó jogok, jogosítványok, iparüzletek (fahasználat, legeltetés, halászat, makkoltatás, malombér stb.) utáni jövedelmek kimutatása; a politikai községtől húzott jövedelmekről szóló bizonyítvány; az állami adók és járulékainak összegéről, a törvényhatósági községi s vízszabályozási költségekről, valamint egyéb, valamely törvényben gyökerező s a lelkész által évenként fizetendő közterhekről szóló kimutatások. Az utasítás egyes pontjai bárkit is képessé tesznek arra, hogy előre is felszámolja a fizetéséből levonható jövedelmeket; azért a ki arra az eredményre jut, hogy jövedelme, e levonások után 800 forinton alulra esik, az minél előbb tegye meg a lépéseket a szükséges okmányok beszerzése iránt, hogy minden bizonyíték kéznél levén, a f. é. augusztus hóban megejtendő összeírásnál igényeit bejelenthesse és igazolhassa. H, I. Az ev. ref. egyház egyházi és iskolai adózása reformjához. Ha a hazai ev. ref. egyház egyháziasságának, különösen a folyó század végső évtizedeiben sajnosan észlelt rosszabbodását megfigyeljük, illetőleg ha úgy szólván naponként ragályosabbá váló felekezeti bajainknak kezdő csiráját s tápláló életgyökereit részrehajlatlanul kutatjuk, úgy találjuk, hogy sem a már régibb keletkezésű nazarénusságot, sem az újabb időkben fellépett unitárizmust, sem a legújabban lábra kapott divatos baptistaságot, valamint a születendő gyermekeknek a házasságkötéseknél szaporodó vallási elkötelezését is ref. egyházunkban nem az egyházi és iskolai adóval való túlterheltség idézte és idézi elő, mert ezen vallásfelekezeti bajok főleg a népesebb, sőt legnépesebb és épen legvagyonosabb gyülekezeteinkben támadtak s vannak terjedőben; viszont a tömeges kitérések és a szociálizmussal rokonszenvező tömeges felekezetnélküliség leginkább a csekélyebb népességű ós iskolai adóval aránylag túlterhelt ref. gyülekezetek kebelében jelentkeznek, mint ezt e lap szerkesztősége már a mult évi 47-ik számban is helyreigazítólag kiemelte, s ha esetleg a tömeges kitérések és tömeges felekezetnélküliség népesebb és vagyonosabb egyházakban is előfordulnak, ezt leginkább a lelkészek, tanítók ós egyháztagok közti személyes villongások, vagy nemzetiségi s vallásfelekezeti csábítások eredményezik. Valóban elszomorító dolog, hogy az egyházi élet olcsóbbságával kecsegtető tömeges átlépések már a két felekezetű ev. egyházak