Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-05 / 23. szám

leszállítása, de megnyugtatja az, hogy a jövő alakulásra nézve az állandó bizottság csak latin középiskolát kontemplál és az, hogy a magyarból latinra fordítást szűkebbre szabták. Nem is az a hat óra a fődolog;

hanem a tanárok képzettsége. Mégis kéri a bizottságot, hogy újból megfontolva a dolgot, állítson legalább valamit vissza abból a hat órából, főleg a felsőbb osztályokban. Kifogást tesz Ovidiusnak az V-ik osztályban olvastatása ellen. Szamosi indítványát elfogadja. Rombauer Emil is Szamosi indítványára adja szavazatát. Ő az eddigi óraszámot is keveselte. Fehér Ipoly szerint a latin órák leszállítása redukcióját jelenti a tantárgy tekintélyének. E redukció bizonyára tanterv-ökonomiai okokból történt. Kifejti, hogy honnét származnak a latin ellen emelt vádak : az új és még nem egészen kialakult módszerből és a közhangulatból. De ez a modern ellenséges áramlat egész efemer jelenség és nem fog,ja megdönteni a latint. Igaz, hogy a kor reális iránya egy ideig a klasszikus oktatás félelmetes ellenségének tetszett, de az utolsó évtized helyreáltította a klasszikus képzés becsének elismerését. Ő bizik a klasszikus és ideális irány permanenciájában. Kívánatosnak tartja a jelenlegi óraszám fentartását. Hegedűs István maga is, mint a klasszikus nyelvek referense, igazat ád Szamosinak a klasszikus oktatás szempontjából, de a nemzeti tárgyak kedvéért, főleg a földrajz kedvéért, belenyugodott, hogy az alsóbb osztályokból elvegyenek 2 órát a latinból. Ő is szeretné, ha valamit megmenthetnének ebből a hat órából. Védi a grammatikai oktatás kiterjesztését. A szavazásnál a gyűlés elfogadta a javaslatot általánosságban. Szamosi indítványát az órák helyreállítása érdekében számosan támogatták. Hogy a nyelvtant csak az I— IV. osztályban tanítsák, egyhangúlag élfogadták; a nyolcadikban a magyarból latinra fordítást kevesen kívánták, s Papp Géza indítványát, hogy mind a négy felső osztályban a magyarból latinra fordítást kihagyják, csak kevesen támogatták. A harmadik napon, május 27-én a kémia és természetrajz, a görög pótlás s az egységes jogosítás kérdése tárgyaltatott s napon e tanács be is fejezte üléseit. A kémia és természetrajz tanításának tervénél Paszlavszky József kijelenti, hogy a reviziós munkálat berendezésével nem ért egyet. Sajnálja, hogy az alsóbb osztályokban megszüntették a földrajznak a természetrajzzal való kapcsolatát, de ezen úgy lehet segíteni, hogy egy tanár tanítja e két tárgyat. Az alsó két osztály tervét különben elfogadja. A gimnáziumban a kémia miatt csorbát ejtettek a természetrajzon. Nagyon korán (a IV.-ben) tanítják a növénytant és (az V.-ben) az állattant. A növénytant összeházasították a kémiával, a mi természetellenes. Egyáltalán nem helyes, hogy a természetrajz áldozatokat hozzon a kémiának, melynek didaktikai értéke sokkal csekélyebb. Indítványozza, hogy a status quo maradjon meg. A mi a reáliskolát illeti, a szóló helyteleníti, hogy a kémiát az V.-ben kezdik, úgy hogy a kémia nem szolgálhatja a botanikát. Nagyobb baj, hogy az ásványtant és geológiát kiküszöbölték a Vll.-ből. Inkább be kell vinni a gimnáziumba, is és ha szükséges, vegyék el a szükséges órákat a latinból és görögből, a mely sokkal hamarabb fog tért engedni a természettudományoknak, mint sokan hiszik. Pásthy Károly nem osztozik Paszlavszky aggodalmában és örömmel üdvözli a kémiának javasolt tanítását. Kissé túlságosnak tartja a felsőbb osztályokban a természetrajz tanítását. Sok a földrajzi óra az I. és Il.-ban, ezzel nem segítünk a tagadhatatlan túlterhelésen. Lád Károly kivánja, hogy az I. osztályban csak Magyarország földrajzát tanítsák. Cherven Flóris szerint a földrajznak helyet kell szorítani valamely felsőbb osztályban; legjobban a VH.-ben. Kovács János indítványozza, hogy a gimnázium VJ. osztályában a kémia külön tanítása előzze meg az ásványtanét. Rombauer Emil a kémia tanításának fontosságát és hasznát védi Paszlavszky ellen. Kellemetlenül lepte ipeg a földrajz és természetrajz kapcsolatának fölbontása, ámbár ezt az eszmét a tankönyvekben roszszul-valósították meg. E kapcsolatot fölbontják, de egészen hasonlóan összeházasítják a növénytant a kémiával és az ásványtant a kémiával. Ennek nem lesz sikere. Balogh Péter szerint helytelen, hogy a földrajz és természetrajz kapcsolatát fölbontják. Bokor József helyteleníti, hogy az alsóbb osztályokból kihagyták az ásványtant. Indítványozza, hogy az ásványtant a Ill-dikban tanítsák. Komlóssy Ferenc orsz. képviselő, Cherven indítványát támogatja, ő is tapasztalta, hogy ifjaink földrajzi ismeretei nagyon fogyatékosak. Ilosvay Lajos örömét fejezi ki azon, hogy a javasolt tervben a reáliák és humaniórák kellő harmóniában vannak és azon, hogy a kémiáról jobban gondoskodtak, mint bármely tervben ezelőtt, a mint ez a kémiát megilleti, mely ma már az általános műveltség fontos tényezője. Azt is nagyon helyesli, hogy felsőbb osztályokba tették a kémiát. Hozzájárul, hogy az ásványtant összekapcsolják a kémiával és nem bánja, ha Kovács indítványa értelmében a kémia tanítását jobban kidomborítják. Stöhr Antal figyelmeztet rá, hogy nagyon szükséges a III. osztályban a kísérleti fizika elemeinek helyet biztosítani, különben nem fogják a növénytant, állattant helyesen taníthatni. Fehér Ipoly is helyesli, hogy az ásványtant most a Vl.-ban fogják tanítani, a növénytan és állattan után. De aggodalmat kelt benne, hogy a kémia tanítását kettészakítják, egy részét elvégzik a IV.-ben, más részét a Vl-ban. A kémiának az ásványtannal való kapcsolatát megokoltnak látja, de nem látja annak a növénytannal valót. Indítványozza, hogy ez utóbbi hagyassék ki. König Gyula az állandó bizottság részéről szólal föl. Behatóan foglalkozik Paszlavszky indítványaival. A természettudományi diszciplínákat nem szabad a középiskolában széjjelszakítani és egymással szembeállítani. Hogy a gimnázium és reáliskola ott eltérnek egymástól, természetes, különben nem kellene kétféle középiskola. Kifejti, hogy a szerves világ törvényeinek tudományos ismeretét itt nem adhatjuk a középiskolában; a természetrajzi diszciplínák itt inkább deskriptív természetűek s azért inkább az alsóbb osztályokban van helyük. A tanárképzésben arra kell törekednünk, hogy a tanár jelöltek egyetemesebb természettudományi műveltséget szerezzenák. Az alsóbb osztályokban a földrajz és a természetrajz elkülönítése nem jelenti a merev különállást. Stöhr indítványa nagyon helyes, de nem találtak órát, a mit nagyon sajnál. A felsőbb osztályokban azért is történt változtatás a tanításon, hogy a fiziológiai elemet megszorítsák, mely nagyon túlságba ment a morfológiai és kedélyképző elemek rovására. Ma fővárosi gyermek növényt vagy állatot már abszolúte nem ismer. A növénytannak kapcsolását a kémiával a botanikusok követelték. Az ásványtannak a kémiával való kapcsolata nem aggodalmas, mert a kémikusok tudnak annyi ásványtant, a mennyi kell. A szavazásnál a terv általánosságban elfogadtatott Paszlavszky indítványát (maradjon a status quo) csak