Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-05 / 23. szám

Bokor támogatta. Cherven indítványát (hogy az I. osztályból Európa általános ismertetése hagyassék el), majdnem egyhangúlag elfogadták. Azt az indítványát, hogy a felsőbb osztályok egyikében a földrajz külön taníttassék, egyhangúlag elfogadták. Kovács János indítványát egyhangúlag elfogadták. Bokor József indítványát kevesen tették magukévá. A görögpótló tanterv. Szász Károly örömmel üdvözli a javaslatnak^ a nemzeti tárgyakra vonatkozó részét. Úgyszintén örül annak, hogy a fizika tanítását inkább kísérleti alapra helyezték. A mi az eddigi görögpótló tanfolyamot illeti, ez valóságos lucus a non lucendo volt, épen nem pótolta a görögöt. A javaslat javítja a helyzetet, azért elfogadja. Szamosi János a bizottsági javaslatot az eddigi állapotnál jobbnak tartja és azért elfogadja. De még jobb volna, a mit az állandó bizottság is hangoztat, ha a görögpótló törvényt eltörülnék. Lánczy Gyula szerint a görögpótló tanfolyam, mint ilyen, megszüntetendő. Abba nem nyugszik bele, hogy csak némely gimnáziumban tanítsanak görögöt. Azt kívánja, hogy minden gimnáziumban tanulhassanak fakultative görögöt. A tanács elfogadta a bizottság javaslatát, valamint a Szamosi indítványát is. Az egységes jogosítás kérdésénél Szamosi János szólalt fel első sorban s az egységes jogosítást kétségésnek tartja, az azonban lehetséges, hogy a középiskolának több típusa legyen. A kérdés azonban oly bonyolódott, hogy annak részleteit a tanács meg nem állapíthatja. Ajánlja tehát, hogy a bizottság javaslatának elvi alapját fogadják el, a részletek megállapítását pedig hagyják a bizottságra. B,ombauer Emil ellensége az egységes iskolának. Nem tud belenyugodni az iskolának valamely fokon való elágazásába s nem engedné meg a tantárgyak közt való választást. Helyesli, hogy a bizottság latin-francia, latinangol és latin-olasz iskolákat helyez kilátásba. Homan Ottó, miniszteri tanácsos, mint a közokt. kormány tagja, kijelenti végül, hogy figyelemmel, kisérte a véleményeket s igéri, hogy a kormány tekintettel lesz azokra. A tanácskozás utolsó tárgya a közoktatási tanács ügyrendje volt, a melynek megállapítása után Fehér Ipoly elnök rövid beszéddel zárta be a nagy fontosságú tanácskozást, a mely hivatva van arra, hogy a magyar középiskolai oktatást oly irányban vezesse, a melyen elérheti magasztos célját, H. I. IRODALOM. ** Népszabadság. Egyházi beszéd, elő-és utó-imádsággal, Irta és az 1848. évi március 15-ikének ötvenedik évfordulóján a sárospataki főiskola által rendezett emlékünnepen a városi templomban elmondta Nóvák Lajos theol. tanár és főiskolai lelkész. Sárospatak, 1898. szerző sajátja, 17 lap. A nagy emlékünnephez s a szerző jóhíréhez méltó munka. Tele vallásos buzgósággal és hazafias lelkesedéssel, s megírva lendülettel, ékesen. Azt hirdeti, hogy a népszabadság útait a kiváltságosak, mint próféták egyengették; hogy szabadulást annak a népnek nyújt az Úr, a mely arra méltó és érdemes; hogy a szabadságot azok az erények éltetik, a melyekkel kivívtuk; hogy a szabadság is csak addig cél, a míg el nem értük, azontúl a még nagyobb és szentebb célnak a nemzet és a haza boldogításának eszköze. Az úgy is szép és igaz eszmékkel teljes beszédből csak az arra való rámutatás hiányzik, hogy igaz és áldásos szabadság ott honol, a hol az Úr lelke van ; ez elvi fontosságú keresztyén eszme hangsúlyozásával még vallásosabb, még erőteljesebb s így bizonyára még hatásosabb lett volna a népszabadságról szóló ünnepi beszéd. (F.) ** Petőfi költészetének vallásos világnézete. Irta és az 1897. november 27-diki protestáns estén Pozsonyban felolvasta Hörk József theol. akadémiai tanár. Orosháza, 1898. Veres Lajos nyomdája, 44 lap, ára 25 kr. — Egy darab abból az értékes felolvasási sorozatból, melyet a pozsonyi theol. tanárok dicséretes buzgósága a legutóbbi adventi és böjti időszakban tartott. Jó gondolat az ily felolvasásokat kinyomatni, hogy szélesebb körben is érvényesüljön az a hitébresztő hatás, mely az élő szó nyomán mutatkozik. Mert a vallás-erkölcsi ébredés csak akkor fog nagyobb mértékben érvényesülni, mikor a vallásos műveket széltében és kedvvel olvassák híveink. Ettől ugyan most még távol vagyunk, de haladást jelent már az is, hogy vallásos felolvasásainkat szívesen látogatják és hallgatják most már a műveltebb körök is. — Hörk hálás tárgyat választott. Petőfi vallásos világnézete a leghálásabb köröket is érdeklő théma. A kidolgozásban azt a módszert követi, hogy Petőfi költeményeiből vett idézetekkel mutatja ki, mit és miként hitt Petőfi. »Petőfi istene mondja szerző, mindenható, mindentudó, ki e világ ura, az ember gondviselője, szigorú biró, ki ítéletet tart mindenek felett s ura a feltámadásnak.* »Krisztus az istenember, a ki megdicsőült, mert az Isten akaratját teljesítette. Petőfi előtt szent a templom, mely az Isten háza, az Isten oltára; szentség az istentisztelet, szentség a tízparancsolat s különösen a szülők iránti tisztelet; szent előtte a kötelesség, a becsület, az erény: szent az eskü és utálatos esküszegés.« Azután az egyes jellemző vonásokat mindenütt idézetekkel támogatja. A kis dolgozat csinosan van megírva és céljának megfelelő munka. (F.) EGYHÁZ. Az erdélyi egyházkerület f. hó 2-án tartotta meg közgyűlését Kolozsvárott. A gyűlésről jövő számunkban adunk részletes tudósítást. A budapesti tiszviselőtelepi reformátusok első istentisztelete. A tisztviselőtelepi ref. hívek pünkösd napján tartották első istentiszteletüket a telepen, az Egyesületi ház dísztermében. Az istentiszteleten nagyszámú, előkelő közönség hallgatta meg Döczy József és Bocsor Lajos vallástanárok egyházi és úrvacsorai beszédeit, a melyek után kiosztották az úrvacsoráját. A tisztviselőtelepi ref. hívek elhatározták, hogy ezentúl havonkint legalább kétszer tartanak istentiszteletet az Egyesületi házban. Az eperjesi I. evang. egyházközség most adta ki jelentését az 1897. évről Draskóczy Lajos lelkész szerkesztésében. A gyülekezet élén áll Kubinyi Albert, az egyháznak 40 év óta buzgó felügyelője és Draskóczy