Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-22 / 21. szám

első iskolafelügyelő Zsigmondy Géza, második iskolafel­ügyelő Vetsey István dr., iskolagondnok Fancsali Joób Károly, szindikus Zsigmondy Jenő dr. A magyar egyház felügyelője lett Wágner Géza dr., gondnoka Beliczay*Béla jegyzője Posszert Gyula. A német egyház felügyelője lett. Fűszer Tivadar, gondnoka Hottelmann Ágost, jegyzője Broschkó Gusztáv Adolf. Ezt az eredményt hivatalosan vasárnap hirdetik ki az egyházközségi közgyűlés alkalmával. Budapesti egyházunk tanácsa május 14-iki ülé­sében foglalták el székeiket az egyház új gondnokai, Hegedűs Sándor főgondnok és Szilassy Aladár gondnok. Az egyhangúlag és lelkesedéssel megejtett választásról Szász Károly püspök tett jelentést. Szilassy Aladár letette le a törvényszabta gondnoki esküt, Hegedűs Sándor főgond­nok levele alapján pedig Szász Károly püspök bejelentette az új főgondnok adományait: 10 ezer koronát egy újabb lelkészi állás fizetéspótlására, ezer koronát a budai tem­plomban állítandó orgonára és ezer koronát a kőbányai templom építési költségeire. A Fazekas-téri lelkészlakás és bérház ügyében bemutatták a felkért építészek terveit, az építészeti szakértők (Ziegler, Feszty és Nagy D.) bírá­latát és a pénzügyi bizottságnak jezekre vonatkozó véle­ményes jelentését. Ezek szerint a Sándi és Kommer. épí­tészek tervei a legalkalmasabbak, de a legjövedelmezőbb­nek a Sándi terve szerint építendő háromemeletes bér­ház mutatkozik. Ennek alapján az egyháztanács elhatá­rozta, hogy a Sándi terve szerint építtet, hogy az építést augusztus l-én megkezdeti, hogy Sándit a művezetéssel megbízza, hogy a többi tervezőknek 600—600 frt tiszte­- JU&ví' ilJLJ íj "'•JSift'! flfifj letdíjat szavaz meg, hogy az építés ellenőrzésére és fel­ügyeletére építési bizottságot (dr. Kiss Áron elnöklete alatt Kun Gyula, Nagy Dezső, Takáeh László, Kiss Károly és az építész, szervez, s hogy a mintegy 160 ezer frtnyi építési költséget a bérház jövedelméből fedezendő hitelművelet útján szerzi be. A kőbányai templom és papi lak építésének időközben fennakadást szenvedett ügyében, a pénzügyi bizottság javaslatára elhatározta az egyház­tanács, hogy a kőbányai építési bizottság készítsen új javaslatot, s mely a 63 ezer frtnyi építési alapnál többe ne kerüljön s ezzel igyekezzék minél előbb elkészülni, hogy a pénzügyi bizottság és a presbyterium még június hóban, a nyári szünet előtt végleg határozhasson e régibb idő óta húzódó ügyben. (F.) A tiszáninneni ref. egyházkerület folyó hó 10— 12-én tartotta meg közgyűlését Miskolcon Kun Bertalan püspök és báró Vay Béla főgondnok elnöklete alatt. A gyűlés a püspöki jelentés meghallgatása után Szalay László új világi főjegyzőt eskette fel és iktatta hivatalába. Majd Fejes István felszólalására élénk vita indult meg a konvent által elrendelt díjlevél-revizió felett. A közgyűlés ez ügyben érdemleges intézkedést nem tett, hanem hatá­rozatát akkorra tartotta fenn, a mikor a konventi végre­hajtó bizottság a kiigazításra vonatkozó kérdő íveket szét fogja küldeni. Mocsáry Lajos egyházkerületi tanácsbiró bejelentette az e tisztéről való lemondását, a közgyűlés azonban azt nem fogadta el, s felkérte Mocsáryt annak visszavonására. Elhatározta a közgyűlés, hogy az országos lelkészi özvegy-árva gyámintézet mellett a kerületi özvegy­árva gyámintézetet továbbra is fentartja, de számára új alapszabályokat dolgoztat ki. A népiskolák államosítására nézve kimondta a közgyűlés, hogy az csak a végszükség esetén engedhető meg. Utasította továbbá a miskolci ref. főgimnázium-igazgató tanácsát, hogy a vallástanári állást a konventi határozat értelmében rendszeresítse. A kerü­leti bíróság a karádi papválasztást helyben hagyta és Fürjész Tamást Karádon megerősítette; az átányi lelkész­választást azonban megsemmisítette s Bihari Lajos dolhai missziói lelkészt az újabb választásból kizárta. Templomok fűtése. Debrecenben Komlóssy Arthúr, városi főjegyző és ref. presbyter, az egyháztanácsban in­dítványt tett a templomok fűtése iránt, ily módon is óhajtván a hivek meglohadt vallásosságát éleszteni és a templomok látogatását télen át is kiterjedtebbé tenni. A presbyterium ez indítványt ápr. 22-én tárgyalta s ez al­kalommal a belmisszió is szóba kerülvén, a presbyterium megbízta a lelkészi kart, hogy ez irányban munkálatát minélelőbb készítse el, a maga részéről késznek nyilat­kozván a lelkészek által kijelölendő alapokon és módokon a belmisszió nagy munkájában szívvel-lélekkel résztvenni. Ha belől belső, isteni tűz hevíti a lelkeket — így gon­dolkozik a presbyterium — a templomok fűtése, minthogy alap úgy sincs reá, egyelőre még elmaradhat. Szép, szép mindez, de sok effélét halottunk és írtunk már mi Debre­cenből, lássuk már végre a tettet is, »mert nem beszédben áll az Istennek országa.* ÍJ.) jtotar* • • • ' - - . , | Gyurátz F. dunántúli evang. püspök, mint a dunántúli egyházkerületi lelkészegylet tagja, lelkesen karolta fel az egyház belső építésének munkáját s ezt gyülekezetei körében is igyekezik életbe léptetni. Hogy ez ügyet a lelkészek komoly megfontolása tárgyává tegye, a mint az »Ev. Egyház és Iskolában* olvassuk, az egyházmegyei lel­készegyleteknek a következő kérdéseket ajánlotta figyelmébe: 1. Mi által gyakorol az egyház üdvös hatást a sociális bajok orvoslásánál? Mi itt a feladata a templomnak, iskolának, lelkésznek, tanítónak? 2. A konfirmációi oktatás­nál a tananyagra, tankönyvre nézve igen lényeges eltéré­sek tapasztalhatók; nem tartja-e indokoltnak a lelkészi egylet a tananyag meghatározását, illetőleg az eddiginél nagyobb összhangzat létesítésére törekvést? Nem vona-e szükséges határozatilag kimondani, hogy a nyilvános bírálatot kikerülő irott füzetek használata eltiltatik ? 3. Mikép emelhető a konfirmáció ünnepének jelentősége? Nem ajánlható-e e célból a lelkészeknek azon törekvés, hogy konfirmációi emlékül minden növendék egy vallásos munkát, p. o. a legszegényebb által is megszerezhető kis bibliát, illetőleg újszövetséget, ima, vagy énekes könyvet kapjon? Mi módon volna ez legkönnyeben eszközölhető? 4. Nem tartja-e az egylet a hívek lelkiszükséglete kielégí­tésénél tanácsosnak azon gondoskodást is, hogy az egybáziasság ápolására alkalmas valláserkölcsi olvasmá­nyok terjesztessenek népünk körében ? Mikép volna e feladat megkönnyíthető ? A Luther társaság, a M. Prot. Irodalmi Társaságnak mely kiadványai ajánlhatók leg­inkább e célra ? Az angolból magyar s német nyelvre fordított »vallásos iratok« mennyiben gyakorolhatnak jó hatást a mi népünk gondolkozásmódjára. 5. A községi hitelszövetkezetek jelentőségük a mostani viszonyok közt.

Next

/
Thumbnails
Contents