Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-22 / 21. szám

Mennyiben érdemelnek pártolást, várható-e működésük nyomán kedvező hatás a takarékosság erényének fejlesztésére, népünk helyzetének, áldozatkészségének emelkedésére? Ajánlható-e a lelkészeknek, tanítóknak a közreműködés ily hitelszövetkezetek megalakításánál ? 6. Hogyan volna a lelkészi fizetésnek az állam által tervezett kiegészítése az egyház segélyezésével, illetőleg e gyülekezetek adóterhének könnyítésével a legcélszerűbben kapcsolatba hozható ? 7. Vallásos esték tartása a téli időszakban a a buzgóság élesztése céljából. Mily jelentőséget tulajdonít neki a lelkészi egylet ? Ajánlja-e és mily eljárás berendezési móddal? Az egyháztörténeti, valláserkölcsi tartalmú felolvasásokkal, illetőleg szabad előadásokkal egybekapcsolt vallásos esték, vagy a templomban biblia-magyarázatokkal végzett estéli istentiszteletek tartását véli-e, tekintettel népünk lelkiszükségleteire, megfelelőbbnek? — E fontos kérdéseket mi is figyelmébe ajánljuk a mi egyházmegyei és kerületi lelkészi és egyházi értekezleteinknek s azoknak tárgyalására örömmel tért nyitunk lapunkban is! Felhivás adakozásra. A pozsonyi ev. ref. egyház, hogy a határszélen őt körülvevő idegen ajkú népek és hatalmas egyházak közt fentarthassa magát s híveit mind szorosabban fűzze magához, templomot szeretne építeni magának azon a helyen, a hol a felekezeti türelmetlenség egykor gályarabságra ítélte protestáns lelkészeinket, és e végből, a Dunántúli ref. egyházkerület elnöksége által is ajánlott gyűjtő íveket küld szét ref. gyülekezeteinkhez. A pozsonyi ref. hívek csak a legközelebb mult időben alakultak anyaegyházzá s nyertek maguknak Balogh Elemér személyében egy agilis, nemes törekvésű lelkészt. Istentiszteleteiket eddig az evangélikusok templomában tartották, j a kik igazi keresztyéni testvéri' szeretettel nyújtottak segédkezet az alakulás nehézségeivel küzdő ref. egyháznak. A gyülekezet tagjainak száma 525 s a lelkész 190 ref. növendéket részesít hitoktatásban. Magokban a hívekben is él az egyházszeretet s az áldozatkészség, a mennyiben Berghoffer János és Gáspár Lajos úrvacsorai kelyheket, Forray Béla keresztelési edényeket, dr. Papp Móricné szül. Steiger Clarisse fehér selyem úrasztali terítőt ajándékoztak az egyháznak. A templomalapra a hívek magukközt 4906 frtot, a tartalékalapra 1100 frtot, a szegényalapra 95 frtot, úrasztali kellékekre 120 frtot, s a szegény gyermekek téli ebédjére 22 frtot gyűjtöttek össze; a perselypénz pedig a mult évben 120 frt 21 krt tett ki. Az elő s élni akaró, s fontos vallási és nemzeti missziót teljesítő kis gyülekezet kérő szózatát a legmélyebben ajánljuk mindenek figyelmébe. Adományok Berghoffer János pénztárnok címére (Poszony, Vásártér 22. sz.) küldendők. ISKOLA. A középiskolai reform. A közoktatásügyi miniszter a napokban küldötte szét az országos közoktatási tanácsnak azt a munkálatát, mely a középiskolai tantervek revíziójáról szól és alapul fog szolgálni azoknak a nagyfontosságú tanácskozásoknak, melyek a közoktalási tanács összes ülésében május 25-én indulnak meg. Maga a dolgozat, mely egy szépen kiállított vaskos füzetben jelent meg, öt részre oszlik. Az első rész közli a módosított gimnáziumi és reáliskolai tanterv javaslatát. A második rész röviden számot ád róla, miként keletkezeti e revízió; közli a hivatalos anteaktákat. és a revizió történetét. A harmadik rész terjedelmesen megokolja a javasolt változtatásokat. Egy külön rész, a negyedik, foglalkozik a görögpótló tantárgyak tanításának reformjával; egyszersmind javaslatot tesz, miként kellene az iskolákat berendezni, ha a görögpótló törvényt megszüntetnék és az egységes jogosítás alapján alakítanák át a középiskolák szervezetét. Végre az ötödik rész összefoglalja a javasolt módosításokat. Formai tekintetben e dolgozat mintaszerű. Sebestyén Gyula, elsőrangú stilista és Beöthy Zsolt, a magyar prózának egyik mestere, a tanács alelnöke fogalmazta azt. Magyar hivatalos kiadványban ily irodalmi színvonalon álló munka unikum. A javaslatok megítélése szempontjából mindenek előtt tudnunk kell, hogy a bizottság abból a meggyőződésből indult ki, hogy a most fönnálló törvény lényegében bevált. Nem kell gyökeresen változtatni rajta. Ez az ország tanársága túlnyomó többségének, ez az állandó bizottságnak is a meggyőződése. A javasolt módosítások főleg a magyar nyelv és magyar történet tanítására vonatkoznak. Maga a tanács állandó bizottsága kiemeli a következőket: 1. A magyar irodalom története ezentúl a VII. és VIII. osztályban tanítandó (eddig a községi és állami gimnáziumban csak a VlII-ban tanították). Kisebb fontosságú, de érdekes az a javaslat is, hogv a poétikával kapcsolatosan a művészettan alapfogalmait is tanítsák, hogy a tanulók némileg szélesebb esztétikai műveltségre tegyenek szert. Végül, hogy a kötelező magyar irodalmi olvasmányok körét bővítsék és a fontosabb olvasmányokat pontosan megállapítsák. Ez mind a mostani tanterv intencióinak tovább fejlesztése. 2. A történettanításra nézve javasolt módosítás szerint ezentúl a magyar történetet a III. és lV.-ben fogják tanítani, elbeszélés alakjában. A VI. és VII. osztályban a magyar történetet a világtörténettel kapcsolatba kell tanítani; a VlII.-ban a magyar történetet külön, főfigyelemmel az állami élet és az alkotmány fejlődésére. Ez igen nevezetes reform a magyar történet tanításában és nagy fontosságú az egész középiskolai tanításra nézve. 3. A latin nyelvben megváltoztatták az olvasmányok kanonját és sorrendjét; főleg Julius Caesart ismét beigtatták jogaiba. A nehéz Liviust. áttették a hatodik osztályba. A római régiségekre és irodalomtörténetre nagyobb gondot fordítanak. A magyarból latinra fordítás csak a grammatikai tanítás céljából marad fönn szűkebb terjedelemben. A természetrajzi tan összes sorrendjén is változtatnak. Előbb tanítják a növénytant, azután az álattant és végül az ásványtant. A szabadkézi rajzolás módját is javítják. A testgyakorlásra nagyobb gondot fordítanak, minden héten egy szabad délutánt játékokra szánnak. 4. A görögpótló tantárgyak dolgában az állandó bizottság abban a meggyőződésben van, hogy az 1890.