Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-22 / 21. szám

intézet életképességéről és szép előhaladásáról, egyúttal az igazgatótanácsnak buzgó működéséért köszönetet szavazott. A nagybányai egyházmegye egységes liturgia készítése iránt nyújtott be indítványt. Minthogy ez ügyben a kerület már korábban az esperesi kart szólította fel javaslattételre, e javaslatnak az őszi közgyűlésre leendő beterjesztését a kerület megsürgeti. A csökmői egyházban történt tömeges áttérésről a bihari egyházmegye jelentését beterjeszti. E szerint az áttérésre socialista bujtogatok izgatták fel a népet. A kedélyek már lecsendesültek ; néhány család visszatért egyházunkba, a többiek visszatérése is bizton reménylhető, ha az iskola községivé alakíttatik s ezáltal a nép jelentékeny teher alól menekül fel. Az elemi iskolának községivé alakítását ezekután a kerület megengedte. Kiváló fontosságúnak találta a kerület a tiszántúli középiskolai tanáregyesületnek a tanárképzés ügyében tett fölterjesztését. A memorandum bőven kifejtvén a felekezeti tanárképzés szükségességét, addig is, míg a jövőben valamikor a debreceni filozófiai fakultás létesülhetne, a fakultásra gyűlt alapok kamataiból évenként két 500 frtos stipendiumot kiván felállíttatni, egyet pedig az egyházkerületi pénztár terhére utal; felszólíttatni óhajtja hasonló ösztöndíjak tételére a többi egyházkerületeket is, végül indítványozza, hogy a prot. magyar tanulók számára külföldön létező ösztöndíjakra tanárjelöltek fölvétele is eszközöltessék ki. Az ösztöndíjas növendékek négy évig Budapesten az Eötvös-kollégiumban, mint egyetemi hallgatók képeztetnének. Ez idő alatt tartoznának a budapesti ref. theol. akadémián, mint rendkívüli növendékek, a szabályszerűleg kijelölt tárgyakat (egyháztörténet, egyházjog) colloquium kötelezettsége mellett hallgatni s azután maguk továbbképzése végett egy évre külföldre menni. E fontos kérdés alapos tanulmányozására s a módozatok javaslatba hozására egy bizottságot küldött ki a kerület, mely munkálatát a közgyűlésre terjeszti be. A gyűlés második napja fokozott érdeklődés mellett nyilt meg. Mindjárt a különböző választásokra került a sor. A tanárválasztó küldöttség tagjául megválasztja a kerület: Szabó János, Széli Kálmán, Dávidházy János, Doroghy Lajos espereseket az egyházi, Tisza Kálmánt, Horthy Istvánt, gr. Degenfeld Sándort, György Endrét a világi részről A debreceni egyház is bejelenti a maga tanárválasztó küldötteit, a kik: Kiss Albert, Mitrovics Gyula, DicsőfTv József, K. Tóth Kálmán, Kovács József, Sz. Szabó László, Sz. Szabó József és Szunyoghv Bertalan. E küldöttség nyomban ezután megejtette a debreceni főgimn. német-magyar tanszékére a választást. Négy pályázó közül, 15 szavazattal 1 ellenében, KecsJceméthy M. Lajos, debreceni h. tanár választatott meg. A Joó István halálával megüresedett középiskolai felügyelői állásra a kerület, minden pályázat kizárásával, a legnagyobb egyértelműséggel, sőt lelkesedéssel Dóczi Imre debreceni gimn. igazgatót választotta meg s benne oly embert ültetett arra a díszes polcra, a ki azt mind tehetségénél, mind képzettségénél, mind buzgalmánál fogva a legméltóbban tölti be. A megválasztott tartalmas beszédben köszönte meg a szép bizalmat s ajánlotta magát a kerület jóakaratába. Felesküdvén. Kiss Áron püspök üdvözölte melegen, A Dóczy Imre felügyelővé választásával üressé lett gimn. igazgatóságra a tanári kar által ajánlott Sinka Sándor és Karai Sándor közül a közgyűlés, a szavazat mellőzésével, Sinka Sándort választotta meg. Végül megbízta a gimn. tanári kart, hogy a Dóczi Imre távozásával megüresedendő tanári állásra a pályázatot készítse elő. Apróbb tárgyak elintézése után következett a gyűlés piece de resistance-a: a főiskolai igazgatótanács szervezése. A benyújtott s e lapban már ismertetett javaslatot általánosságban elfogadták, a részleteknél azonban erősebb harcot támasztott a tanács tagjainak összeállítása. Végezetre elfogadták a tanügyi bizottság javaslatát, mely szerint a tanács áll: 12 kerületi, 8 debreceni egyházi, 8 tanári képviselőből, beleszámítva a 3 igazgatót is, a középiskolai felügyelőből, a főiskolai ügyészből és a két elnökből (püspök és ker. főgondnok.) A kerület a gyűlés folyama alatt meg is választotta, 6 évi mandátummal képviselőit, a kik a következők: Szabó János, Széli Kálmán, Dávidházy János, Zsigmond Sándor, Doroghy Lajos, Görömbey Péter egyházi, György Endre, Lengyel Imre, Rásó Gyula, Kiss Elek, dr. Hajnal István, Ujfalussy Béla világi tagok. Harmadik napon a Dóczi Imre nyugdíjügye került szőnyegre. A közgyűlés utasította a tanári kart, hogy . erre nézve az őszi közgyűlésre tegyen javaslatot, első sorban annak a figyelembevételével, vájjon az új gimn. felügyelő nem maradhatna-e meg az országos nyugdíjintézet kötelékei között. A debreceni ev. ref. felsőbb leányiskola igazgatótanácsába a kerület Dóczi Imrét és Lengyel Imrét küldte ki tagokul. Nagy József képezdei tanárnak egy évi szabadságidő adatott, hogy az alatt egyetemi cursust végezvén, tanári képesítettségét megszerezhesse. Dr. Peczkó Ernő debreceni gimn. tanárt azon kötelezettség alól, hogy történelemből vizsgálatot tegyen, a kerület nem mentette föl. A máramarosszigeti jogakadémia a minimumnál is kisebb fizetést ad tanárainak, e miatt a kormány akadályokat gördít az intézet elé. Legközelebb dr. Kun Béla megválasztott tanárt csak az esetben hajlandó megerősíteni, ha magantanári vizsgálatot tesz. A fentartótestület fölhivatik, hogy a tanári fizetéseket minimumra emelje fel és a törvénynek megfelelőleg hirdessen pályázatot és válaszszon tanárokat. Élénkebb vitát provokált a szatmári felsőbb leányiskola igazgatótanácsának azon kérelme, hogy a kerület állandósítsa az intézet részére az évi 1000 frt segélyét. A közgyűlés azt határozta, hogy a segélyt ezentúl is mindaddig megadja, míg az iskola felekezeti vezetés alatt marad, s az esetben, ha Szatmár sz. kir. város és a szatmárnémetii egyház a nyújtott segélyt állandósítani fogja, a kerület segélye is, minden további közgyűlési határozat nélkül, állandónak tekintetik. A debreceni egyház 10, tehát a törvényesnél kettővel több szavazatot élvez azon az alapon, hogy a főisk. tanároknak presbyteriumában helyet ad. Mult évben azonban, a gimnázium tanári kara kivételével, a többi főiskolai tanároktól a képviseltetést megvonta. Erre az egyházmegye indítványozta, hogy a kerület az egyház szavazatát szállítsa le a törvényes számra. Ez ellen a debreceni egyház képviselői felebbeztek, de e felebbezést a kerület elvetette. Azután a főiskolai gazdasági tanác fölterjesztéseivel összefüggő ügyek vétettek tanácskozáss alá. Többek között a főiskola költségvetése a jövő 1898/99-ik évre, mely a közszükségleti alapoknál 123,654 frt 03 kr. bevétel mellett 122,388 frt 33 kr. kiadást tüntet fel s így fedezeti többlet 1265 frt 70 kr. A bölcsészeti fakultás céljaira 95,986 frt 25 kr. gyümölcsözik a főiskola pénztárában. A költségvetést tudomásul vették Kiss Albert azon jelentésével, hogy a debreczeni egyetem ügyében kiküldött bizottság is elkészül az őszi közgyűlésre munkálatával. A gyűlés harmadik napján délután az Andaházy-Szilágyi intézet szervezete, mult évi zárszámadása, b. gondnokának jelentése és az intézetbe való fölvételek ke-