Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-13 / 11. szám
lyezésre lelkészek ajánlása, 4. az anyásítandó leányegyházak ügye, 5. az egyetemes prot. egyházak államsegélyezésének kérdése s azzal kapcsolatban a lelkészi jövedelmek állami kiegészítésének ügye, 6 az esperesek és gondnokok helyettesítése ügyében véleménynyilvánítás, 7. a konvent által bekivánt vagyonkönyvi minták felterjesztése. Az 5-ik pontra nézve jelentette püspök úr, hogy a ref. konvent és az ág. ev. zsinat által az 1848: XX. t.-c. miként leendő végrehajtása feletti tanácskozásra kiküldött bizottság a mult hó 16-án megtartotta értekezletét, a mely azonban közös megállapodásra nem vezetett. A közös bizottságnak feladata lett volna azt tárgyalni, hogy az 1848: XX. t.-c. 3. §-a miként hajtassék végre s miként volnának a prot. egyházak oly mérvű állami segélyben részesítendők, hogy a magok erején nem viselhető egyházi szükségletek államilag fedeztessenek; miután azonban a lelkészi jövedelmek állami kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat időközben beterjesztetett s a bizottságnak a javaslattal is foglalkoznia kellett. Az evangélikus bizottság mely a zsinat által teljes felhatalmazással küldetett ki, a javaslatot elfogadhatatlannak s visszautasítandónak tartotta s helyette az 1848: XX. t.-c. 3. §-ának oly végrehajtását kivánta, a mely mellett a prot. egyházaknak önerejükön nem viselhető szükségletei államilag fedeztessenek. A ref. bizottság azonban csak tanácskozási joggal küldetvén ki, már a közös értekezletet megelőzött külön megállapodás folytán a törvényjavaslat érdemleges tárgyalásába nem kivánt belemenni s azt a maga részéről elfogadhatónak tartván, csak annak kimondására kivánt szorítkozni, hogy az eddig nyert állami segélyezésekkel, valamint a törvényjavaslattal sem látja minden szükségeit kielégítve s f'entartja jogát az 1848: XX. t.-c. lényegesebb végrehajtásának további szorgalmazása iránt. Közös megállapodás így nem jővén létre, mindkét bizottság, külön-külön teszi meg jelentését az őket kiküldött egyházi hatóságokhoz. A jelentést a gyűlés tudomásul vette. Ezután Baky István egyházmegyei képviselő azt az indítványt terjesztette elő, hogy a lelkészi jövedelmek kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat átnézésére küldjön ki az egyházkerü leti gyűlés egy bizottságot s annak előterjesztése mellett tegye a gyűlés nyilvános tárgyalás tárgyává a javaslatot. A közgyűlés nem látta szükségét a bizottság kiküldésének, de elhatározta, hogy hétfőn d. u. 5 órakor bizalmas értekezletet fog tartani a törvényjavaslat tárgyában. (H.) Második nap, március 7-én. A március 7-diki ülést., melyen Szász Károly püspök mellett előbb gróf Dé./enfeld Lajos, később Szdágyi Dezső gondnok elnökölt, egészen a theol. tanári nyugdíj tervezet tárgyalása foglalta el. A tervezetet Kovács Albert referálta, előadván először a nyugdíj-bizottság tervezetét, azután a felső-baranyai és a tolnai esperesek erre vonatkozó felterjesztéseit. A bizottság (elnöke Szilasst/ Aladár, tagjai Vécsev Tamás, Kovács Albert, Petri Elek) tervezte, mely az őszi közgyűlés rendeletéből előre kinyomatott, lényegileg a következő rendelkezéseket tartalmazza. Az egyházkerület a budapesti theol. tanári kar részére ama 19.056 forint 79 krnyi összeg felhasználásával, melyet Kovács A., Petri E., Szőts F. és Szabó Aladár a volt dunamelléki tanári gyámegyesületből kaptak, különböző forrásokból vett tőkéből és járulékokból nyugdíjalapot létesít. A nyugdíjalap forrásai: a nevezett négy tanár említett jutaléka; az egyházkerület által az államsegélyi pénztárból fizetendő s az említett tanárok fogyó tőkéjét örökös tőkévé átváltoztató összeg: az egyházkerületi és theol. pénztár 700 frt évi járuléka ; a tanárok törzsfizetésének és korpótlékának a belépés alkalmával befizetett egyharmada (mit azonban a fentnevezett négy tanár nem fizet) és a tanárok törzsfizetésének és korpótlékának évről-évre fizetendő 2°/0 -ka ; s végül a theol. akadémiai növendékek részéről évenként fizetendő 3—3 frt. Az ekként összegyűlendő alapból nyugdíjul 30 évi szolgálat után biztosíttatik a tanároknak a teljes fizetés, de csak szolgálatképtelenség esetére és a következő fokozat szerint: 10 évi szolgálatig semmi, 10 évi szolgálatért a fizetés és korpótlék 40%-a , eze n felül minden szolgálati évért 3%, egészen a 30 ik szolgálati évig. A tanár özvegyét a tanárt megillető nyugdíj felerésze, az árvákat 30 éves korukig az anya nyugdíjának egy hatodrésze illeti. A nyugdíj-alapból külön pénztár szerveztetik, melyet az egyházkerület által szervezett kezelő bizottság kezel. A f.-baranyai és tolnai esperesek felterjesztései elvileg elfogadják a tervezetet, de azt javasolják, hogy az egyházkerület kerek számban 16 ezer irtot tegyen a nyugdijalaphoz s többet se tőke, se évjáradék alakjában ne; hogy a még hiányzó ezer frt évjáradékot a konvent útján a közalapból kérje az egyházkerület; továbbá az alapszabályok egyes pontjaihoz indítványoznak néhány többékevésbbé fontos módosítást. Ezek előadása után Szilassy Aladár gondnok, mint a számszék elnöke előterjeszti a számszék ama véleményes jelentését, hogy a tervezet által igényelt 16 ezer frt tőkét megbírja az egyházkerületi pénztár, de a még hiányzó ezer frtos járadékot csak ideiglenesen és megerőltetéssel, miért e járadéknak a közalap útján való fedezését szintén javasolja. A közgyűlés az előadó rövid ajánlása s Ádám Kálmán pártoló felszólalása után a tervezetet szavazat többséggel, általánosságban elfogadta s mindjárt belement a részletes tárgyalásba. A részleteknél elfogadta Kílosi József tanácsbirónak a nyugdíj-jogosultság elvesztésének szabatosabb szövegezésére, úgyszintén Dányi Gábornak és Mészáros Jánosnak az özvegyek és árvák gyámolításánál az országos lelkészi gyámintézet szabványai szerint megállapító pótlékait ,; nemkülönben a számszéknek a fedezetre vonatkozó s Szilassy Aladár által fentebb előadott helyesbítéseit, melyeknek szövegezését a jogügyi és a nyugdíj-bizottságra bízta, mely ezt a munkálatát valamint a kezelést szabályozó ügyrendet a március 8-iki ülésben terjesztette elő. E szerint a nyugdíjalapot a nyugdíj-jogosult rendes tanárokból és az egyházkerület két megbízottjából szervezett kezelő bizottság kezeli; a volt gyámegyesületi pénztárból a theol. tanárokat illető részt azonnal átveszi; pénzeit kötvényekre kikölcsönözheti vagy óvadék-képes papírokban elhelyezheti; a szabályok megtartásáért vagyonilag felelős, eljárásáról évenként számadást terjeszt be az egyházkerületi gyűlésnek. A kezelő bizottság egyházkerületi tagjaivá Szilassy Aladár és Tapp Károly, a nyugdíjalap pénztárnokává Petri Elek a közgyűlésen megválasztattak. Végül Farkas József theol. tanárt saját kérésére a közgyűlés a nyugdíjalaphoz való járulástól magas korára és 42 éves tanári szolgálatára való tekintetből fölmentette s részére a volt gyámegyesületből őt megillető 5141 frt 7 krt külön letétbe helyezte, mely összeg kamatjaival együtt neki, vagy nyugalomba vonulásakor, vagy halála esetén a családjának végkielégítésként fog kiszolgáltatni, minek fejében ő és családja minden nyűg és gyámolítási jogáról lemond. Ennek elintezésével a rég húzódó nyugdíjügy elintéztetett s a theol. nyugdíj-alap 1898. március 7-én kezdve megkezdte a maga működését. (F.) (Folyt, köv.)
