Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-02 / 1. szám

nélkülözhesse, vagy veszendőbe menni engedhesse: de a hálás kegyelet érzelme sem engedheti meg, hogy őseink és külföldi hitfeleink kegyes adományait kellőleg meg ne becsüljük. Már csak ez okokból is nagyrabecsüléssel és hálás elismeréssel fogadhatjuk Zsilinszky Mihály kultuszminiszferiumi államtitkár és egyházi felügyelő ama sikerre vezetett törekvését, hogy a magyar protestáns ifjaknak szóló külföldi alapítványokat nagy utánjárással felkutatta, összeírta az alapító leveleket, kinyomatta s az egész stipendium ügyet egy praktikus »Tájékoztatóbban * úgy történeti múltjában, mint jelen állapotában teljes világításba helyezte. Most már tudhatja a protestáns egyház s a magasabb kiképeztetés végett külföldi egyetemekre menő ifjúság, hol és minő alapítványi ösztöndíjaink vannak, minő célra és milyen feltételek alatt kik nyerhetik el és kik élvezhetik. A történelmi hűség szempontjából meg kell jegyeznünk, hogy a külföldi stipendiumok kikutatására legújabb időben már töbször tett lépéseket a két egyházegyetem. A porosz egyetemeken levő alapítványaink kimutatását 1870-ben B. Prónay Gábor akkori egyetemes felügyelő szerezte be; 1886-ban, majd 1868 ban B. Vay Miklós, konventi elnök a ref. ifjak külföldi stipendiumait íratta össze az egyetemes konvent rendeletéből. Zsilinszky most mindezeket az adatokat gondosan összeszedte, a még hiányzókat beszedette, az alapító leveleket kinyomatta s az érdekes gyűjteményt magvas történeti bevezetéssel ellátva, azt mondhatni, kimerítő és kétségtelenül hiteles adatokat nyújtott a két prot. egyháznak és ifjúságának rendelkezésére. Közlésében kiterjeszkedik Ausztriára, Németországra, Svájcra, Angliára és Hollandiára, továbbá Francia- és Svédországra is, még pedig jobbára a most is fennálló stipendiumokra, de itt-ott megemlíti azokat is, melyek egykor léteztek, de újabban különböző okokból megszűntek. Vegyük sorra a most meglevő külföf'di stipendiumainkat: Ausztriában a Metternich által alapított, gróf Tbun Leó által 1851-ben fakultássá emelt bécsi theologiai fakultáson, a vele kapcsolatos »Universitáts-Verein« ban 10 konviktusi hely és két kisebb (Kovács- és Koller-féle) alapítvány van a magyar ifjak számára. Németországon régebhen r

még több, de most is számos és tekintélyes stipendium van az egyes egyetemeken tanuló magyar ifjak számára. így Göttingcn-hen egy kisebb (60 talléros) és egy nagyobb (642 talléros) ösztöndíj-alapítvány áll fenn. G-reifswald-han három magyar ifjú számára három 600—600 márkás stipendium van. Halle- Wütemberg egyetemén 8—10 alapítványi ösztöndíj, van, miből 50—100 tallér jut egyre s van egy 200 talléros is. Hiedelberg-ben nincs magyar eredetű ösztöndíj, * Lásd a Zsilinszky Mihály: Tájékoztató a külföldi egyetemeken magyarhoni prot. ifjak számára tett alapítványi ösztöndíjakról. Az ev. egyházegyetem megbízásából összeállítva. Budapest, 1897. ára 50 kr., kapható Bendl Henrik egyházi pénztárnoknál; Budapest, IV. Deáktér 4. de az egyetem általános célú alapítványaiból magyar ifjak is kaphatnak ösztöndíjakat. Jenában 12 magyarhoni prot. iíjú részére van úgynev. »szabad-asztal« alapítva. Lipcsé-ben két nagyobb alapítvány és két »convictusi hely« van szervezve a magyar ifjak részére. Marburg-ban két 300 — 300 márkás ösztöndíj, 36 márka viaticummal. Bostock-ban két Ausztria-Magyarországból való lutheránus ifjú kaphat 600—600 márkát évenként. Tübingen-ben négy magyar theol. ifjú számára négy 257—257 márkás stipendium áll fenn. Svájcban, hová egykor seregestől jártak ifjaink, nincsenek magyar célú alapítványok; de Basel-ben vannak olyan ösztöndíjak és alumneumok, melyeket magyar ifjak és megkaphatnak; ellenben Genf-ben, hol a XVI. és XVII. századokban oly sok szegény ifjú nyert anyagi gyámolítást, 1792. óta magyar ifjú nem élvezte a szabad asztalt; Zürich-ről azonban, hol még a mi kortársaink is élveztek tanulmányi segélyeket, egy szóval sem emlékezik meg a Zsilinszky tájékoztatója. Angolországban, illetve Skóciában az edinburgi »New Colleged-ben magánszemélyek adakozásából két, néha több ref. theologus is kaphat évi 50 font ösztöndíjat. Hollandiában az Utrccliti egyetemen a Bernhardféle alapítványból két, az Everwyn-féléből egy, a van Alphenféléből szintén egy magyar ref. theol. ifjú kaphat évenként 750 frt stipendiumot. Franciaországban sem a párisi, sem a montaubani ref. theol. fakultáson nincsenek magyar ösztöndíjak, de a montaubani fakultás esetről-esetre kész egy magyar ref. ifjút segélyezni. Svédországban csak az upsalai egyetemen XII. Károly korában fordult meg egy ösztöndíjas magyar tanuló íme, e rövid vázlat is mutatja, hogy még inost is számos jótétemény élvezhető a külföldi egyetemeken. A ki a részletek iránt érdeklődik, az megtalálhatja a Zsilinszky Tájékoztatójában az alapítványok történetére és jelenkori állapotára vonatkozó összes adatokat. Az érdekes füzet történeti része pedig világosan mulatja,fhogy ifjaink a mult századokban mily sűrűen látogatták a külföldi egyetemeket; továbbá azt, hogy az ifjúság magasabb kiképeztetéséért egyesek és testületek mily sokat áldoztak; végül azt, hogy ezekről a hires egyetemekről tudományosan képzett, széles látkörrelí biró, sokat látott, s hitéért, hazájáért áldozni, a szenvedések közt kitartani, a békében munkára kész számos nemzedék került ki a hazai két protestáns egyház és iskola szolgálatába. Sz. F. IRODALOM. ** Arany János életéből. Irta Kolosvári Aladár, főgimnáziumi tanár, Mező-Túr, 1897. Gyikó nyomdája, 104 lap, ára 1 korona. — Kisebb de érdekes s néhány pontban új följegyzések, apró vonások a nagy költő magán és irodalmi életéből. Kezdi Arany szülőházán, a gyer-