Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-02 / 1. szám

mek- és diák-éveken, majd tanítóságán, színészi életén és jegyzőségén folytatja. Szól Petőfivel, később Tompával való barátságáról. Érinti a szabadságharc éveit, Arany fogalmazóságát, irnokságát, nevelőségét, majd nagykőrösi tanárságát, melyből különösen azt domborítja ki, hogy kivált eleinte a tanári pályát nam szerette. Abból az időből is közöl néhány jellemző vonást, mikor Arany a Kisfaludy-társaság igazgatója, majd a »Sz. Figyelő«, később a » Koszorú* szerkesztője, végre mikor az Akadémia titkára és utóbb főtitkára lőn. — A füzet gonddal és Arany iránt odaadó szeretettel van írva. Több érdekes apróságaiban figyelemreméltó adatokat szolgáltat Aranyunk élet- és jellemrajzához, s e szempontból irodalomtörténeti becscsel is bír, noha inkább csak a gyermek- és ifjú-kori évekből közöl új apróságokat. Kellemes, jól írt olvasmány. Megrendelhető a szerzőnél Mező-Túron. (F.) ** A Szalay-Baróti-féle »Magyar Nemzet Történetéiből most jelent a 74. és 76-ik füzet. Abban a II. József császár uralkodása alatti események adatnak elő. Érdekfeszítő a Hóra- és Kloska-féle oláh felkelés leírása, majd az utolsó török hadjárat, mely Ausztria területét végképen megtisztította a török uralomtól. A 75-ik füzetben az autokrata császár utolsó évei, halála, uralkodásának sikerült méltatása foglalt helyet. A füzetet II. Lipót két évi uralkodásának elbeszélése fejezi be. A 74. füzet külön mümelléklete a belgrádi csatának igen hatásos panorámáját tünteti fel. A szöveg illusztrációk a következők: Hadik András gróf tábornok. Hóra. Hóra érme. Hóra és Kloska árnyképei. Kray Pál ezredes. Hóra és Kloska halálos ítéletének végső sorai. Hóra és Kloska kivégzése. II. József lóháton. Lacy Móric gróf tábornok. Laudon Ernő Gedeon tábornok. A 75. füzet külön mümelléklete Mária Terézia a kis József herceggel a pozsonyi diétán s az emlékezetes »Vitám et sanguinem« jelenet. A szöveg képezi: A törökök kivonulása Belgrádból. Zichy Károly gr. országbíró. Pálffv Károly gróf kancellár. II. József halála. II. Lipót koronázása. II. Lipót. Buda és Pest 1790. fáján. A derék munka a Wodianer-cég kiadványa, s ára füzetenként 30 kr. ** Petőfi legjobb arcképe. Azon alkalomból, hogy a Petőfi-Társaság a jövő évi március 15-re egy díszes Pető fi-Albumot készül kiadni, a mely a nagy költőre vonatkozólag minden érdekes adatot és rajzot fel fog ölelni, újból felmerült ama még mindig megoldatlan kérdés, hogy melyik Petőfinek legjobb arcképe. A legnagyobb magyar költőről ugyanis öt olyan arckép maradt ránk, mely életében, természet után készült. Ezek közt legrégibb a Barabás által 1845-ben készített kőrajz, mely kezeit hátra téve, ég felé néző szemekkel ábrázolja Petőfit. Ez a hasonmás valami szentimentális kifejezést árul el, már pedig a szentimentalizmus épen nem volt jellemző tulajdonsága a »mogorva Petőfinek*, kinek tekintete, a kortársak állítása szerint, inkább átható volt, mint ábrándos. Barabásnak 1846-ban tussal készített rajza. Kertbeny állítása szerint karrikaturává lett Tyroler metszetében; az 1848 diki térdkép pedig, mely fekete attilában, balkarjával kardjára támaszkodva s lelkesült tekintettel maga elé nézve ábrázolja a költőt, szemmel láthatólag idealizált hasonmás. A negyedik egykorú arckép-, Orlai Soma müve, szintén 1848-ban készült. Ez tagadhatatlanul naíuralisztikusabb fölfogásra mutat, mint Barabás művei; de idegenszerű rajta a vékony hegyes orr s a szemekből hiányzik a mélyre hajtó tekintet. Valamennyinél hívebb a^Daguerreféle kép, melyet Friedrich fényképész 1847 tavaszán vagy nyarán készített s mely 1870 ben, Petőfi Zoltán halála után vált ismeretessé. Van azonban ennek az arcképnek is fogyatkozása: a bajusznál megszűnt a másolat élessége, a száj vonalai nem eléggé határozottak s nem lehet megállapítani, van-e rajta szakálla vagy sem Petőfinek? Bos-Icovics Ignác, a kiváló képíró vállalkozott az ambiciózus föladatra, hogy Petőfi arcképét, a kifogástalanoknak elismert részletek egybeillesztésével megállapítsa. Fényképezés útján megnagyította a Dagauerre-féle képet, hogy rajta a formák határozottabban kitűnjenek. A kísérletnek meglepő eredménye volt. A nagyításban eddig ismeretlen részletek tűntek elő s a hiányokat pótolni lehetett a költő jobb arcképeinek segítségével. Ez Petőfi, a minő az életben volt, minden idealizálás nélkül. Ezen nagvérdekü arckép először a Petőfi-Társaság kiadásában megjelenő Petőfi Album-ban lát napvilágot. ** »Gyakorlati szó'lőnrivelés« Il-ik rész »Termő szőlőink gondozása és a gyakorlati metssésmódok« Irta Vadai Józsf Nagyváradi községi tanító. Ára 30 kr. — Ez a füzet folytatása a szerző »Szőlőmívelés« c. művének s olyan leírását adja a metszésmódoknak, a melynél világosabb és érthetőbb alakja annak a magyar irodalomban eddig meg nem jelent. A füzethez nyolc oldalra terjedő rajz iliustrátió van csatolva, mely a szöveg részleteit híven visszaadja. Megjelent a »Borászat« című füzet is. ára szintén 30 kr. Kapható mindenik füzet Nagyváradon a szerzőnél a pénz utalványon való beküldése mellett. Melegen ajánljuk a szőlészettel foglalkozó egyének figyelmébe mint hézagpótló műveket. EGYHÁZ. Budapesti ref egyházunk tanácsa december 23-án Szász Károly püspök 1-ső lelkész és Hegedűs Sándor gondnok elnöklete alatt megállapította az egyház és a főgimnázium 1898. évi költségvetését, mely főbb tételeiben egyezik az 1897. évi költségvetéssel. A fedezet főösszege 87.816 frt 50 kr., a szükségleté 87,016 forint 29 kr., pénztármaradék 896 frt 21 kr. Ezek a tekintélyes összegek következő forrásokból folynak be; I. Egyházi jövedelmekből összesen 49,368 frt 61 kr., a következő alcímek szerint: 1. Egyházi tagoktól 11,080 frt, miből 9000 frt az egyházi adó., 2. Bérjövedelmekből (házak, földek stb.) 16,426 frt 40 kr., 3. Alapítványi kamatokból 488 frt 21 kr., 4. Értékpapírokból 208 frt., 5. Segélyekből (egyházkerület, székes-főváros stb.) 21,166 frt, összesen 49,368 frt 71 kr. II. Gimnáziumi jövedelmekből ösz-